6. A koncepció üzenete a készülő új rendezési tervhez

6.1. A városfejlesztés, mint a környezetalakítás permanens folyamata

A működő, élő települések jellemzője az állandó változás. Kecskemét város önkormányzatának feladata a lakosság által támasztott, változó igények minél teljesebb kielégítése, az emberhez méltó környezet és a folyamatos megújulás feltételeinek megteremtése. Mindez a város szellemi, környezeti, tárgyi hagyományainak-adottságainak tiszteletben tartását, illetve lehető leghatékonyabb felhasználását és megújítását jelenti.

A város és környezete alakításának alapeszközei a városfejlesztési koncepció és az arra épülő városrendezési tervek, azaz a Településszerkezeti terv, a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv (továbbiakban együtt: Terv). A terv feladata, hogy térbeli-műszaki-ökológiai kereteket biztosítson a koncepció következőkben felsorolt célkitűzéseinek megvalósításához, kiteljesítéséhez:

· a lakosság biztonsága, fokozatosan javuló élet- és munkakörülmények („létbiztonság”),

· a demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények (a változó igényekhez igazodó, széleskörű választék, mobil lakáspiac),

· a lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit szolgáló intézményhálózat, (tekintettel a különböző csoportok –fiatalok, idősek, korlátozott képességűek, stb. – eltérő szükségleteire),

· az értékes, megőrzésre érdemes történeti, vagy egyéb szempontból jelentős elemek, településrészek védelme, az épített környezet folyamatos jobbítása,

· a környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (levegő, víz, talaj, klíma, élővilág, stb.) védelme,

· a település természeti adottságainak (pl. gyógy- és termálvíz) kiaknázása,

· a lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, hírközlés, víz- és energiaellátás, hulladékgazdálkodás, stb.) érdekei,

· honvédelem és polgári védelem, katasztrófa elhárítás igényei.

A terv feladata továbbá a változó körülmények között a város területén elhelyezkedő ingatlanokkal kapcsolatos közösségi- és magánérdekek összehangolása, kiemelten az állampolgárok jogbiztonságának megteremtése.

A rendezési tervektől elvárható jogbiztonság megteremtésének egyik egyszerű és hatásos módja a korábbi tervek lehető legtöbb elemének átemelése az új tervbe. Másként fogalmazva: a tervnek csupán azon részeit kell módosítani, amelyek megváltoztatása valóban indokolt.

6.2. A településszerkezettel és területfelhasználással kapcsolatos főbb elvek

A város története és szerkezetének alakulása közötti összefüggés nyilvánvaló, azaz mind a spontán „nőtt”, mind a tervezett jellegzetességek létrejötte visszavezethető a város polgárainak a történelem változásait követő gondolkodásának alakulására. A józan célszerűség, a természetes intuíció és a bölcs előrelátás évszázadokon keresztül biztosította a térbeli kontinuitást, a működőképességet, valamint a fejlődést. A máig fennmaradt jellegzetes gyűrűs-sugaras szerkezeti rendszer felbecsülhetetlen érték, amelynek megőrzése és sérülésmentes továbbvitele az egyik legfontosabb városfejlesztési cél. Alapvető feladat e városszerkezet nyitottságának fenntartása, az organikusan rétegződő területfelhasználás megőrzése, illetve további biztosítása.

Az egészséges, biztonságos és harmonikus városszövet tervezésének, majd megvalósulásának legfontosabb feltételei:

· a várostest arányos térbeli, morfológiai tagolása,

· a szerkezeti jelentőségű, északnyugat–délkeleti irányú „zöld-ék”, vagy ökológiai folyosó erősítése, teljessé tétele mind kül-, mind belterületen,

· a szabad területek és a zöldfelületek (erdők, parkok, vízfelületek, stb.) mennyiségének és arányának növelése,

· a beépítés intenzitásának differenciált meghatározása. Ennek érdekében meg kell akadályozni a túlzottan tömör, illetve zsúfolt beépítéseket, egyidejűleg elejét kell venni a gazdaságtalan, terjengős területhasználat kialakulásának.

6.3. Az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehetőségei

A korábban tapasztalt városnövekedés mind arányaiban, mind ütemében tarthatatlan. A beépítésre igénybe vehető területek nagysága véges, értékük ezzel párhuzamosan hatványozottan növekszik, ezért az extenzív növekedés helyett az intenzív, belső tartalékokra alapozó fejlesztéseket kell előnyben részesíteni.

Lakásellátás

A lakásellátással összefüggő problémákat a helyi önkormányzat egyedül és teljeskörűen nem képes megoldani, ez nem is lehet koncepcionális cél. A feszültségek csökkentésére, a mennyiségi hiányok enyhítésére, a területi egyenetlenségek közelítésére, továbbá a lakásmobilitás fokozására a következő eszközökkel lehet számolni:

· megoldó jellegű, életszerűen rugalmas építési-városrendezési szabályozás,

· számottevő mennyiségű szociális bérlakásépítés,

· a belvárosi, avult lakótömbök szervezett rehabilitációja,

· paneles lakótelepek, városrészek értéknövelő felújítása,

· alvóváros jellegű városrészek intenzív fejlesztése,

· új lakásépítési területek előkészítése (rendezési tervek, alapközművesítés),

· önkormányzati lakásépítési, -felújítási és -vásárlási támogatási rendszer működtetése, ezen belül pl.: a kizárólag új lakás építése esetén igényelhető kedvezmények kiterjesztése a régi lakás felújítását vállaló tulajdonosokra,

· az önkormányzati tulajdonú lakások teljeskörű felújítása, korszerűsítése, majd rendszerszerűen működtetett bérleteztetése, cseréje, kivételes esetben eladása, a lakásalap folyamatos kiegészítése mellett (építéssel és vétellel).

