VI. A Tisza-vidék javasolható közös fejlesztési prioritásai, azok stratégiai elemei

A Tisza - vidék egyes kulcsterületeinek a IV. fejezetben ismertetett fejlesztési prioritás javaslatai - tartalmában és kijelölt, kitüntetett, belső összefüggéseikre is tekintettel levő hatás- és beavatkozási területeik szerint is - alapját jelentik a távlatos Tisza menti fejlesztéseknek. Ezeknek a főbb pontokba szedett fejlesztés irányait az V. fejezet tartalmazta. Összefüggéseiket a fejezetet követő oldalakon található ábrák mutatják.

A kutató - fejlesztő munkát elvégző kutatók témavezetőinek tanácsa közös vitaülésén úgy döntött, hogy megkísérel valamennyi kulcsterületet átfogó közös, komplex jellegű fejlesztési prioritásokat is megfogalmazni.

A Tisza-vidék fejlesztés közös fejlesztési prioritásai

1. A Tisza mente humán erőforrásainak átfogó fejlesztése

Indoklása és tartalma

A kérdőíves és a helyszíni vizsgálatok alapján meggyőződésünk, hogy a Tisza menti települések és térségek többsége jelenleg nem rendelkezik azzal a szakemberállománnyal és színvonalas fejlesztési (koordinációs) intézményrendszerrel, amelynek segítségével egy komplex szemléletű, nagy felkészültséget és új fejlesztési metodikák adaptációját igényelő, azok módszereit bevezetni és alkalmazni képes, több szempontból megújulást hozó Tisza-fejlesztési program végrehajtható lenne.

Ezért ez a fejlesztési prioritás elsődleges fontosságúnak tekinthető. E humán-erőforrás fejlesztési prioritásnak ki kell terjednie:

• legalább kistérségi szinten, de minden Tisza menti városban is, a Tisza fejlesztés végrehajtására alkalmas többszakmás szakembergárda megszervezésére;
• a Tisza menti kistérségek professzionális fejlesztési irodáinak megteremtésére, ahol ezek a szakemberek - megfelelő ágazati és területi koordinációban - kifejthetik tevékenységüket (pl. természet- és környezetvédelmi tervezés, gazdaság- és turizmusfejlesztés, Tisza menti együttműködés, stb.);
• a Tisza Fejlesztési és Koordincációs Intézet létrehozására;
• a Tisza menti helyi társadalom képzésére, amely a terület sajátosságairól szóló általános, középiskolai és felsőfokú oktatástól a különböző népfőiskolai, mezőgazdasági gazdaköri képzésekig, a terület komplex szemlélettel fejleszthető értékeit feltáró, bemutató tudományos ismeretterjesztésig terjedne;
• a Tisza Szövetség és a Tisza Klub társadalmi és szakmai szervezetek tevékenységi köreinek támogatására, megerősítésére, fejlesztésére, amely a folyó-menti térségek és települések helyi társadalmai számára az értékeik tudatos feltárását, megőrzését és térségi összefogását is biztosítaná;
• a helyi identitás, a lokális kötődések erősítésére, egyfajta új, - az ember és környezet megújuló viszonyán illetve távlatosan mindenképpen növekvő értékein - alapuló Tisza és Alföld tudat elmélyítésére.

2. A Tisza menti hálózatok fejlesztése

Indoklása és tartalma

A Tisza menti fejlesztések jelentős részét a folyó és a hozzá kapcsolódó legkülönbözőbb térbeli rendszerek „kapcsolják”, illetve kapcsolhatják össze. Ezért kiemelt fejlesztési prioritásnak kell tekinteni általában a HÁLÓZATOK összehangolt fejlesztését. A különböző fejlesztési kulcsterületek területi hálózatai eltérő igényűek ugyan, de erre a közös fejlesztési prioritásra szinte ráfűzhetők.

