4. A város néhány kiemelkedő szférájának helyzete és fejlődési folyamataik

4.1. Demográfiai és társadalmi változások:

Városunk népessége – az utóbbi években már egyedül a magyar megyei jogú városok között – nő. Optimista becslés szerint a következő 10-15 évben maximum tízezer fővel lehet több, a pesszimista becslés szerint a jelenlegi népességszám stabilizálódik. Mindkét esetben – miután városunkban viszonylag magas a laksűrűség – az elmúlt években jellemzővé vált lakásépítés tartós növekedésével számolhatunk. (Ennek a szükségletnek kielégítéséről a 6. fejezetben szólunk.) Kecskemét népességén belül – mint országosan is – csökken a gyermekszám, s nő az idős, nyugdíjas rétegek aránya. Az előbbi trend az iskolarendszer minőségi fejlesztését teheti lehetővé, az utóbbi a szociális gondoskodás fokozását igényli.

A lakosság korösszetétele a jellegzetes városrendezési körzetenként markánsan különböző. A várhatóan igen eltérő igények és szükségletek miatt mind a lakásügy, mind az iskolafejlesztés, mind a szociális ellátás terén körzetek szerint is eltérő, finom módszerekkel operáló, koordinált fejlesztésekre van szükség.

Kecskemét lakónépesség-koncentrációja Bács-Kiskun megyében, 1960-2000
Forrás: Népszámlálás 1990, KSH T-STAR 1999

Kecskemét lakosságának korösszetétele,1980-2000
Forrás: Népszámlálás 1990, KSH T-STAR 1999

A vándorlások száma Kecskeméten, 1990-99
Forrás: KSH T-STAR, 1990-99

A születések és halálozások Kecskeméten, 1990-99
Forrás: KSH T-STAR, 1990-99

A kecskeméti társadalom változásaiban is számottevően újra teret nyertek a tradíciók, erősödött a lokális identitás, a “kecskemétiség” eszméje, érzése. A városi közösségi élet színterei is bővültek.

Kiemelkedő szerepük volt e folyamatban az egyházaknak, amelyek a hitéleten túlmenően a város egyházi székhely, illetve szervező központ szerepét is erősítették, jelentős iskolafejlesztéseket valósítottak meg, s igen fontos a szerepük a szociális és karitatív tevékenységeket illetően is.

E kétségtelenül kedvező folyamatok mellett figyelemmel kell lenni a negatív hatásokra, illetve azok következményei is. Ennek három fő jellegzetessége érthető tetten.

· A tartósan munkanélküli, leszakadó, szociális gondoskodást igénylő társadalmi csoportok kialakulása és konfliktusaik folyamatos megléte,

· a városi társadalom térbeli szegregációja, s az elkülönülés negatív hatásai (különös tekintettel a Külső-Erzsébetvárosra és a külterületekre, illetve kisebb részben a leromló lakótelepi részekre), valamint

· az elöregedő és elszegényedő népesség arányának mérsékelt ütemű, de tartós növekedése.

E negatív társadalmi folyamatok egy jól fejlődő városban, megfelelő közösségi szolidaritással és támogatással kézben tarthatók, enyhíthetők.

A kecskeméti városi társadalom egészében megújuló-képes, nyitott és befogadó, s összességében mindenképpen rendelkezik azokkal az innovatív képességekkel, amelyek – egy megfelelőn szervezett közösségi aktivitás esetén – komoly energiákat biztosíthatnak a város jövő fejlesztési terveinek megvalósításhoz.

Ehhez jobban kellene támogatni a helyi társadalom szakmai, civil és területi-kerületi szervezetek megerősödését. Ez a támogatás nem pusztán az anyagiakra értendő, hanem mindenekelőtt a véleményeik, elképzeléseik komolyan vételét jelentené.

A városban a munkanélküliek aránya fokozatosan csökkent. Mára lényegében a korábban jelentősnek vélt tartalékok kimerülte, ezért a munkaerő piaci pozícióinak javításában egyre jelentősebb szerepet kell kapnia a kistérségi együttműködésnek és a napi ingázás feltételei szinten tartásának.