Fontos, hogy az önkormányzatnak elegendő cserelakás-készlete legyen. Ennek révén tehető folyamatossá és ütemessé a belváros avult lakóépületeinek tervszerű, lehetőleg tömbszerű, környezeti értelemben is komplex – funkcióváltással egybekötött – felújítása. A városközpontban az arra érdemes épületek esetében számolni kell az intézményi célú hasznosítással. Az új rendeltetés, illetve az esetleg szükséges átalakítás engedélyezésénél meg kell követelni a történelmi hitelességet és az építészeti értékek megőrzését.

A paneles városrészek (Árpád- és Széchenyi-város) felújításának elsődleges célja a lakóhely presztízsének megteremtése, a környezet fokozatos jobbítása. Mindezt olyan eszközökkel és revitalizációs módszerekkel, amelyek értéknövelő hatásúak, teljes körűek és a lakások belső tereire éppúgy kiterjednek, mint a lakóházak környezetére és azok közösségi tereire. Az átfogó megújítási program egyik legfontosabb előfeltétele a biztonságos pénzügyi alap és konstrukció megteremtése, majd hosszú távú működtetése. A komfortosság és a biztonság növelése, valamint a környezet humanizálása érdekében pótolni kell a hiányzó gépjármű-elhelyezési lehetőségeket, zöldfelületeket, játszó- és pihenőhelyeket.

Lakossági igény és műszaki lehetőségek (megfelelő közműnyomvonalak!) esetén meg kell próbálni a lakótelepek – korábban ún. tömbtelkes beépítések – „visszatelkesítését”.

Új lakóterületek kijelölése

A terv távlatában maximum 115 ezer fővel kell számolni és – a bizonytalanságokra tekintettel – becsült tartalékkapacitást is tervezni kell. Az előirányzott népességszám mintegy 7 ezer fővel haladja meg a 2001 év január 1.-én nyilvántartott 108. 420 fős állandó népességet. Fentiekből következően a Tervben 7.000 fő részére kell lakáslehetőséget biztosítani. A szükséges területek kijelölése többféle modell alapul vételével történhet. Az alternatívák közül a koncepció jóváhagyásakor választott változatot kell a tervezés során alapul venni.

A bemutatott változatok azonos lakásszámot tartalmaznak: 250 fő/100 lakás mutatóval számolva 2.800 új lakás elhelyezési lehetőségével számolnak.

A prognosztizált viszonyszám alkalmazásával – különösen az egyéb belterületek esetében – a kizárólag lakásépítési céllal becsülhető tartalékon túl az alapintézmények területigénye is biztosítható. További azonosság a központi és az egyéb belterületek előirányzott fejlesztésében, hogy a bővítési lehetőségeket döntő részben a volt zártkertek jelentik. (A lakóterületté minősítés nem feltétlenül jelent egyben belterületbe vonást!) Az átalakítás megvalósítása magánkezdeményezés alapján, de feltétlenül önkormányzati közreműködéssel történhet.

„A” változat: Központosított modell

Kiindulási feltétel, hogy a lakosság letelepedési igényeivel arányos új lakások

70 %- át a központi belterületen,

6 %- át külterületen kell előirányozni.

A központi belterületen realizálódik a lakásnövekmény 68 %-a, azaz mintegy 2.000 lakás. Ennek 25-30 %-a – 5-600 lakás – a meglévő lakóterületeken valósul meg, a jelenlegi beépítések átépítésével, besűrűsödésével. A fennmaradó 1.400-1.500 lakás 60 %-a családi házas, 40 %-a társasházas formában épül.

Fentiekből következően 850-900 családi ház részére mintegy 85-90 hektár, a jellemzően két-háromszintes épületekben feltételezhető 5-600 társasházi lakás részére mintegy 10-15 hektár, összesen hozzávetőleg 100 hektár nagyságú új lakóterület biztosítandó.

A lakóterületi bővítéseket döntően az ÁRT által kijelölt területeken kell előirányozni.

– Alsószéktó irányában, Szeleifalutól délnyugatra,

– Felsőszéktó irányában, Petőfivárostól nyugatra,

– Máriahegy felé, Széchenyi várostól északnyugatra,

– Budaihegy felé, Bethlenvárostól északnyugatra,

– Vacsihegy felé, Dárdaiteleptől északra, és

– Kőrösihegy felé, Hunyadivárostól északkeletre.

A további 800 lakásból az egyéb belterületeken és a volt zártkertekben 2x(300-350) lakás családi házas beépítésben, illetve a fennmaradó mintegy 150-200 lakás külterületi tanyaként valósul meg.

A volt zártkertek előzőekben vázolt fejlesztések által nem érintett részén a számításba vett 300-350 családi ház hagyományos, falusias beépítés jellemzőivel alakíthatók ki, a már részben átminősült, lakóterületi jellemzőkkel és viszonylag kedvező közművesítettséggel, reálisan bővíthető úthálózattal rendelkező területekhez kapcsolódóan. Ez a módosítás a jelenlegi kertségek legalább 30-35 hektár kiterjedésű részét érinti. A szükséges útszélesítések és egyéb fejlesztések miatt szokásos lakossági ellenkezést hamar feledteti az egyes ingatlanok szinte azonnali felértékelődése.

„B” változat: Decentralizált modell

Kiindulási feltétel, hogy a lakosság letelepedési igényeivel arányos új lakások

40 %- át a központi belterületen,

12 %- át külterületen kell előirányozni.

A központi belterületen realizálódik a lakásnövekmény 40 %-a, azaz mintegy 1.100 lakás. Ennek 25-30 %-a – 300-350 lakás – a meglévő lakóterületeken valósul meg, a jelenlegi beépítések átépítésével, besűrűsödésével. A fennmaradó 750-800 lakás 60 %-a családi házas, 40 %-a társasházas formában épül.

Fentiekből következően 450-500 családi ház részére mintegy 50 hektár, a jellemzően két-háromszintes épületekben feltételezhető 300-350 társasházi lakás részére mintegy 8-10 hektár, összesen hozzávetőleg 60 hektár nagyságú új lakóterület biztosítandó.

