I. Bevezető

A 2000-ben elvégzett Tisza–vidék kutatás–fejlesztési program két fő célt szolgált. A kilencvenes évek elején lezajlott Alföld Kutatási Program főbb elveit megtartva, azokra és az azóta készült kutatási illetve tervezési eredményekre építve

• fel kívánta tárni az Alföld sajátos természeti, vízrajzi, ökológiai tengelyének, a Tiszának és az azt övező térségeknek a helyzetét, majd e tényekből, folyamatokból kiindulva
• átfogó Tisza-fejlesztési koncepciót és stratégia programjavaslatokat, fejlesztési ajánlásokat kívánt tenni a Tisza-menti kistérségek összehangolt, egységes szemléletű, - a SAPARD programmal közösen hasznosítható - fejlesztésére.

Ez a kutató-fejlesztő munka újszerű és rendkívül összetett feladatot jelentett. Eredményeinek, programjavaslatainak megvalósíthatósága is bonyolult, mert az ilyen típusú feladatok végrehajtására alkalmas hazai területfejlesztési és -rendezési gyakorlat még most formálódik. A javasolt új megoldásokra alkalmas intézmény- és eszközrendszere sok elemében kialakulatlan.

Ugyanakkor - már a munkálatok megkezdése után - bekövetkezett 2000-ik évi Tisza katasztrófák sora, a ciánszennyezés, a rendkívüli ár- és belvízhelyzet is ráirányította a közvélemény figyelmét e területre, az ott élők veszélyeztetettségére és kiszolgáltatottságára, a sürgős beavatkozások szükségességére.

Különösen összetett a vizsgált és fejlesztendő területnek, a Tisza–vidéknek a szférikus és ágazati térbeli rendszere. A legkülönbözőbb belső kölcsönkapcsolati és -hatás rendszerek érvényesülnek, azok feltárhatósága, s az ajánlható, tervezhető, végrehajtandó programok, feladatok illetékességi területeinek, szereplőinek meghatározhatósága is igen nehéz.

Bizonyos stratégiai problémák és feladatok (árvízvédelem, környezetvédelem) csak az egész Tisza vízrendszere által meghatározható vízgyűjtő szintjén, tehát nemzetközi szinten oldhatók meg. Számos feladatra (pl. a térszerkezet, a közlekedés és a gazdaság fejlesztése, vagy a hulladékgazdálkodás) a tervezési-statisztikai, vagy a programrégiók a legalkalmasabbak. A természetes tájak és az agrártájak szintjén a természetvédelmi, ökológiai és mezőgazdasági programok területileg legadekvátabb megoldása lehetséges. Ugyanakkor a javasolt és igényelt programok legérintettebbjei, a helyi társadalmak, a Tisza Szövetség önkormányzatai, a térség gazdaságának (pl. a turizmusnak) a szereplői számára a települési és a kistérségi tervezési – fejlesztési terek megfelelő és harmonikus fejlődése biztosíthat csak érdemi emelkedést.

A fentebb sorolt különböző, sőt igen eltérő ágazati és területi megközelítések, igények, illetve lehetőségek között csak megfelelő és felvállalt kompromisszumokat keresve, azokat segítségül hívva lehetséges valamelyest is koherens - térben és tartalmában átfogó - fejlesztési koncepciót és stratégiát készíteni.

Ebből kiindulva, a munkálatok során, előzetesen az alábbi általános elveket, szempontokat igyekeztünk érvényesíteni:

• a modern fenntartható fejlesztés elvét,
• a komplex térszemléletet, tekintettel a rendkívül különböző területi folyamatok kiterjedésére és belső kölcsönkapcsolatára is,
• a Tisza folyó vidéke és az Alföld egésze társadalmi, gazdasági, települési fejlődésének, fejlesztésének új harmónia igényeit.

A kutatás-fejlesztési munkálatok során kialakult kompromisszum alapján az elsődlegesen kitüntetett vizsgálati tereknek a Tiszát rövidebb-hosszabb szakaszon érintett 25 tervezési-statisztikai kistérséget tekintettük.

Valamennyi főbb helyzetfeltáró és programmegalapozó vizsgálatot (vízgazdálkodás, természetvédelem és ökológia, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, környezetvédelem, turizmus, település-és térszerkezet, lásd IV. fejezet, 1.-6. pont, illetve az 1. sz. melléklet) e terekre vonatkozóan végeztük el.

Ezután megkíséreltük a különböző ágazati és területi szintek stratégai fejlesztési prioritásait összefoglalni, belső ellentmondásaik, konfliktusaik részbeni feloldásával egységesíteni, harmonizálni – majd megfogalmazni azok közös fejlesztési prioritásait az egész Tisza–vidékre vonatkozóan.

