VII. Befejezés - előretekintés

Ez a munka - azon túl, hogy az itt olvasható összegzés csak szerény kísérlet lehet a több ezer kérdőív, felmérés és előzetes Tisza-dokumentum, illetve a 2000-ik év kutatásai során keletkezett 18 kötetből álló új Tisza kutatásnak - igyekezett

• újraértelmezni a problémákat, részben az egész Tisza-vidékre, részben a 25 érintett kistérségre és a 6 fejlesztési kulcsterületre vonatkozóan,
• a rendelkezésre álló adatok, a tények, folyamatok ismertében meghatározta a Tisza vidék jövőképét, az annak eléréséhez szükséges főbb általános fejlesztési irányokat és azok tartalmát,
• komplex személettel és a térbeli kölcsönhatások figyelembevételével áttekintette a Tisza-vidék fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges (ágazati) kulcsterületek állapotát, fejlődési sajátosságait és fejlesztési lehetőségeit, alternatíváit,
• végül kísérletet tett közös Tisza - vidék fejlesztési prioritások megfogalmazására.

A további teendők és a hozzá szükséges források megszerzése, befogadása, a terület igényeihez szabott konkrét területrendezési tervezés és szabályozás, a STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOZÁS, illetve egy felépítésében koherens Tisza-program megvalósítása csak ezután következhet.

Ezért felelős lehet

• az Országgyűlés, azzal, hogy biztosítja a törvényi és a költségvetési kereteket, a szükséges nemzetközi feltételeket, s a politikai figyelmet,
• a Kormányzat, akár az e célok megvalósításának megfelelően is átalakuló Kormánybiztosi, vagy egy létrehozandó Tisza Koordinációs és Fejlesztési Intézet révén,
• a tárcák, vagy egy létrehozandó Tisza tárcaközi bizottság - kiemelten az FVM, a terület- és vidékfejlesztés révén, a KöM a környezet -és természetvédelem, a KVM, a vízrendszerek és a közlekedés-fejlesztése terén, a GM a gazdaság- és turizmus fejlesztése terén, a BM az érintett önkormányzatok révén, az OM és SZCSM az elsődlegesen fontos humán prioritások terén,
• a megalakult Tisza program régió és elsősorban a két Alföldi tervezési és fejlesztési régió, azzal, hogy integrálja a programot saját fejlesztési rendszerébe (2000. dec. 21- én az Észak Alföld Régió Területfejlesztési Tanácsa már elfogadta a saját Tisza és Tisza Területfejlesztési Stratégiai Programját, közel 300 milliárd forintos szakértői költségbecsléssel),
• a 25 érintett Tisza-vidéki területfejlesztési kistérség, amelyeknek folytatni kell a programjaik megvalósítására és a Tisza menti együttműködésre alkalmas szervezeti és fejlesztési intézményrendszerük kiépítését (különös felelősségük van a városoknak, amelyek egy a Tisza mentén kialakítandó, új típusú város-vidék viszony meghatározó szereplői kell, hogy legyenek).

A fenti felelősségek tudatos vállalása nélkül aligha lehet sikeres Tisza programot elindítani.

De hasonlóan nagy a felelőssége a tudománynak, a tervezésnek, az oktatásnak, illetve a képzésnek, hogy folytatódjanak a kutatások, s azok eredményei rendre a közjót szolgáló tervekké, folyamatosan közkinccsé, újat teremteni képes erővé váljanak.

Végül a nagy a felelőssége a Tisza menti önkormányzatoknak, a helyi társadalmaknak, a helyi értelmiségnek, hiszen a javasolt fejlesztések, programok legfőbb kedvezményezettjeiként képessé kell válniuk a fenntartható Tisza-vidék fejlődés biztosítására. Tudatában kell lenniük, hogy a Tisza és vidéke hallatlanul nagy és fontos értéket képvisel, s ennek csak akkor lehet velük közös, illetve általuk értelmezhető jövője, ha tesznek érte, ha vállalják

• a megújulást, kreatívan dolgoznak, s bíznak is önmagukban,
• a modern vidékfejlesztés szabályai szerint megszervezik magukat, közösen érvényesítik érdekeiket,
• elsajátítják és adaptálják a fejlesztésekhez szükséges új tudást és módszereket,
• s legvégül a XXI. század harmónia igényeinek megfelelően "helyreállítják" a Tisza és az Alföld, az ember és környezete új szellemiségű és fejlesztési filozófiákat igénylő kapcsolatrendszerét.

Ezzel a 2000–ik évben elvégzett kutató-fejlesztő munkával mindezekhez kívántunk hozzájárulni, s a kutatókollektíva őszintén reméli, hogy valóban elindulhatnak ezen összegző tanulmányban foglalt fejlesztési javaslatok alapján pontosított és jól szervezett programok.

Valószínűsíthetőnek tartjuk azt is, hogy hazánk európai előcsatlakozási folyamata során felkelthető az érdeklődés a Tisza problémái, védelmi szükségletei és fejlesztési lehetőségei iránt is. A Tisza program nemzetközi szintűvé is bővíthető, s talán azon a szinten nemzetközi támogatás is remélhető hozzá. Csak ehhez – megítélésünk szerint - a jelen dokumentumban leírtak nagy részét nekünk kell elindítani vagy megvalósítani.

A környezetvédelem és így a Tisza ügye voltaképpen európai léptékű, nemzetközi ügy és közös feladat is lehet.

Ember és környezete egy egység - mint írtuk korábban. Különösen áll ez az ilyen jellegű területekre, mint a Tisza-vidék. Lehet, hogy a jóléti – fogyasztói társadalom iránti vágyakozásunk nagyobb, mint a modern fenntartható fejlesztés nem könnyű útjának a vállalása. A Tisza közelmúlt katasztrófái azonban talán sokakat ráébreszthettek arra, hogy más út nem létezik.