4.2. Szociális helyzet:

A város a saját fenntartású szociális intézményeit a Szociális Szolgáltató Központ szervezeti keretei közé vonta össze. Ennek előnye – a szervezeti-financiális racionalitás mellett – az ellátások egymást kiegészítő, egymásra épülő komplexitása lehet. Ez jó feltételeket biztosít a tagintézmények integrált működéséhez, a tartalmi értelemben vett szoros együttműködéshez.

Az intézmények közül, éppen tevékenységük komplexitása miatt, különösen fontosak a családsegítő szolgálatok. A családsegítők szakember-ellátottsága a szakmai szintet tekintve – a rendelkezésre álló információk szerint – igen jó. E tekintetben Kecskemét a hasonló nagyságú városok átlagához képest jól áll. Ugyanakkor megfontolandónak tartjuk a családsegítő tevékenység területi diverzifikációját. A további fejlesztés tervezésekor tehát elsősorban mennyiségi (létszám) fejlesztésre volna tehát szükség.

A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében részesülők összesített száma az elmúlt három évben elég jó ütemben csökken, a 2000-es szám alig haladja meg az aktív korú népesség 2%-át. Az alulfoglalkoztatottságból származó szociális problémákkal tehát kevésbé kell számolni. Ez természetesen csak a városi átlagra érvényes. Vannak olyan csoportok – cigányok, tanyán élők egy része – amelyeknél jelenleg igen komolyak a foglalkoztatási problémák.

Pozitív tendenciára utal a lakásfenntartási támogatásban részesülők számának csökkenése is (1998: 2877 fő, 2000: 2209 fő). Ha viszont igaz az, hogy sok család megélhetésének könnyítése miatt költözik tanyára, akkor ez nyilvánvalóan a későbbiekben fog különböző szociális problémákat generálni. Ennek tudatában szükséges volna annak lehetőségét megvizsgálni, hogy hogyan lehetne a különböző szociális ellátásokat a tanyán élők számára is elérhetővé tenni.

Becslések szerint a városban legfeljebb 450-500 cigány család él, 7 fős átlaglétszámmal számolva nagyjából 3000 ember. Információink szerint a városban a cigányok és nem cigányok viszonya jelenleg nem jelent komoly feszültség-forrást. A problémák tehát még viszonylag könnyen kezelhető stádiumban vannak. Amennyiben a város társadalom- és szociálpolitikájának tervezésébe szisztematikusan beillesztik a cigányság foglalkoztatási problémáinak oldását, lakáshelyzetük valamilyen megoldását, ezzel együtt a gyermekek használható szaktudáshoz vezető iskoláztatását, és amennyiben mindezt a városban élő cigányság, a cigány szervezetek közreműködésével teszik, reális esélyt látunk a városban élő cigányság integrálására.

Fontos megemlíteni, hogy a szükségesnél és lehetségesnél sokkal kisebb e szférában a civil szervezetek szerepe. Támogatni kell a mindennapi életvezetési problémákkal küzdőket segítő civil szerveződéseket, s a különböző egyesületeket, kortárs-csoportokat szervező szerveződéseket, hogy a szociális problémák kezelésének olyan területeit tudják lefedni, amelyekre a „hivatalos” szervek kevésbé alkalmasak. Szükséges e szerveződések alakulásának szorgalmazó támogatása.

Mindazonáltal Kecskemét város szociális helyzete egyértelműen jobb az alföldi és keleti, északi országrészek átlagánál. Nem észlelhetők éles, rendkívüli beavatkozásokat igénylő szociális feszültségek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne volna tennivaló. Azonban reális esélye van a meglévő problémák oldásának-megoldásának, és ez által egy még harmonikusabb városfejlődésnek. Ennek érdekében javasoljuk – egy kifejezetten erre a célra szervezett és megtervezett primer adatgyűjtés alapján – Kecskemét szociális térképének elkészítését.