A központi belterület lakóterületi bővítését az „A” változat szerinti területeken kell előirányozni. A további 1.700 lakásból az egyéb belterületeken és a volt zártkertekben 2x(700-750) lakás családiházas beépítésben, illetve a fennmaradó mintegy 200-300 lakás külterületi tanyaként valósul meg.

A volt zártkertek előzőekben vázolt fejlesztések által nem érintett részén további 700-750 lakás építési lehetőségét kell előirányozni. Ezek a területek az „A” változat szerinti elvek alapján (hagyományos, falusias beépítési jellemzőkkel, máris részben átminősült területekhez kapcsolódóan) alakíthatók ki. Ez a módosítás a jelenlegi kertségek legalább 70-75 hektár kiterjedésű részét érinti.

Vegyes területek (a városközpont, valamint a lakókörzetek központi részei)

A városközpontot kiemelten kell kezelni, az adottságok szabta határokat tiszteletben tartva, ugyanakkor a gazdasági, esztétikai és egyéb érdekekre is tekintettel kell szabályozni.

A külsőbb városrészek lakóterületi fejlesztései során kiemelt figyelmet kell fordítni a szükséges intézményellátás arányos biztosítására, illetve a jelenlegi alközpontok kiteljesítésének lehetőségére. (Vacsi-köz, Petőfiváros, Hunyadiváros, Katonatelep, stb.)

Gazdasági területek, gazdasági zónák

A város nyugati, déli és keleti ipartelepein – létrejöttük sajátos körülményei miatt – az extenzív, hézagos, mozaikos területhasználat uralkodik. Ennek tudható be, hogy a város méretéhez képest már jelenleg is aránytalanul nagy kiterjedésű az ipari, raktározási funkciókat tömörítő öv. Ezért a jövőben egyrészről törekedni kell az elavult, kihasználatlan épületállománnyal rendelkező, városszerkezetileg előnytelen helyeken lévő ipartelepek felszámolására és területük nem ipari hasznosítására, másrészről a városszerkezetileg megfelelő elhelyezkedésű, de leromlott iparterületek reorganizációjára, és új vállalatokkal történő betelepítésére.

A várostestbe ékelődő, máig fennmaradt ipari üzemek sorsa a tervezés során egyenként mérlegelendő. Helyben maradásukat szigorú környezetvédelmi paraméterekhez és városképi illeszkedési feltételekhez kell kötni.

Tehát hosszútávon azzal kell számolni, hogy az új termelő üzemek elsősorban az ipari parkokba települnek, másodsorban a korábbi ipari, vagy ipari jellegű telephelyeket veszik igénybe, azok rehabilitációs jellegű megújításával.

Üdülőterület

A város klasszikus értelemben vett „saját” üdülőterülettel nem rendelkezik. A rekreációs igények kielégítése hagyományosan többsíkú és differenciált. Formáját, jellegét és helyszíneit a város és tágabb környezetének sajátos lehetőségei és adottságai alakították az elmúlt évtizedekben. Tartalmát, illetve részleteit tekintve megállapítható, hogy a skálán jelen van a városi szabadidőpark (Széktói liget), a városkörnyéki kertségek és tanyák – mint kvázi üdülőhelyek – valamint a Tisza menti Lakitelek-Tőserdő is. A kialakult struktúrák és szokások alapvető megváltozásával hosszútávon nem kell számolni. A tervben Kecskemét igazgatási területén új üdülőterületet nem indokolt kijelölni. A helyi lakosok pihenését, kikapcsolódását és szellemi-fizikai feltöltődését egyre inkább – az idelátogató vendégeket is szolgáló – közösségi, illetve társasági színtereken célszerű és gazdaságos megszervezni (pl.: uszodák, sportcentrumok, sportparkok, stb.).

A készülő szabályozással lehetővé kell tenni mind a meglévő kapacitások bővítését, mind az új idegenforgalmi befektetések térbeli orientálását (pl.: az északnyugati „zöld-ék” területéhez kapcsolódóan) és attraktív megvalósulását. Mindezt a természeti, táji, valamint épített környezet tiszteletben tartásával, az egyes területek teherbíró képességének határán belül. El kell érni, hogy Kecskemét és környéke az igényes, maradandó élményekre vágyó vendégforgalom egyik kedvelt úti céljává váljon.

A város termál-, illetve gyógyvízkészletére alapozva tervezendő egy gyógy-idegenforgalmi szálloda komplexum, 2-3 ha – távlatban bővíthető – terület biztosításával.

Rekreációs funkcióval és idegenforgalmi vonzerővel leginkább a Nyíri (~1200 ha) és a Csalánosi (~200 ha) erdő rendelkezik. Mindkét terület fejlesztése és bővítése, az egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási-kutatási szempontok és előnyök összekapcsolása, továbbá kihasználása hosszú távú cél.

Az egyre gazdagodó – és gazdagítandó – látványosságok kerékpáros-kiránduló úttal rendszerbe foglalandók és a belterületi hálózathoz kapcsolandók.

Különleges területek

Kecskemét különleges – azaz helyhez kötött, a környezetre jelentős hatást gyakorló, vagy a külső hatásoktól védendő – létesítményeinek köre (pl.: nagy bevásárlóközpontok, kiállítások, oktatási és egészségügyi központok, a kutatás-fejlesztés és a megújítható energiaforrások területei, állat- és növénykertek, temetők, honvédelmi területek, bányák, hulladékkezelők, stb.) jelenleg is gazdag és változatos, földrajzi elhelyezkedésüket a területi széttagoltság, illetve a szórtság jellemzi. Az egyes területek és funkciók szinte kivétel nélkül rendelkeznek markáns, a tervezést meghatározó sajátosságokkal, kötöttségekkel. Ezek egyenkénti mérlegelése kiemelten fontos feladat.

