Kecskemét e téren mutatkozó tradíciói kissé megkoptak, de még mindig kiváló adottságai és lehetőségei lennének e sajátos gazdasági funkció revitalizálására. Feltételei között a garantált minőséget biztosító élelmiszergazdaság szelektíven specializált nemzetközi tekintetben is piacképes termékstruktúrájának a kidolgozása tehető az első helyre. Elérhető lenne néhány kecskeméti termék hungaricummá nyilvánítása, majd az ágazat két irányban fejlődhetne tovább. A nemzetközileg is piacképes ágazatok mellett – mezőgazdasági kutatóintézetek, a felsőoktatás, valamint a létesülő vidékfejlesztési központ integrációjában – lehetséges irány lehetne a Homokhátságon az öko- és biogazdálkodás új innovációt is jelentő elterjesztése. Ez alapozhatna a kecskeméti kistérség sikeres SAPARD pályázatra is. A másik irány város és környéke élelmiszerellátásának illetve a nagybani piaci szerepkörök bővítéséhez kapcsolódhatna.

E fejlesztési lehetőség részben az előbbi programhoz kapcsolódik, de kapcsolatba hozható felsőoktatás, a regionális képzési szerepkör, az egészségügy továbbfejlesztésével éppúgy, mint a logisztikai, vidékfejlesztési központi feladatok összehangolt megoldásával. A modernizálódó és átstrukturálódó államigazgatás révén vagy a bizonyos gazdasági irányító szervezeteknek kínált lehetőségek nyomán Kecskemét mint a Budapestről kitelepülő, azt tehermentesítő ilyen intézményeknek otthont adó decentrum is szóba jöhet.

Az eddigi fejlesztési irányokat „integráló” sajátos programot valósíthatna meg egy olyan – a város önkormányzata, a megye és a régió fejlesztési tanácsa, a kecskeméti kistérség és a gazdasági szervezetek által létrehozott – ügynökség, közhasznú társaság, vagy önállóan működő városfejlesztési iroda, amely egyszerre teremtene forrásokat, készítene pályázatokat, hangolna össze fejlesztési programokat.

A városunknak mind a gazdasága fejlesztéséhez, mind a befektetői érdeklődés fenntartásához, mind az idegenforgalma fejlesztéséhez, mind a nemzetközi kapcsolatainak kiteljesítéséhez, de általában is, a nemzetközi városversenyben való sikeres helytálláshoz igen tudatos városmarketingre van szüksége. E programom belül kiadványoktól kezdve a hazai és nemzetközi kiállításokon való tudatos (és a gazdasági szférával közös) szereplésen át a korszerű Internet megjelenésen keresztül, a sajtópolitikáig minden beletartozik. Valószínű, hogy a gazdasági és intézményi szereplők is aktív támogatói lennének ennek programnak, hiszen a közös fellépés, egy sikeres városmarketing mindenkinek érdeke.

Kecskemét idegenforgalma jelentős ugyan, de egyelőre e sajátos gazdasági tevékenység nem valódi húzóágazata az átalakuló városnak. Az „egynapos”, „átutazó”, csak a főbb belvárosi látnivalókat felkereső turizmus helyett a kínálat tényleges és szakszerű összehangolására illetve bővítésére van szükség. Az „általános fejlesztés” nem elégséges, s a látnivalók (egyedi múzeumaink, gasztronómiai különlegességeink, stb.) jó markentingjére is szükség van. Két főbb fejlesztési irány látszik lehetségesnek. Az egyik távlata gyógy-turizmusnak lehet, a másik a fesztivál – konferencia- ill. a szakturizmusnak, az utóbbi kombinálva művészeti táborokkal, kurzusokkal. Kodály és népzene révén akár európai léptékű fejlesztések is elkezdődhetnének, s a jelenleg nem túlságosan sok „idegent” vonzó rendezvények további sorsát is e szellemben kellene átgondolni. Lehetséges, hogy bizonyos ciklikussággal a sporthoz kapcsolódó rendezvények is érdemben bővíthetnék a kínálatot.

Az előbbi programhoz is kapcsolódva külön és tudatosan kellene kidolgozni azokat a gyermektalálkozóhoz és egy országos, sőt nemzetközi jelentőségű Kodály illetve népzenei találkozóhoz köthető feltételeket, feladatokat és összehangolt programlehetőségeket, amelyek révén Kecskemét rákerülhetne az európai fesztiválvárosok térképére.

A kultúra és tudás ma már a modern városfejlődés egyik húzótényezője. Az ún. kulturális ipar kecskeméti tradíciói között számba vehető a nyomdaipar, a kézműipar, a zománcipar, de a művészeti intézmények tevékenységének bizonyos szelete is. Fontos lehet a múzeumok összehangolt fejlesztése is. Mindezek közös, a gazdaságfejlesztés bevált technikáit is alkalmazó fejlesztése új lehetőségeket hordoz nemcsak a hagyományok ápolása terén, hanem az idegenforgalom vagy a fesztivál-fejlesztések megvalósításához is. A lakosság is széles körben támogatná az ilyen irányú, összehangolt fejlesztéseket.