4.3. A város gazdasága:

Kecskemét fejlődésében hosszú évszázadokig a mezővárosi múlt volt a meghatározó. A 20. században – különösen a hatvanas-hetvenes években – tekintélyes ipari termelő kapacitások épültek ki. A szocialista éra nagy létszámú, összességében alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató, gyenge hatékonyságú ipari struktúrája a rendszerváltozást követő gazdasági átalakulás során nem bizonyult életképesnek.

A kilencvenes évek elejét jellemző gyárbezárások nyomán kialakult „ipari-termelési vákuumot” hamarosan a külföldi működő tőke óvatos beruházásai kezdték betölteni. 1992-93 folyamán olyan neves cégek jelent meg a városban, mint a Knorr-Bremse, a Phoenix Mecano, a Thyssen, a Ferax International. Az ország gazdasági talpra állását követően 1997-98 ismét – mára több száz főt foglalkoztató – cégek betelepülését, illetve megalakulását hozta (Digital Disc Drivers Kft., Thomas and Betts Kft., CabTec Kft., Fornetti Kft.).

Az elmúlt évtizedben a termelő tevékenységek tekintetében Kecskeméten egy viszonylag arányos struktúra kristályosodott ki. Egyik termelő cég létszáma sem haladja meg az 1000 főt, ugyanakkor 7 vállalat foglalkoztat 500 alkalmazottnál többet.

A város teljesen megújult ipari profiljában a meghatározó szerep a gépipar és elektronikai ipar által igényelt alkotóegységek előállításáé. Az üzemek döntő részéből nem végtermék kerül ki, hanem komponensek, részegységek, kiegészítők, amelyek köre a néhány elemből, nagy sorozatban, futószalagon összeállított termékektől (Phoenix Mecano), a speciális, bonyolult termékrendszerekig (Knorr-Bremse) terjed. Az ipar e területén elsődlegesen a gyártási mélység növelése, illetve a puszta gyártáson túlmutató tevékenységek telepítése a támogatandó. Ennek révén jelentősen növelhető lenne a magasan kvalifikált munkaerő jelenléte az alkalmazotti struktúrában, ami végső soron a város szellemi potenciálját is gazdagítaná.

Az említett fő termelési irányon kívül Kecskemét megőrizte – ha kisebb súllyal is – a tradicionális élelmiszeripari szerepét is. A régi múlttal rendelkező baromfifeldolgozás és a szebb napokat is látott konzervipar mellé olyan speciális termékpalettájú üzemek nőttek fel, mint az ételízesítők piacán egyre nagyobb teret hódító Univer Rt., vagy a kelet-közép európai franchisehálózatot kiépítő Fornetti Kft. Az élelmiszeripar területén kiemelt figyelemmel és támogatással kell segíteni a helyi székhelyű, vagy hagyományosan kecskemétinek tekintett termékeket előállító üzemek fejlődését, hiszen a városra utaló termékek kiváló marketinglehetőséget biztosíthatnak Kecskemétnek.

A város gazdaságának vitalitását nem kis részben a sokszínűség határozza meg, ezért nem szabad elfeledkezni további két fontos „pilléréről” sem, mint a nyomtatott csomagolóanyag-gyártás és az építőipar. Ugyanis egyrészről városunkban található Közép-Európa egyik stratégiailag meghatározó nyomtatott csomagolóanyag-gyártója, másrészről a város méretéhez képest nagyszámú, helyi székhelyű, de regionális, sőt országos hatáskörrel tevékenykedő kivitelező és szerkezetgyártó cég öregbíti a város hírnevét.

Bár a város három ipari park címmel is rendelkezik, professzionális ipari parkként csak a Technik Park Heliport működik. A Kecskeméti Ipari Park tényleges betelepítésére és működtetésére érdemes lehet egy e téren már szakmai tapasztalatokkal rendelkező céget bevonni. A város tulajdonosi részesedése lehetőséget adna a városban jelenleg kedvezőtlen körülmények között működő vállalkozások áttelepülésének preferálására is. Míg a KÉSZ Ipari Park esetében egy komplex építőipari tevékenységi kör koncentrálására vezethet egy speciális funkciójú valódi park kialakulásához.

