IV. 5. Turizmus

Helyzetértékelés

A Tisza mentén egymással párhuzamosan léteznek igen vonzó természeti látnivalókkal, kulturális, tradicionális, termál- és gyógyvíz adottságokkal rendelkező idegenforgalmi centrumok és idegenforgalmilag „szűzföldekként” értelmezhető területek. Míg az első csoport keresettségére helyenként már a túlzsúfoltság jellemző (a nagyvárosok, egyes fürdőhelyek és folyószakaszok, nemzeti parkok részletei), addig egyes külső vagy belső periférikus területek még a hazai turizmus által is alig érintettek.

A Tisza egyes részein a turizmusnak már ma is – viszonylag – jelentős szerepe van és ez a jövőben csak növekedhet. A mezőgazdaságot fenyegető termelési, túltermelési válság, az agrártámogatások fokozatos leépítésének kényszere, a “ránk váró” EU-s direktívák bizonyos területeken alternatívaként előtérbe helyezik a fenntartható fejlődés kritériumainak is megfelelő, a természeti környezetet megőrizve fejlesztő környezetbarát üdülési formákat, mindazokat, amelyeket összefoglaló néven "a turizmus lágy formáinak" nevezünk, s melynek jelei már napjainkban is mutatkoznak. A természeti viszonyokon kívül a Tisza mente kulturális és művi adottságai, bemutatói, rendezvényei vonzó hatást gyakorolhatnak a hazai és a határokon túli magyarokra, valamint a külföldi turistákra is.

A Tisza mentén fekvő 25 kistérség 441 települése közül az évtized elején mindössze 56, majd az 1991-92-es visszaesést (38-45) követően az évtized közepére 79, míg 1998-ra 98 település kereskedelmi szálláshelyein jártak turisták. Mindez tehát mutatja a turizmus diffúzióját az Alföldön, s azon belül az attraktívabb adottsággal rendelkező Tisza menti kistérségekben. Az 1998 óta a KSH által publikált falusi turizmus statisztika szerint ezen szálláshelyeknek az országos értékekből való részesedése magasabb a kereskedelmi szálláshelyekénél tapasztaltaknál.

Megfigyelhető azonban az is, hogy az évtized elejéhez képest elsősorban a kisebb falvakban bekövetkezett változás hozzájárult a turizmus fejlesztéséhez, amit jól mutat az is, hogy az évtized végén az ezer vendégéjszaka alatti, valamint az 1-5 ezer vendégéjszakával rendelkezők kategóriájába esett a települések kétharmada, addig az évtized elején e két kategóriába összesen csak kevesebb mint fele jutott.

A Tisza menti kistérségek együttesen ma a vendégforgalomból kisebb mértékben (kb 8,8% a vendégszámból, 5,5% a külföldi vendégek számából, 6,8% a vendégéjszakák számából és 4,0% a külföldiek által eltöltött éjszakák számából) részesednek, mint az évtized elején. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a térséghez tartozó megyeszékhelyeken Nyíregyháza kivételével jelentősen visszaesett a vendégéjszakák száma 1990-hez képest (különösen Szolnokon, Szegeden és Kecskeméten).

A csökkenés megfigyelhető mind a vendégek, mind a vendégéjszakák (összes és külföldi) számában, mind a 441 települést magába foglaló Tisza menti kistérségben, mind az azzal szomszédos 141 településen. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy az 1990-es évek közepe óta egyes mutatókban gyenge növekedés tapasztalható elsősorban a kistérségi beosztás szerint. A folyóval szomszédos 141 település kereskedelmi szálláshelyein a Tiszát övező kistérségek turisztikai forgalmának több (a külföldieket tekintve kevesebb) mint fele bonyolódik, tehát a kevesebb, mint 1/3 településre a forgalom fele jut. A forgalom csökkenése annak ellenére bekövetkezett, hogy a kereskedelmi szállásférőhelyek száma a fizetővendéglátásból adódó visszaesések ellenére az 1990-es évek közepétől növekedni kezdett, s bár az évtized eleji értéket mind a kistérségek, mind a települések vonatkozásában már évekkel ezelőtt elérte, úgy, hogy az országon belüli arány 0,5-1,0%-kal emelkedett.

Folyamatok, összefüggések

A helyzetfeltárás során kérdőíves felmérés készült, amely több oldalról alátámasztotta a tapasztalatokat, feltételezéseket és rámutatott a helyi folyamatokra is.