A hozzájuk kacsolódó leendő hálózat-építő és fejlesztő programoknak meghatározhatók a konkrét fejlesztési tér-igényei, szabályozási övezetei, a különböző hálózatok kritikus területhasználati vagy fejlesztési csomópontjai is. Ez a kulcsterületek fejlesztését sajátosan összefogni képes - a Tisza menti hálózatok fejlesztését szorgalmazó - közös fejlesztési prioritás a következő tartalmakkal ruházható fel:

• az ökológiai és természetvédelmi hálózatok fejlesztése, amely a természetvédelmi szempontból kitüntetetten fontos Tisza menti "szent helyeket" összekötő elsődleges folyósoktól az Alföld (sőt a Kárpát medence) egészére kiterjedő, a biodiverzitást és az élővilág mobilitását biztosító zöldfolyosók hálózatának a teljes megteremtéséig, az alföldi nemzeti parkokat összekötő hálózati rendszerekig terjedne;
• a Tisza vízrendszerének hálózati fejlesztése, mely magában foglalná az új tározólebenyek kialakítását, a nagyvizek elvezetését és a vízvisszatartást biztosító új hálózatokat, a belvíz-csatornahálózat megújítását, sőt a regionális ivóvíz - és szennyvízkezelő kapacitások fejlesztését is;
• a környezet- és vízminőség-védelem tekintetében kiemelkedő hálózati típusú területi fejlesztési prioritás a hulladékkezelők és a hozzájuk szorosan kapcsolódó kiszolgáló hálózatok fejlesztése;
• s e fenti három hálózat tartalmi és területi integrációját biztosító, a Tisza mente természeti és környezeti állapotát folyamatában figyelő, értékelő és ellenőrző monitoring-hálózat megteremtése;
• a hálózat-fejlesztés tekintetében kiemelkedő jelentőségű a műszaki infrastrukturális hálózatok fejlesztése, különösen a közúthálózat és a tömegközlekedés fejlesztése, amely biztosíthatná a térség vidéki társadalma számára a Tisza menti városok gazdaságfejlesztési csomópontjainak a jelenleginél sokkal jobb elérhetőségét;
• a Tisza településeinek és térségeinek területileg szélsőséges gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeiből kiindulva kiemelkedően fontos a kistérségi szintű ellátó, szolgáltató-hálózatoknak a településhálózat sajátosságaikhoz alkalmazkodó fejlesztése;
• a térségeken belül fejlesztett településközi hálózatoknak a regionális rendszerekhez való térbeli kapcsolódásokat is biztosítania szükséges, amelyek tekintetében kiemelkednek a tiszai átkelési csomópontok, a városok és város-párok;
• a gazdaság terén kitüntetett hálózati típusú fejlesztési feladatok köthetők a mezőgazdasági termelési, feldolgozási és értékesítési hálózatoknak - akár több Tisza menti kistérségre kiterjedő - megszervezéséhez, a kisvállalkozói beszállítói hálózatok megteremtéséhez;
• az egész Tisza mentét, vagy akár annak egyes kitüntetett idegenforgalmi vonzó-helyeit tekintve a turizmus lehetőségeit tudatosan összekapcsoló idegenforgalmi együttműködési hálózatoknak;
• részben a térségfejlesztési irodahálózatra. részben a monitoring hálózatra is – mint alapegységekre - visszautalva, kiépíthető lenne a Tisza mente települési és kistérségei közötti számítógépes információs hálózati rendszer. Ez lehetővé tehetné a települések önkormányzatai, iskolái, könyvtárai, civil szervezetei számára az Internet elérést, a települések és térségek közötti - a legmodernebb eszközökkel megteremtett - hálózati kapcsolattartást, információ-áralmást a területi és turisztikai marketinget, esetleg a távoktatásos képzési formákat és a Tisza tér problémáinak folyamatos figyelését, értéklelését;
• végül igen fontos hálózati típusú fejlesztési feladat lehet a Tisza-vidék területi regionális hálózati kapcsolódásának, integrációjának biztosítása. amelynek politikai képviseletét és „társadalmi hálóját'' a Tisza programrégió foghatná össze, a térség civil szerveződéseinek hálózatára is tekintettel.