Az ipari területek tervezett jelentős mértékű déli irányú kiterjesztése csak abban az esetben fogadható el, ha az a korábbi, elhanyagolt iparterületek felszámolásával és nem ipari hasznosításával párhuzamosan történik. Ugyanis Kecskemét „iparforgalmi övezete”, hasonló nagyságú városokéhoz hasonlítva, már jelenleg is aránytalanul nagy kiterjedésű, és kevésbé hatékonyan kihasznált. Ezért a prioritást vagy a jelenlegi területek reorganizálására, vagy azok felszámolásával párhuzamosan új ipari övezetek kialakítására kell helyezni.

A kisebb termelő egységek, ipari zónán kívüli, decentralizált telepíthetőségét is érdemes megfontolni.

A város tradicionálisan fontos gazdasági ágazatának, a mezőgazdaságnak – részben az élelmiszer feldolgozó kapacitások válsága illetve a külpiaci viszonyok romlása miatt - a pozíciója jelentősen romlott. Átalakult a birtokstruktúra és az üzemi szerkezet is.

Kecskemét mezőgazdaságának néhány adata, 2000

Forrás: KSH ÁMÖ, 2000

Ugyanakkor a több szintű szakemberképzés, a kutatás, az agármenedzsment változatlanul jelentős kapacitásokkal rendelkezik, s alapvetően fontos maradt a város kereskedelmi-szabadpiaci funkciója is. A város külterületén (tanyáin) újjászerveződő családi gazdaságoknak a fenntartható területhasznosítás tekintetében is kiemelkedő szerepük van. Sikeres pályázati támogatásokra lehet számítani a kecskeméti kistérség rövidesen elinduló SAPARD programjában is.

Tekintettel az ágazat hagyományaira, szellemi bázisára, úgy ítélhető, hogy valamennyi érintett városi szereplő összefogásával ki lehetne dolgozni – a már elfogadott és sikerekkel kecsegtető SAPARD keretei között, annak bővítésével – Kecskemét új agrárstratégiáját, amiben a korábban is innovatív szőlő, gyümölcs, bor- és kertkultúra összehangolt fejlesztésén túl a város komplex szolgáltatásokat nyújtó agrár- és vidékfejlesztési központ jellegét erősítő intézményfejlesztések kerülhetnének a középpontba.

4.4. A szolgáltató, kereskedő és vendéglátó város:

Kecskemétnek e már szinte hagyományos funkciói folyamatosan bővülnek, melyekkel a lakosság is általában igen elégedett. A bolti hálózat fejlődése a legmagasabb értéket mutatja a hasonló méretű városok között, s e változásokat az e szférát működtető vállalkozók leleményessége és tenni akarása is erősíti. Bizonyos profilokban (pl. autókereskedelem) Kecskemét szinte országos hírű és jelentőségű központtá vált.

A város idegenforgalmának fejlődéséhez szükséges fogadó-kapacitás is bővült, s jó alapot biztosíthat a turizmus sokoldalú továbbfejlesztéséhez.

Ennek konkrétan megfogalmazott és lehetséges fejlesztési irányait jól jelöli ki a két éve már elfogadott ágazati fejlesztési program

4.5. Kultúra a városban:

Kecskemét gazdag és sokszínű hagyományokkal rendelkezik. E hagyományoknak, a lakosság és a mindenkori városvezetés kulturális értékek iránti nyitottságának, valamint megyeszékhelyi státusznak köszönhet. Olyan intézmények is otthonra találtak itt, amelyek tevékenységüket az egész országra kiterjedően, sőt nemzetközi elismertséggel és rangon végzik. Művészeti iskolák és műhelyek egész sorával büszkélkedhet a város, kiváló zenei együttesek is öregbítik a város hírnevét. Ugyanakkor a gazdag tartalmi, formai sokszínűség mellett a kulturális terek és a kulturális tartalom még nem hatják át teljesen a várost, nem kölcsönöznek Kecskemét számára egy erőteljes, egységes kulturális atmoszférát. Márpedig ez a már jelenleg létező „feltételek” alapján sem irreális elvárás.