A válaszadó települések az egész folyó mentén leginkább a vízzel kapcsolatos vonzerőket és tevékenységeket tartották a legfontosabbaknak, így a vízi turizmust 26, a horgászatot és a szép, érintetlen természeti környezetet 19-19, a vízi sportokat 18, a madár és állatvilágot 12, a strandokat, a vadászatot, a rendezvényeket 10-10, a lovas és falusi turizmust 9-9 helyen említették meg.

Leginkább a pénzhiány gátolja a turizmus fejlődését. A települések kb. egynegyedében a reklám hiányát, az elmaradott infrastruktúrát, a szálláshelyek és a vendéglátóhelyek hiányát jelölték meg problémaként, a rossz megközelíthetőség (utak hiánya) említhető a második nagy blokkban. A válaszadó önkormányzatok mintegy 10-13%-a véli úgy, hogy a vállalkozások hiánya, a koordináció, a szakmai képzetlenség, a szolgáltatások alacsony színvonala, valamint a lakosság szemlélete is negatívan hat a folyamatokra.

A turizmus szerepe ma még a helyi gazdaságban és a foglalkoztatásban szerény, de folyamatosan emelkedni fog jelentősége, a válaszadó települések több mint 80%-a nem is tudná elképzelni települését turizmus nélkül.

A települések egy részében az elmúlt évtizedben jelentős kapacitásbővítésre került sor az alapinfrastruktúra és a turisztikai infrastruktúra területén, a vonalas hálózatok kialakításában (a válaszadó települések közel felén jelentős férőhelybővítésre, a vendéglátóhelyek kialakítására került sor az elmúlt évtizedben). Ugyanakkor jellemző a falusi telkek üdülési célú felvásárlása, a zártkertből üdülővé való alakulás, azaz a rekreációs övezetek további, extenzív típusú növekedése

Az önkormányzatok turizmushoz való viszonya felemás, sokszor a szervezeti keretek megteremtése sem történt meg, sokszor hiányoznak a civil szervezetek, ami esetenként visszavetheti az üdülőterületek és az érintett települések tervszerű fejlesztését. A települések egynegyede rendelkezik még csak turizmusfejlesztési koncepcióval, miközben mára már mindegyik régió elkészítette a koncepcióját és a programokat is. A gyakorlati tapasztalatok alapján viszont az látható, hogy a települések igen aktívan vesznek részt a kistérségi, megyei és regionális jellegű szerveződések turisztikai feladataiban.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció a turizmus fejlesztése kapcsán - a rövid-, közép-, és hosszú távú elképzelések szerint - elsősorban a szálláskapacitások bővítésére, az infrastruktúra fejlesztésére, kemping, strand- és kikötőfejlesztésre, a kerékpáros, a falusi és a termálturizmus fejlesztésére, valamint erőteljes PR fejlesztésre tett javaslatot. A válaszadó települések saját fejlesztési irányaik megfogalmazásakor leginkább a szabadidő, sport és hobbiturizmust (51 településen) és a falusi turizmust (42) emelték ki, amit jelentősen lemaradva követ a rendezvény- és fesztiválturizmus (23), valamint az ökoturizmus (21). A tranzitturizmust és a gyógyturizmust 13-13 település tartja fontosnak valamilyen szinten, azaz más-más fontossági sorrendben. Az üzleti, gasztronómiai és borturizmust a települések kb. egyhatoda említette meg. A bevásárló és vallási/zarándokturizmust viszont csak 4-4 településen fejlesztenék, igaz, csak a 3-11. helyek valamelyikén.

Fejlesztési prioritások

A turisztikai régiókra elkészült fejlesztési koncepciók és turizmusfejlesztési programok igen sok irányt javasolnak a fejlesztések megvalósítása érdekében. Ezek közül a legfontosabbak kiválasztása igen nehéz. Általánosságban a turizmus területén az alábbi fő irányok kiemelése fontos:

A turistának a kiválasztott területre változatos közlekedési eszközökkel el kell tudni jutnia, ott komfortosan kell magát éreznie, elvárja a tiszta, rendezett viszonyokat és a teljes körű kiszolgálást a programok stb. terén. Ezen a prioritáson belül autópálya és más egyéb utak, hidak építése, a csatornázottság szintjének emelése, a kiszolgáló közlekedési és turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek, kulturált vendéglátóhelyek, kemping, strand és kikötőfejlesztés, kerékpárutak, közös vizi-kerékpáros-gyalogos-lovas csomópontok a folyó menti árvízvédelmi töltésen, termálfürdők fejlesztése, szabadidőközpontok) kialakítására van szükség a Tisza-völgy egységes turisztikai fejlesztésének megvalósítása érdekében.