Kecskemét hagyományait ápoló, jelentős tradíciókkal rendelkező város. Mint felmérésünk is mutatta a lakosság széles rétegei (idevalósiak és beköltözöttek egyaránt) büszkék városukra, itt képzelik el gyermekeik jövőjét. Ez a kötődés jelentős társadalmi-szervező-fejlesztő energiákat szabadíthat fel a koncepcióban foglaltak megvalósításhoz. Ehhez jobban támogatni kellene a nagyszámú civil és szakmai szervezetet, tudatosan összefogni munkájukat, véleményeiket „be kellene csatornázni” az egyes programok megvalósításába. Ki kellene adni a város elkészült monográfiájának első kötetét, a helyi médiákban, az iskolákban szorgalmazni kellene a helyi tudást ápoló műsorokat, vetélkedőket. Kívánatos lenne, ha a város tankönyvet íratna a helyi tudást didaktikusan is megalapozó tantervekhez. Külön lehetőségként merülhet fel e téren a sajátos meghatározottságú városrészek, kerületek civil – városszépítő (építő, ápoló) szervezeteinek támogatása, illetve újabbak létrehozása.
A tudásalapú és digitális város programhoz kapcsolódva e feladatot is erősíthetné a városról szóló információk, tudásanyagok Web oldalakon való megjelenítése is.

A régió és a város munkaerő-piaci igényei meghatározzák, hogy a középiskolai és a felsőoktatási rendszereket milyen irányban kell fejleszteni, bővíteni. A legfőbb prioritás a jövőben, a szakképzés minőségi javulása és produktivitásának növelése mellett, az együttműködésen alapuló rugalmas és adaptív oktatási struktúrák kiépítése és összehangolása. A piacorientált szakképzés megvalósításához meg kell teremteni a szakmai, vállalkozói fórumok és az oktatási intézmények közötti párbeszéd feltételeit, városi, megyei, regionális szinten is. A jelenlegi munkaerő-piaci igények kielégítése kizárólag kvalifikált szakemberekkel lehetséges. Az át- és továbbképző intézmények és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködésén alapuló rugalmas, adaptív át- és továbbképzési intézményrendszer kiépítése szükséges, mely a dinamikusan fejlődő ágazatok képzési igényeit követve új képzési lehetőségeket teremt. Fel kell hívni az oktatási intézmények figyelmét arra, hogy a hagyományos képzési struktúra változtatására, a mindenkori szakirányok felülvizsgálatára folyamatosan szükség van.

A város felsőfokú képzési funkciói a közelmúltban kedvezően változtak. Kecskemétnek minden lehetséges eszközzel támogatni kellene a Kecskeméti Főiskola új terveit, mert ez a funkció közvetve az egész város fejlődésére igen kedvezően fog kihatni. Az oktatási struktúra racionalizálása, a kínálat növelése és az oktatás minőségének javítása érdekében számos lépést terveznek a Főiskolán. Szükségesnek tartják egyes tantárgycsoportok — így a nyelvi, sport, informatika és társadalomtudományok — területén az integráció további szélesítését és mélyítését. Alapvető feladatuknak tekintik az elméleti, szakmai képzésen túl az új tudásformák és szemléleti megközelítések közvetítését, az információs kor által megkövetelt készségek és képességek elsajátítása, kialakítása érdekében.

Kecskemét, részben örökölt hátrányaiból is következően, több infrastrukturális mutató terén jelentősen elmarad a megyei városok átlagától. Az elmúlt évtized elején elkezdődött szintre hozást (csatornázás, bel-és külterületi úthálózat építést) ütemesen folytatni szükséges, összhangban az egyes városrészekben elő lakosság eltérő igényszintjével és teherbíró-képességével. Az igényes városi környezet fejlesztése a modern város-fejlődés trendjei alapján kihat szinte minden többi szféra továbbfejlődésére. A fenntartható kecskeméti városfejlesztés modelljének komplex szemléletű kidolgozására külön program összeállítására lenne szükség.

Városunk épített környezete jelentős és sajátos értékekkel bír. A belváros megújulása elkezdődött. A nemzeti örökség részét képező épületek, az utcahálózat jelleg-megőrző és igényes fejlesztése mind az idegenforgalmi és fesztivál városi fejlesztéseknek, mind a városi polgárok e téren növekedő kulturális és városi-környezeti igényeinek kielégítése szempontjából eminens feladat. Feltételeinek megteremtése anyagi és szellemi ráfordításokat egyaránt igényel, amelyek megteremtéséhez az új rendezési tervnek hozzá szükséges járulnia.
Ugyanezen programmal párhuzamosan - átfogó városökológiai szemlélettel – egységes rendszernek tekintve a város zöldövezeti rendszerét jelentős fásításra, parkosításra, erődítésre van szükség.

A modern középvárosokban egyre növekednek az aktív és kulturált pihenéshez, szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz, művelődéshez szoroson kötődő elvárások, melyek nemcsak a lakosság vagy az idegenforgalom igényeit elégítik ki, hanem kiemelkedő szerepet játszhatnak a sokoldalú, új (gazdasági, szolgáltatási, innovációs) fejlesztések, megtelepedésében is. E feladat magában foglalja a városi parkok és zöldterületek bővítését, a vendéglátás, művelődési intézmények eltérő lakossági és turista igényekhez igazodó szegmenseinek összehangolt és ötletes fejlesztését, támogatását.

A rendezési tervnek a főbb terület-felhasználási és városrendezési kérdésekben olyan alapcélokat kell kitűznie, amelyek lehetővé teszik a fejlesztések és a város minőségi szempontok szerinti átalakulásnak megvalósulását. Néhány alapkérdésben (a fenntartható város, környezet- és természetvédelem, építészeti értékvédelem, stb.,), az úgynevezett „sarokpontok” esetében szigorúnak, a közérdeket és a közjót maximálisan szolgálónak kell lennie, de fontos rugalmasság és a kreativitás feltételeinek való megfelelés is. Fel kell készülni arra, hogy a város rendelkezzen a fejlesztések megvalósuláshoz szükséges tartalék-területekkel, vagy az ÁRT korlátozó jellegű rendelkezéseinek a megvalósításához szükséges pénzügyi alapokkal. Hasonló alapokra lenne szükség az építészeti értékvédelem előírásainak támogatásához, s a városrekonstrukciós feladatokhoz.