Bevásárló központok

A helyi szabályozásban előírásokat kell kidolgozni a nagy környezeti terhelést okozó bevásárlóközpontok építési és környezetalakítási feltételeire, környezetbeillesztésére, továbbá a káros hatások ellensúlyozására. Feltételül kell szabni az adottságok tiszteletét, az építészeti és környezeti igényességet. Ezek mértéke, illetve foka minden esetben az adott környezettel legyen összhangban. Ennek szellemében szigorúbb előírások – sőt korlátozások is – szükségesek lehetnek, mint a város belsőbb, központ-közeli részein.

Vásárok, kiállító területek

A meglévő vásártér és nagybani piac megtartása, illetve bővíthetőségének biztosítása mellett a Tervben regionális, esetenként országos jelentőségű kiállítások lebonyolítására alkalmas terület jelölendő ki, 10-12 ha nagyságban, távlati bővítési lehetőséggel. Követelmény a jó forgalmi és tömegközlekedési kapcsolat, a teljes körű közművesítettség – vagy annak lehetősége – valamint a vonzó, vagy vonzóvá tehető természeti környezet. Előnyös, ha meglévő épületek is hasznosíthatók.

Felsőfokú oktatási és kutatási intézmények területei

A Kecskeméti Főiskola integrációjának kiteljesítéseként számolni kell a három Kar épületeinek és területeinek racionális térbeli szervezésére, összekapcsolására. Plusz területigényt az új központi sporttelep kijelölése és megvalósítása jelent (3-4 ha).

A Közép-európai Egyetem Alapítvány tulajdonában lévő egykori Rudolf laktanya kivételes építészeti, üzleti és szellemi érték, a város nagy lehetősége. A tervben az épületegyüttes felújításával és oktatási célú hasznosításával kell számolni. Ehhez az eddig elkészült építészeti és városrendezési tervek jó alapul szolgálnak.

A kecskeméti Főiskolai és Kutatási Egyesülés kezelésében lévő homokbányai együttes elsősorban lakó- és intézményfunkcióval veendő figyelembe, másodsorban azonban egyéb, az előzőekkel harmonizáló rendeltetés is tervezhető, mivel a terület épületállománya (az egykori laktanya kiszolgáló- és raktárépületei) szélesebb funkciókör számára is alkalmassá tehető. (A távlatban indokolt a terület várostestbe történő szorosabb integrálása: az adott terület és a város közé ékelődő, külterület jellegű, tanyás sáv ütemezett beépítése.) A szabályozás elkészítése előtt részletes terület- és objektumalkalmassági vizsgálat, illetve elemzés készítendő. Homokbánya rendezését és rekonstrukciójának befejezését kiemelt eszközrendszerrel célszerű elősegíteni.

Kutatóintézetek, kísérleti telepek

A városban működő tudományos kutató intézeteknek és kísérleti telepeknek területbővítési igényük jelenleg nincs. A megújuló energiaforrások kutatásának és referencia-bázisának városba telepítéséhez szükséges legalább 2 ha nagyságú területet a már meglévő, hasonló rendeltetésű területeken, vagy azokhoz kapcsolódóan kell biztosítani. Egy új integrált vidékfejlesztési centrum befogadására a ZKI Kisfáiban található központja tehető alkalmassá.

Egészségügyi területek

A kórházi területek és tartalékaik elégségesek, viszont az idősellátás területén folyamatos bővítéssel kell számolni. Az idősek részére is lehetővé kell tenni a szélesebb választási lehetőséget, ezért egy önálló apartmanokból álló „üzemeltetett”, pavilonos lakóegyüttes létrehozására is területet kell kijelölni a tervben, mintegy 200 lakóegység, azaz 400 fő részére, melynek területigénye – a helyben biztosítandó közösségi ellátás (orvosi rendelő, könyvtár-olvasó, stb.) létesítményeire is tekintettel – min. 3,5 hektár.

Sportolási célú területek

A Széktói szabadidőparkban – beleértve a lajosmizsei vasútvonal – III. Béla krt. – Vízmű út – Vízmű Rt. telephelye – Csabay Géza krt. által határolt területet is – további fejlesztések lehetségesek és indokoltak. A Park területén lévő vendéglátási, idegenforgalmi és rekreációs létesítmények (strandok, kemping, szabadtéri színpad, szállodák, éttermek, csónakázó- és horgásztavak, stb.) bővítésére, kiegészítésére, átalakítására elegendő terület áll rendelkezésre.

A Csalánosi parkerdő területén szabadidő központ létesítésével kell számolni. A város keleti-délkeleti részén új, a városrész igényeit kielégítő sportterületet kell kijelölni, mintegy 5-6 hektár nagyságban.

Temetők

A városi köztemető bővítése szükséges, de megoldható. A felekezeti temetők tekintetében fennmaradásával kell számolni, közülük a Református és a Szentháromság temető újbóli használatbavétele indokolt, illetve már részben megtörtént.

Honvédelmi és egyéb különleges területek

A több km² nagyságú katonai objektum megközelíti a belterületi határt és a lakóterületek egy részét. Ez a körülmény fokozott környezeti veszélyeztetést – elsősorban zajártalmat – jelent. A zajgátló védőövezetek kijelölése folyamatban van. Véglegesítésük után az övezeti határok és korlátozások – az érvényes előírások szerinti horizontális és vertikális biztonsági sávokkal, illetve a hozzájuk tartozó korlátozásokkal együtt – a tervbe, valamint a helyi építési szabályzatba beépítendők. A repülőtér léte alapvetően meghatározza a településszerkezet és a várostest térbeli fejleszthetőségének irányát, mértékét és tartalmát. A tervezést úgy kell végezni, hogy a legkisebb területfelhasználási és funkcionális korlátozást okozza. Elsősorban a határos, valamint a csatlakozó területek – Szolnoki- Kőrösi- és Vacsihegy – építési övezeteinek meghatározása igényel különös óvatosságot.