A munka során egyre inkább meggyőződésünkké vált, hogy a legtöbb fejlesztési program csak akkor vihető sikerre, ha a fentebb meghatározott közös elvek szerint és komplexen közelít a fejlesztendő Tisza–térhez, ha az általános elveket alkalmazva határoz meg konkrét terekhez kötődő fejlesztési programokat, feladatokat.

A munkálatokat végző kutatói kollektíva eljutott arra az álláspontra, hogy vannak olyan közös, az egész Tisza-vidékre érvényesíthető fejlesztési elvek, célok és prioritások, amelyek mind az adott ágazatok, mind a fejlesztendő terek tekintetében, megfelelő szemlélettel, kölcsönösen egymásra épülhetnek, kiegészíthetik, segíthetik egymás fejlesztési hatásait.

A munkálatok - a rendelkezésre álló egy esztendő alatt - a következő fontosabb lépések szerint haladtak:

• előzetes és vázlatos Tisza jövőkép megalkotása, kutatási koncepciók és tervek elkészítése,
• a Tisza kutatással, fejlesztéssel és tervezéssel kapcsolatos korábbi ismeretek összegyűjtése, rendszerzése (Tisza dokumentumtár létrehozása),
• az új - kérdőíves, statisztikai, kartográfiai - felmérések elvégzése, helyszíni gyűjtések, terepbejárások (pl. Tisza kollégium), majd helyzetfeltárások, folyamatelemzések készítése, illetve azok dokumentálása,
• kulcs-ágazati és térségi (specifikációs) koncepciók elkésztése,
• azok többszöri egyeztető vitája és a szintézis első kísérlete,

amelyet e tanulmány foglal össze. Az összefoglaló tanulmány az egyes kulcstémák és fejlesztési területek szerzőinek munkái alapján készült. (A hivatkozásaik részletes bibliográfiája a mellékletben található.)

A Tisza folyó és szűkebb-tágabb tere igen sajátosan változó tartalommal töltött be - olykor meghatározó szerepet - az egész Alföld regionális fejlődésében. A múlt század közepéig, a folyószabályozásokig, illetve a modern közlekedési útvonalak kiépüléséig – kiterjedt vízrendszere, áradásai, a hajózó útja és a magas parti térszíneinek sokszínű és relatíve fejlett települései, átkelő helyei révén – meghatározó fejlődési és térszerkezeti tengelye volt az Alföldnek.

Az azóta eltelt másfél évszázad döntő módon megváltoztatta a folyó és környezete általános földrajzi és térszerkezeti helyzetét. A Tisza, mint korábban oly fontos alföldi fejlődési tengely – lényegében a ma is jelentős átkelőhelyek csomópontjait kivéve – elvesztette jelentőségét. A Tisza–vidék nagy része a lassan modernizálódó és átalakuló alföldi gazdasági és települési térszerkezetben – a nagy-és középvárosait részben kivéve - fokozatosan a perifériára került. Mezőgazdaságának eltartó képessége fokozatosan csökkent, hálózati infrastruktúrájának fejlődése még az egyébként alacsony alföldi átlagtól is fokozatosan elmaradt, településeinek és azok társadalmának nagyrészt megszűnt a folyóval való - a korábbi évszázadok során kialakult és a szerves és organikus - „együttélése”.

Ezek az alapvető és többségében kedvezőtlen, a Tisza mentét meghatározóan érintő térbeli folyamatok lényegében napjainkig tartanak. Közben a hazánkban, illetve a vízgyűjtőn bekövetkezett társadalmi-gazdasági, területhasználati beavatkozások és a korábbi vízrendezések által létrehozott rendszerek egyre korlátozottabb működőképessége nyomán a Tisza–vidék egyre veszélyeztetettebb területté vált.

Fokozatosan nőtt az ár- és a belvízveszély, tart a természet-közeli területei élővilágának (pl. a holtágaknak) degradációja, a gazdaságilag egyoldalú, mérsékelten életképes települések környezeti állapota (hulladékgazdálkodása, csatornázottsága) kirívóan alacsony színvonalú.

Ugyanakkor a Tisza és közvetlen vidéke még e formában is Európa egyik legtermészetesebb folyója maradt. Páratlan természeti, kultúrtáji és ökológiai értékei rendkívüli fontosságúak az egész Kárpát medence élővilága, annak biológiai diverzitása, de az egész magyar társadalom számára is. A kétségtelenül növekedő alföldi ariditás és a fokozódó aszályveszély miatt a Tisza vízháztartása és –gazdálkodása (ivóvíz, öntözés, a fejlődőképes vízparti turizmus) egyre inkább regionális, sőt nemzetgazdasági jelentőségű tényezővé válik.

Mindezek együttesen és egyszerre vetik fel a modern fenntartható – de a folyó-menti sajátosságokkal is mindenekfelett számoló – komplex és összehangolt Tisza-vidékfejlesztés szükségességét.