A nagyvárosi lét kelléke a gazdag kulturális választék. Az évről-évre tartalmilag gazdagodó fesztivál-együttes pedig jó utat jelent e felé. Arra kell törekedni, hogy e fesztiválok minél inkább egy sajátos, csak Kecskemétre jellemző program-együttest teremtsenek meg. Javasolható a fokozatos építkezés, a hangsúlyosan propagált alaprendezvények mellett több vonalon, különböző rétegeket megcélzó, a város lakosságának egyre nagyobb részét bevonó „programcsokrok” kialakítása. A cél éppen a város eddig passzív, tartózkodó, de a kultúra iránt valamilyen szinten érzékeny lakosságának lépésről-lépésre történő „aktivizálása”. A kulturális kínálat folyamatos bővítésére, a jól szervezett és körültekintő, sokszínű program-együttes létrehozására törekvés kedvező alap, amelyre mindig lehet tovább építkezni.

A város rendkívül gazdag múzeumi kínálata a megszokott értelemben vett múzeumok mellett egy sor speciális, nem szokványos élményt nyújtó gyűjteményt is magában foglal.

Ennek ellenére gyakran még a város saját lakossága sincs tisztában e sokszínű kínálat értékével. Ezért egyrészről sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyűjtemények létének és értékeinek tudatosítására, másrészről javasolható, hogy a városba látogató turisták számára eleve komplex, egymást kiegészítő programajánlatként jelenjen meg Kecskemét múzeumi kínálata.

A meglévő infrastruktúra (művelődési otthon, színház, könyvtár, múzeum) szükséges feltétele a kulturális életnek, de nem elégséges: a társadalmi hatékonyság nagymértékben függ a működtető humán erőforrás kvalitásától, megbecsültségétől.

A város akkor élhető, akkor kellemes, akkor komfortos, ha a kulturális kínálat nagyobb, mint a kereslet. Ha nemcsak ismerik és kielégítik az igényeket, hanem – egyszersmind – újakat is ébresztenek. Amikor tehát az a kérdés, hogy miként csábítható ide a külföldi tőke, miként növelhető az idegenforgalom, legelőször arra kell gondolni, hogy mindennek elsődleges feltétele egy olyan vonzó városi kulturális légkör, amelyet a kecskeméti polgár büszkén vall magáénak.

4.6. Oktatás:

Egy város szellemi erőforrásainak, atmoszférájának milyenségét, gazdaságának versenyképességét meghatározó módon befolyásolja az oktatási intézményhálózatának kiépültsége, oktatási kínálatának sokszínűsége és minősége.

Az alsó és középfokú iskolahálózat – nagyrészt az egyházak példás iskolaalapító tevékenysége folytán– jelentősen bővült és fejlődött az 1990-es években. Fontos lépés volt az ÁFEOSZ Iskola és a más magán- és nyelviskolák megszerveződése is. Kecskemét e téren korábban igen jelentősnek mutatkozó lemaradása lényegesen csökkent.

A közoktatás jövő feladatait illetően – a tudásalapú városfejlődés igényeit kielégítendő – s a minőségi fejlődés elemeit (nyelvoktatás, számítógépes ellátás, csoportbontások, stb.) előtérbe helyező fejlesztésre van szükség, melyhez a város már elfogadott gazdasági programjának Oktatási Program-fejezete is jól körvonalazott kereteket jelöl ki.

Kecskemét felsőoktatási palettáját még ma is azok az oktatási irányok határozzák meg, amelyek a hatvanas években, illetve a hetvenes évek elején vetették meg a lábukat a városban: így a műszaki (mindenekelőtt gépipari és informatikai), a kertészeti irány és a tanítóképzés. Pozitív fejleményként értékelhető a főiskolai integráció, a főiskolai kapacitások növekedése, a technikai feltételek javulása, a gazdasági szervezetekkel történő fokozottabb együttműködés, azonban országos viszonylatban nem sikerült lépést tartani a hasonló méretű városok felsőoktatási struktúrájának szélesedésével, korszerűsödésével. Sajnos a városban még nem jött létre a felsőoktatásban az a kritikus tömeg – szakemberek szerint ez minimum 10 ezer főt jelentene – amely súlyánál fogva is további oktatási és tudományos potenciált, valamint új innovatív beruházásokat tudna a városba csábítani. A város felsőoktatásában igazi – mennyiségi és minőségi értelemben vett – áttörést egyrészt a sikeres főiskolai integráció elmélyítésétől, másrészt új felsőoktatási intézmények és karok Kecskemétre történő vonzásától és letelepítésétől remélnek a szakemberek. Közülük is kiemelkedően fontos lehet a Virtuális Egyetem konzultációs központjának megszervezése, a Kerámia Stúdió egyetemi tanszéki működése, és más újszerű távoktatási vagy post-secondary képzési formáknak a tudatos városba vonzása, illetve a már működő Kecskeméti Képzési Központ kínálatának bővítése.