Beépítésre nem szánt területek

Az összefüggő zöldfelületi rendszer jelentősége

A városban és közvetlen környezetében ki kell teljesíteni a makro- és mikrokörnyezet kedvező alakításához nélkülözhetetlen összefüggő zöldfelületi hálózatot. Ennek érdekében a következőket kell biztosítani:

· minden olyan terület, amelynek állapota, vagy felhasználása jelenleg nem megfelelő (roncsolt, gondozatlan „senki-födek”, parlagterületek), kerüljön rekultivációval megfelelő zöldfelületi hasznosításra.

· Kerüljön sor a korábbi zöldövezeti terv felülvizsgálatára és aktualizálására. Készüljön olyan talajtani-környezetföldtani tanulmány, amely alapján eldönthető, hogy mely területek kivételével (vizes-szikes természeti értékek, élőhely-együttesek) kell az egyes földrészleteket fásítani. A fásítás kizárólag a tájba és a városba illő, a környezet adottságait (éghajlat, termőföld, por- és pollenártalom, stb.) tűrő, illetve javító fafajok telepítésével végezhető. Az ettől eltérő meglévő erdőrészletek és facsoportok (pl.: nőivarú nyárfák) tervszerű, ütemezett (fokozatos) cseréje folyamatos feladat.

· Kecskemét sugaras úthálózata kedvező lehetőséget nyújt a zöldsávok és élőhelyek lineáris kialakítására, a meglévők továbbfejlesztésére. A tervezés egyik fő feladata, hogy a városra jellemző, nagyszámú, térben széttagolt kisebb-nagyobb parkokat, közkerteket és a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményeket kapcsolja össze zöld-, illetve ökológiai folyosókkal, majd képezzen rendszert a külterületi-városkörnyéki erdőkkel.

A városban és környékén növelni kell a védettséget élvező zöldfelületek – közparkok – és természeti területek nagyságát. A városi és városszéli erdőket fokozatosan egészségügyi- és parkerdővé kell alakítani. Folytatni kell a belterület nyugati határán megkezdett zöld- és vízfelület-fejlesztési programot. A Széktói-liget, Szabadidőpark, Arborétum eddig megvalósult részei rendkívüli értéket jelentenek. A városszerkezeti értékű együttes további – nyugati, északnyugati irányú – bővítése változatlanul kiemelt cél. A mikroklimatikus, egészségügyi, szociális, városképi, valamint funkcionális szempontból is hasznos fejlesztés – a hatályos ÁRT területfelhasználási tervét követő módon, azt továbbfejlesztve – terjedjen ki Belsőnyír és Külsőnyír területére, kösse össze a meglévő kisebb-nagyobb erdőket (Méntelki, Nagynyíri erdő, stb.) és alkosson összefüggő zöld „éket”, vagy „tengelyt” Mária várostól egészen az igazgatási határig.

Erdőterületek

A terv távlatában az erdősültség számottevő növekedésével kell számolni. 2015-ig mintegy 1.200 ha erdő telepítése a cél, amely a jelenlegi megyei átlagnak megfelelő, közelítően 18 %-os fedettségi arányt eredményez. Az erdőfejlesztés legfontosabb szakmai és településrendezési kritériumai:

· a külterület meglévő főbb zöldfelületi elemei (erdők, fasorok, vizes élőhelyek, hagyományos kertkultúrák, stb.) a tervezett erdőkkel egységes, összefüggő rendszerbe szervezendők és összekapcsolandók a belterület megfelelő ökológiai folyosóival, valamint foltjaival,

· a zöldfelületi rendszer legfontosabb eleme az ÉNy-DK irányú, az Arborétumot a Nyíri erdővel összekötő, erdősítendő területsáv legyen,

· növelni kell az egészségügyi-szociális és turisztikai erdők arányát, amely 15 éven belül megduplázandó,

· az erdők kedvező hatását fasorokkal, erdősávokkal, útmenti fatelepítésekkel kell kiegészíteni,

· az M5-ös autópálya mindkét oldalán ki kell egészíteni és legalább 100-100 m szélességűvé indokolt szélesíteni a fásítást,

· fejleszteni kell a védőerdő állományt is, főként a gazdasági övezetek térségében, különösen az Ipari Parkokban és azok határán,

· általában is ki kell használni a „beültetési kötelezettség” előírásának lehetőségét, amit minden indokolt helyen alkalmazni kell.

Mezőgazdasági területek

A mezőgazdasági területekbe ágyazódva, a központi belterülettől különböző távolságra és irányokban elhelyezkedve 1.200 hektárt is meghaladó nagyságú, volt zártkert található. az eredetileg kisüzemi kertművelésre szánt parcellák egy része fokozatosan funkciót váltott.

Használati módjukban a termelés mellett – s gyakran a helyett – egyre inkább dominánssá vált a pihenés-kikapcsolódás, sőt az ottlakás. Mindezzel párhuzamosan több területen az alapközművek egy része is kiépült, ami önmagában gerjesztette az átalakulási folyamatot. Különösen a város közeli, viszonylag kedvező közlekedési kapcsolatokkal, ezáltal elfogadható alapellátási lehetőséggel is bíró kertrészekben jelent meg a határozott – de tömegesnek még nem nevezhető – lakásépítési szándék.

A készítendő tervben életszerű, a város, valamint a tulajdonosok érdekeit is szem előtt tartó, differenciált szabályozást kell kidolgozni, az alábbiak figyelembe vételével:

· a belterülethez közvetlenül csatlakozó, ahhoz organikusan és gazdaságosan már a terv távlatában csatolható területeket „beépítésre szánt” besorolás mellett az adott helynek leginkább megfelelő építési övezetbe kell vonni,

· amennyiben a vizsgált terület beépítése csak a terv távlatán túl – nagy távlatban – reális, úgy a terület átmeneti hasznosításának szabályait kell kidolgozni,

· azokat a területrészeket, amelyeket nagy távlatban sem indokolt „beépítésre szánt” területté minősíteni, továbbra is kertségnek kell tekinteni, ahol a meghatározandó általános szabályok szerint lehet tanyát, illetve egyéb (pl.: gazdasági) létesítményt építeni.