Ennek a fejlesztésnek – egyedi módon és csak e területre alkalmazható jellegéből adódóan – két alapvető tényezőt kell mindenekelőtt figyelembe vennie

• a Tiszát, a folyót és környezetét mint élő, organikus rendszert,
• a Tisza menti települések társadalmát, amelynek tudatosan újra kell gondolnia, építenie, terveznie kapcsolatrendszerét a folyóval, számolva annak kockázataival, de lehetőségeivel is.

Hangsúlyozzuk, hogy megítélésünk szerint a folyószabályozások óta eltelt másfél évszázad óta nem történt meg ez a tudatos újragondolás a folyóval kapcsolatosan. Márpedig azt is meggyőződéssel rögzíthetjük, hogy a helyi önkormányzatok és a helyi társadalom céltudatos, szakszerű és tervszerű fejlődése, „újragondolt Tisza-viszonyulása”, erős lokális "mi" tudata, összefogott és a Tisza menti kapcsolatokat kiemelten kezelő összefogása, cselekvése nélkül nem lehetséges megvalósítani a Tisza–vidék modernizációját, valódi, harmonikus fenntartható fejlesztését.

A kutatásban résztvevők közös álláspontja szerint ezzel a munkával és kiadvánnyal elsősorban ezt a célt szeretnénk elérni. S ha ez reményeink szerint kialakul, s az ismertetett, illetve ajánlott fejlesztési prioritások, stratégiai megfontolások, fejlesztési programjavaslatok elfogadásra kerülnek, majd a megfelelő komplexitással kezelt egész Tisza fejlesztés ügye beilleszthetővé válik a magyar terület- és vidékfejlesztés, illetve a szigorú, igényes és következetes területrendezési szabályozás és tervezés rendszerébe, akkor munkánk – talán nem volt hiábavaló.

Ez a munka – a megrendelő FVM és a kutatást végző kollektíva szerint egyaránt - alapot adhat

• Tisza–vidék fejlesztését célzó nemzetközi és állami forrásoknak a komplex szemléletű és tudatos allokációjához, felhasználásához,
• a megalakult Tisza Programrégió konkrét fejlesztési programjainak kidolgozáshoz,
• az érintett kistérségeknek - akár az egész Tisza–mentére egységes szemléletű – SAPARD forrásainak megszerzéséhez,
• s végül - nem utolsósorban - a VÁTI által már korábban a Tisza menti településsávban elkezdett és az idén folytatódó területrendezési és tervezési munkálataihoz, amelynek eredményeként a Tisza völgy kiemelt tervezési és fejlesztési igényességű területté minősülhet.

Tisztában vagyunk azzal is, hogy hazánkban még nem készült ilyen jellegű és megközelítésű folyó-menti fejlesztési program. Ez erénye, de gyengéje is lehet a megszületett dokumentumnak, amely ebben a formájában még nem végleges. Vannak, maradtak benne talán vitatható és nehezen feloldható konfliktusok, problémák is. Ezek csak a kutatók és a szakemberek részéről nem is oldhatók fel igazán.

A politikának, a szakpolitikáknak és a helyi-területi politikának éppen úgy állást szükséges foglalnia, mint a Tisza menti civil társadalmi csoportoknak, gazdasági szervezeteknek, a helyi társadalom prominens képviselőinek. Sőt aztán - lehetőség szerint együtt - komoly döntéseket is kell hozniuk az érintetteknek a megvalósítás érdekében. A mi felelősségünk, kötelességünk, kompetenciánk erre már nem terjed ki, de nagyon várjuk minden érintett véleményét, hogy a következő változat tökéletesebb és használhatóbb legyen.

Lehetőség van arra is, hogy az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetében - a megrendelő jóvoltából - létrehozott Tisza–dokumentumtárba is betekintsenek az elmélyültebben érdeklődők. Ugyancsak hozzáférhető az a több mint félszáz kutató és szakember által megírt 18 kötet, amely e program során készült, s amelyeknek a szintézis-kísérletét olvashatják alább.

Végül – még itt a bevezetőben meg kell köszönnöm minden, a kutatás-fejlesztési programban résztvevő alföldi intézmények, intézetek, egyetemek, kutatók, szakemberek, egyetemi oktatók és hallgatók lelkiismeretes és odaadó munkáját, a Tisza Szövetség és a kérdőívekkel felkeresett önkormányzatok polgármestereinek, munkatársaiknak a nélkülözhetetlen és önzetlen segítségét.

Dr. Csatári Bálint
témavezető

Elérhetőségek:

MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete
6000 Kecskemét, Rákóczi út 3.
Tel.: 76 / 502-840 Fax.: 76 / 502-849
E-mail: csatbal@rkk.hu