A város fejlődőképességét, s potenciális lehetőségeit reprezentáló szellemi erőforrások közül viszonylag gyenge a kutatás-fejlesztési háttér. A hagyományosnak tekinthető (agrár) kutatóhelyek stagnálását, leépülését követően, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet megalakulásán, és a Knorr-Bremse gyártmány- és termékfejlesztő tevékenységén kívül, csak elvétve beszélhetünk a városban kutatás-fejlesztésről. A jelenlegi gazdasági dinamizmust kihasználva az ipari jellegű fejlesztési tevékenységeket lehetne sikeresen ösztönözni.

4.7. Egészségügy:

A város önkormányzata az egészségügyi alapellátást színvonalasan biztosítja. Az egy orvosra jutó lakosságszám megközelítőleg 1450, ami a megyei jogú városok hasonló értékeivel összehasonlítva átlagosnak mondható. Sikeresen zajlott le a praxisprivatizáció, s megkezdődött a rendelők korszerűsítése is. Jól szervezhetővé teszi az ellátást az Egészségügyi Alapellátási Intézmények igazgatósága is. A város korábbi egészségügyi programjában foglaltak megvalósítása – s nemcsak a kötelezően, hanem az önként vállalt feladatokat illetően is – jelentősen javíthatná a város és vonzáskörzete polgárainak ellátását. A város vonzáskörzeti kapcsolatait is erősíthetné a tervezett függetlenített ügyelet megszervezése és a gép-műszer beszerzési program elindítása.

A szakorvosi rendelőintézetek, valamint a megyei kórház és a repülőorvosi kórház nemcsak a város, hanem szűkebb és bővebb környezetét is kiszolgálja. A járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje duplájára nőtt ez elmúlt 10 év alatt, de az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma is megduplázódott.

Ennek ismeretében kijelenthetjük, hogy az elmúlt évtizedben a szakrendelő-intézetekben a zsúfoltság tovább nőtt, csökkent az egy betegre fordítható idő, ezért a szakorvosi ellátás bővítése indokolt. Az ápolási napokat tekintve a kórház kihasználása megközelítőleg 80%-os, így elmondható, hogy a kórházakban a város, illetve környezetének ellátása megoldott.

4.8. Lakossági vélemények:

Egy-egy település jövőjének alakításában egyre kevésbé hagyhatók figyelmen kívül a helyi közösségeknek a lakóhelyükről formált véleményei, illetve az azzal szemben támasztott elvárásai. Ennek feltárását szolgálta a kecskemétiek körében végzett kérdőíves felmérés.

A kecskemétiek többsége magáénak érzi és ragaszkodással szereti városát. Itt képzeli el gyermekei jövőjét. Ez jelentős társadalomfejlesztési tartalékot biztosíthat a város távlatos fejlődését illetően is.

A város, illetve a lakókörnyezet fizikai környezetével kapcsolatban a lakosság „aggodalomra okot adónak” ítéli a zöldterületek csekély arányát, illetve jelenlegi állapotát, sok esetben az utcaképek rendezetlenségének és kulturáltságának a problémáit (beleértve a lakóházak és középületek állapotát is), valamint a helyi utak, utcák minőségét. Ugyanakkor összességében pozitív véleményt formáltak a közműellátottságról, az egészségügyi, oktatási és kereskedelmi szolgáltatások elérhetőségéről.

