8. Zárógondolatok – ajánlások

Kecskemét város jövő fejlődése nagyban függ majd attól, hogy a városért felelős szereplők (önkormányzat, gazdaság, intézményi szféra, szakmai és civil-társadalmi szervezetek) érlelő viták után egyetértésre jutnak-e a stratégiai jelentőségű fejlesztési célokat, prioritásokat illetően, s közösen képesek-e tenni érte.

Ajánlható, hogy a város hozzon létre olyan fejlesztő-koordináló szervezetet (pl. főépítészi–városfejlesztési irodát), amelyik feladata Kecskemét egésze fejlődésének figyelemmel kísérése, a koncepcióban javasolt programok elkészítése és végrehajtása, a komplex szemléletű városfejlesztés folyamatos megvalósítása.

Ajánlható, hogy a jelenlegi formákat meghaladó módon, élénk információáramlás és szakmai párbeszéd jellemezze a jövő városfejlesztési folyamatát, különös tekintettel a városrészek eltérő helyzetére és igényeire, illetve az egész várost érintő, nagy horderejű programok közös megvalósításra.

Erősíteni szükséges a városmarketinget, mind a reménybeli külső befektetők, a kormányzat és a régió felé, mind a város lakossága szellemi és anyagi hozzájárulásának feltárása és biztosítása céljából.

Ajánlható, hogy „finom” fejlesztési és szervezési módszerekkel teremtsenek összhangot a városműködés, a fenntartás, a városban szükséges szintre hozó fejlesztések és a távlatos, nagy jelentőségű célok, programok megvalósítása között. E két fejlesztési folyamat belső összhangjának a megteremtése a város jövőjének kulcsproblémája.

A város szellemisége, jó híre, a városi polgárok „mi tudata”, kötődései, identitása új, tudásalapú, innovatív fejlesztési energiákat szabadíthat fel a fejlesztési koncepció főbb céljainak megvalósításhoz. Ezek sajátos módszerekkel való kiaknázása különösen fontos tényezője a jövő Kecskemétjének.

Kecskemét jövő fejlesztésének törekednie kell a komplexitásra, az egyes ágazatokat illetve szférákat érintő programok közötti harmonikus összhang megteremtésére. Az e módszerrel végrehajtott fejlesztések közös és egymást erősítő hatásai nem nélkülözhetők.

Ajánljuk, hogy a koncepcióban kiemelt tényezőket és feltételeket (a fenntartható városfejlesztés, a környezeti kritériumok, a harmónia és a minőség, a térbeli-hálózati szerepkörök erősítése) minden fejlesztési beavatkozással „szembesítsék”, s a főbb várható hatásaikkal számoljanak.

Ajánljuk, hogy a korrigált és a testület által elfogadott koncepció kapjon széles városi nyilvánosságot, s a hozzá érkezett további észrevételek, javaslatok kerüljenek feldolgozásra.

Javasolható, hogy a rendezési tervkészítéssel párhuzamosan folytatódjék a városfejlesztési koncepcióban elfogadott prioritások megvalósításához szükséges operatív programozás is.

Ajánljuk, hogy az elfogadott koncepcióban (és a kidolgozandó programokban) foglaltak megvalósulása három-négy évente kerüljön áttekintésre, mérlegre, felülvizsgálatra.

Végül a legfőbb elérendő cél, hogy e sokszínű táj, a Duna –Tisza köze természetes központja, Kecskemét teljes értékűen nyerje vissza és egyben modernizálja a hajdan sikeres és érdemi decentralizáción alapuló gazdasági és helyi társadalmi -politikai döntési kompetenciáit. Az egyre inkább a minőségi jellemzőkkel mérhető, széles helyi társadalmi kreativitás és aktivitás a kecskemétiség a jövő fejlesztésnek ez az egyik legfontosabb pillére lehet.

 


előző fejezet vissza a tartalomjegyzékhez