II. A vizsgált térség elhatárolása, kitüntetetten fontos és konfliktusokkal terhelt terei

A munkánk során elsődleges kutatási és fejlesztési célterületnek, a Tisza–vidéknek a folyó mentén fekvő 25 ún. statisztikai kistérséget tekintettük. A 25 kistérség területe összesen 17 887 km2, lakóinak száma 1, 551 millió fő.

E kompromisszumos módon - és elsősorban a SAPARD program várható igényeihez is igazodóan - meghatározott vizsgálati és fejlesztési célterület azonban nem volt igazán alkalmas a különböző fejlesztési programokhoz szükségképpen hozzárendelendő térbeli–fejlesztési igények, specifikációk megfogalmazásához.

Így ennél az általánosan alkalmazott területnél szűkebb és tágabb téregységek (zónák, övezetek) bevezetését illetve alkalmazását is indokoltnak tarjuk. A téregységek a következők:

1. A gátak közé szorított Tisza folyó közvetlen meder területe, hullámtere a holtágakkal, különleges vizes élőhelyekkel, természetvédelmi szent helyeivel, idegenforgalmi létesítményeivel.

• a természetes és természetközeli élőhelyek legfontosabb tere,
• elégtelen a mérete a tendenciózusan növekvő árvizek levezetésére,
• maga a gátrendszere több helyen erősítésre, fejlesztésre szorul,
• mezőgazdasági területhasznosításának átalakítása - különös tekintettel a nyári gátakkal védett részekre is – megoldandó,
• a hullámtéren belüli építmények lakó-, üdülési és idegenforgalmi funkcióinak működése és környezetterhelése megoldatlan,
• a fejlesztendő hajózás fő tere,
• különleges értéke a Tisza – tó.

2. A Tisza menti települések - zárt beépítésű települési terei és közigazgatási területük határaival tekintett - egybefüggő sávja

• számos ”mentett oldali” természeti értékkel, veszélyetetett és pusztuló holtággal rendelkezik,
• 700 ezer ember lakó és munkahelye, a folyó által egyre gyakrabban veszélyeztetett élettere,
• a folyó menti települések mező- és erdőgazdaságának fő termelési színtere,
• építészeti és kultúrtáji értékkel bír,
• gazdasági potenciálja alapvető fontosságú,
• környezetterhelése jelenetős, környezetvédelmi fejlesztései megoldatlanok,
• a Tisza menti településközi kapcsolatok, folyami átkelési pontok és az infrastrukturális hálózatok egyik fő színtere,
• idegenforgalmi értéke és fejlesztési potenciálja számottevő.

3. A Tisza menti kistérségek tere (a jelen vizsgálat és fejlesztési terület alaptere)

• a településközi kapcsolatok (pl. ingázás) alapján kirajzolódó, a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését szolgáló mozgástér és fejlesztési tér,
• a távlati fejlesztések tekintetében kiemelkedő fontosságú ökológiai és vízrajzi hálózatok tere, puffer-zónája,
• megfelelő, új üzemformák kialakítására alkalmas mezőgazdasági termelési, feldolgozási és értékesítési tér,
• az érintett települések összefogására alkalmas területfejlesztési – tervezési tér,
• a méreteiben és működtetésében hatékony településközi infrastruktúra és környezetfejlesztés (pl. szennyvíz, hulladékgazdálkodás) számára kiemelkedő fontosságú tér,
• az idegenforgalmi vonzerők és programok területi kibővítésére alkalmas tér.