A város „nem fizikai” szféráival szemben kevésbé kritikus a lakosság. Legnagyobb mértékű elégedetlenség a szabadidős lehetőségek körülményeivel szemben tapasztalható. Általában elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a kereskedelmi szolgáltatások színvonaláról, a város gazdasági fejlődéséről, az oktatásáról és a kultúrájáról kedvező véleménnyel van. A kecskemétiek elismerik a munkalehetőségek és a közutak állapotában az elmúlt évtizedben történt látványos fejlődést, de egyben úgy vélik, hogy – a helyi tömegközlekedés és a város zöldterületi rendszer fejlesztése mellett – továbbiakban is kiemelten kell kezelni az említett két területet.

A kulturális élet sokszínűbbé tétele, továbbá az idegenforgalmi vonzerő növelése tekintetében elért eredmények egyértelműen pozitív visszhangra találtak.

A különböző válaszok városrészenkénti megoszlását tekintve az eredmények nemcsak arra mutatnak rá, hogy a válaszadók véleményére mintegy „rávetülnek” közvetlen lakókörnyezetük problémái, hanem arra is, hogy az egyre markánsabb városrészek, alközpontok akár további részönkormányzatok megalakítását és működtetését tennék szükségessé. Ekkor talán lehetővé válna, hogy a relatíve egyre különbözőbb kerületi –városrészi lakossági igényeket, szükségletek sajátos módon lehetne „becsatornázni” a város szintre hozó – kiegyenlítő fejlesztési folyamata során.

Arra a kérdésre, hogy mire büszkék a kecskemétiek meglepően egyöntetű álláspont alakult ki. A megkérdezettek kétharmada a város építészeti értékeire, a Cifrapalotára, a Városházára, az egykori Zsinagógára, a főteret övező templomokra, iskolaépületekre (az új Kodály Intézet, a Piarista Gimnázium), illetve magára a főtérre büszke. Ezt követik a hagyományok és a kultúra elemei (különböző rendezvények, kulturális és oktatási intézmények stb.).

A preferálandó fejlesztési irányok tekintetében már jóval differenciáltabbak a vélemények. Bár legtöbben szellemi, oktatási központként látnák szívesen a várost, igen nagy azoknak az aránya, akik a kulturális, idegenforgalmi funkciók erősítésében, illetve a regionális szerepkörök kiszélesítésében vélik felfedezni a jövőbeli fejlődés legfőbb hajtóerejét.

Az adott válaszokból határozottan kitűnik, hogy a helyi lakosok számára Kecskemétnek, mint városnak a szellemi központ jellege, egyedisége, tradícióinak ápolása egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A város jövőképére utaló kérdésünkre a tapasztalatok alapján rendkívül nagy lelkesedéssel válaszoltak a kérdezettek, mely bizonyította, hogy a lakosság többsége egyfajta felelősséget érez a városa iránt, s a gyakran emlegetett közéleti passzivitás mögött közös érdekekkel motiválható aktivitás fedezhető fel.

Ennek a látszólag szunnyadó aktivitásnak felélesztése közös érdek. Ki kell tehát szélesíteni azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül a lakosság és a városvezetés közösen folytathat párbeszédét, s közös megegyezések után dönthet, alakíthatja ki és formálhatja tovább Kecskemét fizikai és társadalmi-gazdasági környezetét.

4.9. A társadalmi aktivitás:

Sajnos, mint az alábbi táblázatból kitűnik a kecskeméti polgárok választási aktivitása ez eddigi önkormányzati választások adatait áttekintve messze elmarad az országos átlagtól. Kívánatos lenne, ha a város fejlesztésében a lakók tevékeny és aktív részvételére minden szinten – s így természetesen nemcsak a választásokon – nagyobb figyelem irányulna.

Az önkormányzati választásokon való részvétel (%)

Forrás: Egy évtized önkormányzati mérlege és a jövő kilátásai

A kecskeméti jövő ennél szélesebb társadalmi részvételt, s helyi politikai aktivitást, magasabb arányú legitimációt igényel.

A város számos szakmai és civil szervezete is igényli a koordinált együttműködést és összefogást.