Valószínűsíthető, hogy a Tisza-vidék fejlesztése csak hosszabb távon lehet sikeres és eredményes. Ezért - miután a teljes Tisza menti területre kiható érvényességű fejlesztések, vagy a különböző térségekben beinduló sokszínű és különböző programok várhatóan különböző helyeken, különböző fejlesztési kulcsterületeken, sőt más-más időben indulnak, folynak és fejeződnek be - szükségét látjuk annak, hogy külön prioritásként javasoljuk a

3. Sajátos fejlesztési igényű mintaterületek kijelölését és komplex fejlesztését

Indoklása és tartalma

Azon túl, hogy távlatban javasolható az egész Tisza-vidék kiemelt fejlesztési és rendezési (szabályozási) igényű területté nyilvánítása, a munkánk során szerzett tapasztalataink és rendelkezésre álló forrás-lehetőségek alapján az a meggyőződésünk alakult ki, hogy a következő években induló kulcságazati és területi fejlesztéseket tudatosan, célszerűen - a befogadó térségek igényére, cselekvő részvételére és adaptációs képességére építve - mintegy 3 -5 mintatérségben, erőteljes forrás koordinációval és koncentrációval kellene elindítani.

Természetesen ez nem zárná ki, hogy egyes kulcsterületek fejlesztése az egész Tisza mentén folyjon, de a kiválasztott mintaterületeken, kistérségekben rendkívül tudatosan lehetne törekedni a fejlesztések összehangolására, fejlesztési (és forráskoordináció) multiplikatív hatásainak kiteljesítésére, társadalmi elfogadottságuk biztosítására egyaránt.

Az ily módon fejlesztett Tisza - mintatérségekben - pilot területeken

• lehetővé válna a jelenlegi és a várható területi, környezeti, gazdasági társadalmi konfliktusok valóban igen alapos feltárása,
• legalább kísérlet jelleggel lehetőség lenne az e dokumentumban foglalt szervezetrendszer létrehozására és működtetésére,
• a fejlesztési folyamatok pontos követéseére, monitoringjára,
• törekedni lehetne a komplex szemléletre és az ún "folyamatszabályozásra", illetve a folyamatos tervezésre.

Ennek a prioritásnak csak akkor van igazán értelme, ha az érintett térségek ehhez garantáltan megkapják a minimálisan szükséges támogatást, ha azonosulni tudnak az alulról építkező, fenntartható Tisza-vidék fejlődés harmóniaigényeinek kielégítésével, s ha a 6 - részletesen bemutatott - fejlesztési kulcsterület mindegyikében elkezdődhetnek az egymásra épülő és ható fejlesztéseik. Szükséges lehet e prioritás megvalósításához az is, hogy az erre pályázó térségek, település-együttesek, illetve csoportok megfelelő ambíciókkal és sikerorientáltan álljanak hozzá a Tisza völgyi minta-tér programok elindításához, s hajlandók legyenek eredményes programjaik módszereinek, tapasztalatainak átadására a többi Tisza menti térség és település számára.

E harmadik, általános Tisza-vidék fejlesztési prioritás konkrét pilot-területeinek kijelölése további feltáró munkát igényel. Fel lehetne használni hozzá az alföldi ökotérség program tapasztalatait és fejlesztési előterveit.

Megítélésünk szerint a mintaterületek meghatározásának minimális feltétele kell, hogy legyen több Tisza menti település összefogása, vagy legszerencsésebb esetben, a Tiszához igen szorosan kapcsolódóan - egész tervezési kistérségek is lehetnének ilyen mintaterületek.

Mint táblázatunkból látható, a SAPARD vidékfejlesztési program előkészítését célzó programok kidolgozásában részt vevő kistérségek általunk feldolgozott dokumentumai jó kiinduló alapot jelenthetnek a prioritás megvalósításához.