A mezőgazdasági területek szabályozásánál a következők szerint kell eljárni:

· a mezőgazdasági üzemközpontok, majorok, állattartó telepek és farmok mint gazdasági területek kerüljenek szabályozásra, lehetővé téve a hatékony működést, ugyanakkor kizárva a környezet zavarását, illetve károsítását, a szükséges védőterületek saját területen történő kialakításával,

· a tanyák építési feltételei feleljenek meg a biztonsági, táji és földhasználati, környezetvédelmi és közművesítési előírásoknak, valamint a helyben kialakult és folytatható hagyományoknak,

· kapjanak tág teret és rugalmas fejlesztési lehetőséget az idegenforgalmi célú, a Kecskemétre jellemző, egyedi értékű tanyai turizmust szolgáló beruházások,

· a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül is kapjon elsőbbséget a természeti környezet és a tájkarakter védelme, megőrzése,

· gátolni kell a külterületi főútvonalak menti sűrű, a belterületi utcát idéző tanyasorok megépülését, illetve a meglévők további folytatását,

· kapjon nagyobb hangsúlyt és figyelmet a főútvonalak menti tanyák, valamint gazdasági épületek építészeti megjelenése, a készülő előírások ezen esetekben legyenek szigorúbbak.

6.4. építészeti-városépítészeti karakter

Kecskemét építészeti – városépítészeti arculata méltán ismert és elismert. Az örökölt városszerkezet és városszövet, valamint az értékes épületegyüttes sajátos egyedi értéket képvisel. Nemcsak kedvelt és szeretett lakóhely, de egyre inkább vonzó a befektetők és az idegenforgalmi szervezők számára. Beigazolódni látszik az a feltételezés, hogy a szép, attraktív és humánus települési környezet önmagában is fontos gazdaságfejlesztő tényezővé válhat, az építészet – városépítészet mint erőforrás is számításba vehető.

A város épített örökségének jelentősebb részét az állami műemlékvédelem évtizedek óta védelemben részesíti. Ugyanilyen fontos, hogy az Önkormányzat – építési és városrendezési szabályzata, valamint egyéb eszközei révén – óvja és őrzi az ún. helyi értékeket, ösztönzi azok megújulását. Azonban az egyedi, épületekre, objektumokra irányuló védelem mellett fontos szerepe van a területi védelemnek is.

A Nagykörúton belüli terület – Árpádváros kivételével – „városképi-városszerkezeti jelentőségű terület” kategóriába tartozik. Ugyanilyen minősítésű a Villanegyed Balaton u.– Irinyi u.– református temető– Nyíri út– József A. u. által határolt területe. E két összefüggő területen a városrehabilitáció fokozott érzékenységgel és szakszerűséggel kell folyjon. Ennek következményeként minden fejlesztés kizárólag a városépítészeti együttesben megtestesülő értékek érvényesülése esetén engedélyezhető.

Ezeken a területeken belül megőrzendő elemek a következők:

· az úthálózat vonalvezetése, szélessége, a beépítés vonalai,

· a jelenlegi beépítési mód és szintszám (jellemzően 1-2 szint),

· az arra érdemes – egyedileg is védett – épületek, utcaképek,

· a jellegzetes épületrészletek (kerítések, kapuk, stb.),

· a közterületek növényzete.

A nemzeti örökség részét képező Főtér és környezete 1991-ben „műemléki jelentőségű terület” besorolást kapott. A középkori eredetű városmag a XIX. század végén és a XX. elején – tudatos városépítési koncepció alapján – nagyszabású és látványos átalakuláson esett át. Az eredetileg hét térből egységes térrendszer alakult ki, ahol a középkori és a barokk építészeti emlékek kiemelkedő színvonalon ötvöződnek a magyar szecesszió alkotásaival. A kialakult városépítészeti együttes egyedülálló az alföldi mezővárosok között.

A Főtér és környékének legfontosabb környezetalakítási problémái, megoldandó feladatai a következők:

· a központ forgalommentesítésének folytatása, a gyalogos és kerékpáros felületek növelése, valamint a vegyes forgalmú, illetve használatú területek bővítése,

· az Arany János utcához és a Luther közhöz tartozó tömbök, illetve tömbbelsők egységes elvek szerinti, átfogó rehabilitációja,

· a Gáspár András krt., Korona és Kölcsey utcák térségében keletkezett városépítészeti sebhelyek „gyógyítása”, a megváltozott utcaszerkezet és térarányok következményeinek konzekvens végiggondolása és városépítészeti eszközökkel történő orvoslása,

· az ún. „Csongrádi-kapu” (Csányi krt.–Beniczky–Csongrádi utcák határolta térség) szerkezeti, beépítési, kompozíciós problémáinak tisztázása, a továbbfejlesztés megtervezése,

· a központ-közeli értékes lakótömbök rehabilitációja, elsősorban a Belső Bethlenváros területén (pl: a Nagykőrösi utca és a Rákóczi út közti tömb),

· a Jókai Mór utca építészeti-városépítészeti karakterének átértékelése, a hajdani főutca időtálló, igényes folytatása, illetve a hagyományokat is felmutató, korszerű szemléletű megújítása,

· a Belváros és az azt övező lakóterületek morfológiai és városképi csatlakozásának további finomítása, humanizálása.

1997 óta „népi műemléki jelentőségű terület” a városközponthoz északnyugatról csatlakozó ún. Homoki-domb. A történeti adatok alapján valószínűsíthető, hogy ez a városrész Kecskemét legősibb – feltehetően XII. századi – lakott „szigete”. Megőrzendő és védendő települési értékeit egyrészt a nőtt jellegű településszövet és domborzat, másrészt a XVII-XIX. század népi-polgári építészeti emlékei és az általuk létrejött utcakép jelenti.