A Tisza-völgy egységes turisztikai fejlesztésének megvalósítása érdekében szükséges egy területekre bontott, és az OTIR-ra építő információs rendszer kialakítása, a tourinform irodák számának szaporítása, a településeken, kistérségekben olyan csoportok létesítése, akik a településsel kapcsolatos információkat naprakészen tartva jelentősen hozzájárulhatnak a gyors és pontos, korrekt tájékoztatáshoz. E csoportok feladata lesz idővel a kisebb önszerveződő térségek turisztikai marketingkoncepciójának elkészítése, marketingeszközök (hirdetések, ajánlók, kiadványok, tévéfilmek, internetes web-lapok megszerkesztése) kialakítása, ezek elhelyezése, valamint idővel az internetes szállásfoglalási rendszer bevezetése.

A turisták számának és elsősorban az általuk töltött vendégéjszakák számának, a programokban való részvételi lehetőségek és hazai költésük növelése érdekében lehetőleg minél több programot össze kell kapcsolni. A Tisza mente erre részben lehetőséget nyújt hosszabb tematikus programok kialakításával (Tisza-túrák), ám emellett szorgalmazni kell a különféle szabadidő-eltöltési módok összekapcsolódását.

A kiválasztott turisztikai területek azok, amelyeket az adottságok eleve predesztinálnak, valamint az ezekre ráépülő rendezvények és fesztiválok sora, amit az elmúlt évtizedekben alakítottak ki. A prominencia kérdőívek, a települési kérdőívek szerint ezek között kell számon tartani a szabadidő-, sport és hobbi turizmust (vizi, kerékpáros, lovas, vadász), a falusi turizmust, a rendezvény- és fesztiválturizmust, az ökoturizmust, valamint a gyógyturizmust.

Jövőkép

A regionális turizmusfejlesztési programok a fejlesztési koncepciókból indulnak ki és megvalósításától az ott célul kitűzött tudatos fejlesztés megkezdése, a Tisza menti turizmus fellendülése, és ezzel a távlati jövőkép felé való előbbre lépés várható. A turizmus tudatos fejlesztése esetén elérhető jövőképet - az LT Consorg és a Teampannon Kft által elkészített Tisza-tavi Turizmusfejlesztési Koncepciót alapul véve - az Észak-Alföldi és Dél-Alföldi koncepciók hasonlóképpen fogalmazták meg:

"Tudatos fejlesztés esetén felvillantható egy olyan jövőkép, amely a térség adottságainak és lehetőségeinek egészével számol és azok optimális felhasználásán alapul.

Optimálisnak ma azt tekintjük, ami úgy teszi lehetővé az erőforrások felhasználását, hogy abból a lehető legtöbb jusson mindenkinek, a ma itt élőknek és leszármazottjaiknak is. Ez a fenntartható fejlődés lényege, amit nem könnyű megvalósítani. Ha ezt az utat választjuk és valósítjuk meg, akkor a turizmus szemszögéből nézve a Tisza-tó jövőképe a következőképpen képzelhető el:

A turista számára – akár miért is jött ide – mindenütt színvonalas szolgáltatások és vendégszerető emberek teszik teljessé az élményt, amelynek megteremtéséért az egész térség lakossága hosszú éveken át közösen dolgozott.

Szakmai szemszögből e jövőkép megvalósítása a tudatos fejlesztésre épül. Ez csak a helyi lakosság bevonásával képzelhető el. E jövőkép megvalósulása esetén a Tisza-völgyi turizmus legalább az országos átlagnak megfelelő ütemben nő, gazdasági teljesítménye pedig az ország turisztikai bevételeiből való jelenlegi 5-10 százalékos részesedés fenntartását biztosíthatja, vagy – sajátos jellege folytán – inkább növelheti.

Az ökoturizmus szemlélete a volumen – azaz a látogatók számának – túlzott növelése helyett a környezet megőrzésére és olyan gazdasági haszon elérésére teszi a hangsúlyt, amelyből a térség lakossága és természetvédelme is részesedik.

 


kapcsolódó ábrák előző fejezet vissza a tartalomjegyzékhez következő fejezet