4. A Tisza menti megyék (Programrégió) tere

• a Kárpát medence egészére is kiható ökológiai hálózati és biodiverzitási tér,
• A Tisza és mellékfolyói közös vízgyűjtőjeként az összehangolt, alföldi szintű vízgazdálkodásra alkalmas tér,
• az infrastrukturális és gazdasági nagyrendszerek fejlesztésre és externált hatásaik kiteljesítésére alkalmas tér,
• az alföldi területfejlesztési régiók (Észak-és Dél-Alföld) és a Tisza Szövetség közös Tisza – fejlesztési együttműködésének tere,
• a határokon átnyúló környezetvédelmi, ár- és vízvédelmi feladatok együttműködésének színtere,
• egy esetleg létesítendő, leendő Tisza Fejlesztési Intézet tágabban értelmezhető működési tere,
• a Tisza völgy egységes kultúrtájként való kezelésének, idegenforgalmi és területi marketingjének tere.

A fenti általános térbeosztás mellé – elsősorban fejlesztési tartalmukat tekintve - a következő téregységek rendelhetők:

• Nagyvárosok átkelési, alföldi léptékben is jelentős gazdasági és urbánus fejlesztési csomóponti zónája (Szeged, Szolnok)
• Kisvárosok átkelési, gazdasági, a Tisza, illetve a kistérségek tekintetében fontos fejlesztési zónája

• Kitüntetten fontos természet– és tájvédelmi zónák

• ESA mintaterületek, illetve a hagyományos ártéri és fokgazdálkodás rehabilitációjára alkalmas zónák

• További speciális - öntözéses, kertkultúrás, /zöldség, szőlő, gyümölcs/, városellátó - agrárfejlesztési zónák

• Egyéb, pl. vegyes gazdálkodású és hagyományos ártéri, vagy fokgazdálkodásra alkalmas fenntartható agrárfejlesztési zónák

• Kiemelt turisztikai-fejlesztési zónák

Mint a fenti térbeli meghatározásokból, illetve azok tartalmi összetevőiből kitűnik, a Tisza vidék komplex fejlesztéséhez nem lehet egyetlen kitüntetett teret, vagy téregységet meghatározni. Ezért szükséges és indokolt – más országok gyakorlatához is hasonlatosan – speciális és különleges fejlesztési igényű területként kezelni az egész Tisza–vidéket.

Kellő átgondolás után a fenti általános és konkrét térbeli egységeket akár hierarchikusan, akár fejlesztéseik lehetőségeiben és tartalmában is pontosítani lehet. Az a meggyőződésünk, hogy e terekben megfelelően elrendezhetők a különböző fejlesztési feladatok, sőt csak azok adekvát területi bontásával és egymásba való illesztésével remélhetők sikeres fejlesztési programok.

Azután a különböző szinteken – a sajnos ma még kialakulatlan – területfejlesztési intézmények, tervezési és fejlesztési szervezetek lehetnének a tényleges Tisza program kedvezményezettjei és végrehajtói.

A most elvégzett Tisza–vidék kutatás-fejlesztési program alapján első lépésként megfelelőnek tűnnek a közös fejlesztések elindítására a Tisza menti kistérségek (sokkal jobban kihasználva a folyó menti települések által létrehozott Tisza Szövetség és megyék által megalakított Tisza Programrégió partneri lehetőségeit).

A különböző módon érintett és területenként is sajátos hatókörrel rendelkező dekoncentrált állami szervezetek, intézmények (vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi hivatalok, Nemzeti Parkok, stb.) pedig vagy a megalakítandó Tisza Fejlesztési Koordinációs Intézeten keresztül, vagy a mai kormánybiztosság e feladatokra való alkalmas átszervezésével kapcsolódhatnának be a munkálatokba.

Ezek nélkül a rendkívül szerteágazó igényű, de mindenképpen komplex tervezési-fejlesztési személetet és megoldásokat igényelő Tisza-vidék fejlesztésnek nem lesz sem érdemi gazdája, sem felelőse.

Az európai regionális fejlesztésnek a partnerségre, s a lehetséges (különböző ágazati típusú) források és a feladatok térbeli koordinációjára és hatékony koncentrációjára vonatkozó elveit egy ilyen sajátos folyó-menti programnál még szigorúbban alkalmazni szükséges, mint egyébként általában az a magyar gyakorlatban eddig megszokott.