Számolni kell azzal, hogy a városrész iránti befektetői érdeklődés továbbra is fennmarad, ennek következtében az ütemes átépülés folytatódik. Az új Terv készítésekor kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az egyértelmű és részletes előírásokra, amelyekkel biztosítható, hogy a környezet jelenlegi hangulata, harmóniája megmaradjon, továbbá a terület léptéke és teherbíró képessége ne sérüljön.

A helyi értékek megőrzésével kapcsolatos egyéb teendők

A tervkészítés előtt – annak előkészítő fázisában – felülvizsgálat alapján aktualizálni kell a város részletes értékvizsgálatát, illetve a korábbi, hasonló céllal készült anyagokat, így pl. az 1992-ben elkészült települési értékkatasztert.

Az átfogó elemzésnek ki kell terjedni az épített környezet valamennyi elemére és összefüggésére. A teljes igazgatási területet felölelő, komplex vizsgálat, majd minősítés alapján kell gondoskodni az arra méltó településrészek, építészeti értékek hatékony védelméről, mind a készülő helyi építési szabályzatban, mind a szabályozási tervben. Ugyanezen értékvizsgálat alapján szükséges javaslatot tenni az ún. helyi védelem alá helyezendő városrészek és objektumok körére, majd megalkotni az önkormányzati rendeletet. Ebben a helyi oltalomra alkalmas emlékek kataszterén kívül ki kell dolgozni a megőrzés, fenntartás, felújítás, hasznosítás helyi feltételeit, a korlátozásokkal és támogatási lehetőségekkel együtt.

6.5. A műszaki infrastruktúra jellemzői és lehetőségei

Közlekedés

A MÁV pályakorszerűsítései munkálatai során a Cegléd-Kiskunfélegyháza vonal kétvágányúsítása további fejlesztésekre is alkalmat adhat.

A Kecskemétnek az országos közúthálózatban elfoglalt kitüntetett helyzetére tekintettel előtérbe kell helyezni a várost elkerülő utak hiányzó szakaszainak mihamarabbi megvalósítását (északkeleti elkerülő). A városszerkezet optimális működése érdekében elkerülhetetlen a külső körutak eddig elkészült szakaszainak összekötése. Bár az új Tervben a város forgalmi és gyűjtőút hálózatában gyökeres változásokat nem kell végezni, azonban törekedni kell a közlekedési rendszer ésszerű továbbfejlesztésére.

A kerékpáros közlekedés területén elsősorban a belvárosban kell teljessé tenni a hálózatot és pótolni a hiányzó összekötő szakaszokat mind átlós, mind gyűrűs irányban. El kell érni, hogy az összes külső városrész és jelentősebb ipari terület, valamint a városközpont közvetlen kerékpárút kapcsolata megvalósuljon. A belvárosban a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbségét kell biztosítani.

A tömegközlekedéssel kapcsolatban a Terv készítésekor meg kell vizsgálni a Széchenyi téri városi autóbusz-pályaudvar jelenlegi helyén történő megtartásának feltételeit, illetve áthelyezésének lehetőségeit és következményeit.

Hasonlóan átfogó elemzést igényel, a belváros forgalmi tehermentesítésének kérdése, melynek egyik lehetséges módja éppen a tömegközlekedési rendszer megfelelő átszervezése lehet.

A gépjárművek várakozóhelyeinek biztosítása a városközpontban, illetve a környező átépülő lakóutcákban mind súlyosabb problémát jelent. A terepszinti parkolási lehetőségek tovább nem bővíthetők, többszintes parkolóházak, vagy terepszint alatti parkolók építése pedig mindeddig nem vált gyakorlattá. Mindezekre tekintettel egy több elemből álló, differenciált elvek alapján működő, ösztönző jellegű szabályozás kialakítása indokolt.

Hírközlés

Az utóbbi évek leglátványosabb fejlődése ebben az ágazatban valósult meg. További feladat az alapépítmény-hálózatot a város teljes területén alkalmassá tenni a regionális és országos telekommunikációs rendszerek, illetve a digitalizált és optikai hálózatok fogadására.

Energiagazdálkodás és –fejlesztés

Annak érdekében, hogy a város fejlődése továbbra is dinamikus lehessen, a környezeti minőség javuljon, továbbá a tudományos kutató és termelő bázisok innovatív impulzust kaphassanak, alternatív helyi erőforrások bevonására kell felkészülni. Ezzel kapcsolatban el kell érni, hogy Kecskemét az alternatív erőforrások kutatásának regionális kutatási-fejlesztési, gyártási-falhasználói központja legyen.

Vízgazdálkodás

Alapvető cél, hogy a lakosságot kiszolgáló alapközművek a lehetőségekhez képest teljes körűen, az egyes területek beépítettségi jellegéhez illeszkedően álljanak rendelkezésre az igénylők részére.

6.6. A környezetvédelem helyzete és problémái

A termőföld és a talaj védelme

Kecskemét és vonzáskörzetének egyik legfontosabb természeti kincse a termőföld. Ezért kiemelt fontosságú a termőföld és a talaj védelme. El kell érni, hogy a műveletlen földterületek nagysága folyamatosan csökkenjen. A talaj- és a talajvíz szennyezések megszüntetésére a közelmúltban megkezdett munkát tovább kell folytatni.

A levegőtisztaság védelme

A levegő szennyezettségi mérési eredményei alapján a fűtési és a nem fűtési időszakban a nitrogénoxidok, a fluoridok, az ülepedő por, nem fűtési időszakban a szálló por tekintetében a környezeti levegő minősége nem megfelelő. Elérendő cél ezen komponensek határérték alá szorítása. A közlekedésből származó légszennyezés csökkenése várható a tranzitforgalom városból történő további kiszorításától (az elkerülő utak teljes rendszerének kiépítése). A levegőminőség védelme érdekében középtávon gondoskodni kell – a mainál sokkal kiterjedtebb – monitoring rendszerű mérőállomás hálózat kiépítéséről.

Kecskemét térsége a parlagfű-pollenterhelés szempontjából az ország egyik leginkább szennyezett területe. A pollenallergia a város lakói számára súlyos népegészségügyi problémát jelent, ezért tovább kell folytatni a város és környezetének pollen-mentesítését: a parlagfű irtása, a parlagon hagyott területek művelése.

Vízminőség-védelem

Nagymértékben befolyásolja a felszíni, illetve talajvizek minőségét, hogy a város ivóvízzel ellátott lakásainak csupán 60%-a csatornázott. Kecskemétet és vonzáskörzetét is érinti a Duna-Tisza közi homokhátságon tapasztalható talajvízszint csökkenés, amely a hátság ökológiai egyensúlyának felbomlásához vezet. A homokhátság vízutánpótlásának megoldása mind területfejlesztési, mind ökológiai, mind mezőgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű feladat. Ezért Kecskemét külterületén is fel kell tárni a vízpótlás lehetőségeit.

Megoldandó a külterületen élők egészséges ivóvízellátása, akár önkéntes társulások szervezésével.

Zaj- és rezgésvédelem

A közlekedés okozta zajterhelés mérsékelhető a tranzitforgalom csökkentésével, körültekintő forgalomszervezéssel, illetve védő növényzet telepítésével. A bevezető főutak mellett különösen a kiskörúton magas a közlekedési zajterhelés. Többek között ezért is lényeges kérdés a városközpont közlekedési rendszerének felülvizsgálata.

A várost és környezetét jelentősen terhelő zajhatás a katonai repülőtér működése. Ennek okán honvédség által meghatározott zajgátló védőövezetek a Tervbe fokozottan veendők figyelembe.

Hulladékgazdálkodás

A kisfái kommunális szilárdhulladék-lerakó telep fejlesztése, valamint a regionális hulladék-elhelyezési problémák megoldása folyamatban van. Ki kell használni az ISPA pályázati forrásokat a szelektív gyűjtés és újrafeldolgozás technikai feltételeinek biztosítása, továbbá a felhagyott hulladéklerakók rekultivációja érdekében.

Az adottságokra tekintettel létre kell hozni Kecskeméten a természetes energiákat (biogáz, nap-, és szélenergia) kutató és kísérleti állomást.

Környezeti nevelés

A települési-, munkahelyi környezet minőségének javításával, valamint újabb és újabb környezetvédelmi akciókkal, nyílt napokkal a lakosság környezeti érzékenysége fokozható. A lakosság környezeti tudatosságának növelése a leggyorsabban és legkönnyebben a gyerekek környezeti nevelésén keresztül érhető el. Ezért fokozott hangsúlyt kell helyezni az oktatási intézményekben a környezeti tudatformálást segítő programokra, s az oktatás szerves része kell, hogy legyen a környezetvédelmi nevelés. A legfontosabb cél, hogy a környezet szeretete, védelme mind több ember mindennapi életében legyen jelen.

6.7. Ajánlások a városrendezési tervhez

· Szemléletében megújult, tartalmában stabil, időtálló, demokratikus és hagyománytisztelő, a jogbiztonság megteremtését szolgáló terv készüljön. A rendezési tervektől elvárható – az építéssel, építési jogokkal összefüggő – jogbiztonság megteremtése érdekében a korábbi tervek kizárólag azon részeit kell módosítani, amelyek megváltoztatása valóban indokolt.

· Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság életminőségének folyamatos javulását szolgáló, a lakás- és munkakörülmények, a természeti és az épített környezet jobbítását eredményező javaslatok folyamatos, ütemes megvalósíthatóságára.

· A terv főbb keretei (sarokpillérei, vagy paraméterei) egyértelműen és szigorúan szabályozottak, ezzel párhuzamosan részletei rugalmasan alakíthatók legyenek a folyamatosan változó igények szerint. (Ennek értelmében pl.: a teljes igazgatási területre kiterjedő településrendezési tervhez ne készüljön telkenként kötött, kötelező érvényű, részletes szabályozás.).

· A város rendezési terve közelítsen az európai gyakorlatban bevált, keretjellegű szabályozáshoz, ugyanakkor a helyi sajátosságokat kiemelten kezelje, teremtse meg a lehető legszélesebb körű helyi védelem feltételeit, Kecskemét városépítészeti karakterének megőrzését, illetve kiteljesítését.

· Teremtsen a terv harmóniát a városközpont és a peremterületek, valamint a külterület között. Az egyes beépített területek – a beépítés jellemzőinek megfelelően – a lehetséges legmagasabb szintű intézményi, infrastrukturális és egyéb ellátottságban részesüljenek.

· A külterületi termőföldek művelés alóli kivonását igénylő, ún. zöldmezős beruházások helyett a belterületeken, vagy a volt zártkertek területén valósuljanak meg az előre nem tervezhető, váratlanul jelentkező lakó-, vagy ipari „parkok”, illetve egyéb, a városszerkezet egységét megbontó, az önkormányzat ellátási feladatait nehezítő és drágító beruházások.

· A város egyes exponált, városépítészeti szempontból különösen értékes pontjainak szabályozásakor indokolt érvényesíteni a nyugat-európai városokban már bevált, ún. „bonus-elvet”. Ennek értelmében azon a helyen, ahol a környezetalakítás kiemelten igényes – esetleg speciális, az átlagosnál költségesebb – megoldásához komoly közösségi érdek fűződik, de annak megvalósítása az ingatlan tulajdonosától nem várható el (pl.: mert nem érdeke), ott a helyi építési szabályzat honorálja különböző engedményekkel a befektető többletköltségeit (pl.: a beépítési % emelése, parkolóhelyek megváltása, stb.).

· Az azonos adottságokkal (elhelyezkedés, méret, csatlakozó beépítés, stb.) rendelkező ingatlanokat – a közérdek és a szomszédsági jogok sérülésének kizárásával – a lehető legszélesebb körű és azonos értékű építési jogok illessék meg. Ugyanakkor a közösségi érdekeket akkor is elsődlegesnek kell tekinteni, ha azok által egyes polgárok jogai, vagy érdekei csorbulnak.