2. A XXI. század középvárosi városfejlődését befolyásoló jellemzők, folyamatok, adaptálandó ajánlások

2.1. Európa illetve Magyarország új városfejlődési irányai és Kecskemét

Az urbanizáció erőteljes városi népességkoncentrációt eredményező szakaszai után az 1970-es évek elejétől a városfejlődés Európában is új szakaszába lépett. Ennek alapvető jellegzetessége az addig főleg mennyiségi mutatókkal mérhető városnövekedés lassulása, az urbánus környezet erőteljes, minőségi átalakulása.

A változások fő jellemzői a következők voltak:

Új városverseny bontakozott ki, melynek lényege, hogy az adott város sikeres legyen, s hosszú távra is kiegyensúlyozott és stabil jövedelemtermeléssel tudjon szolgálni lakosai számára.

Alapvető fontosságú, hogy e városfejlődési periódusban egyre kevésbé az adott városok műszaki–infrastrukturális feltételei állnak a középpontban, (ez ugyan fontos alapadottság, melynek hiányai viszonylag egyszerűen pótolhatók) hanem a város, mint társadalmi szervezet került az előtérbe, melynek sikeres szervezésén és fejlesztésén munkálkodni sokkal bonyolultabb és hosszabb távú feladat.

A siker kulcsa az adott városban előállított jövedelem tartós növelése, annak a város mind szélesebb rétegeihez való eljuttatása, amely során bővülhet a városi termékek és szolgáltatások piaca, növekedhet a helyi adóalap, fejlődhet az infrastruktúra és a közszolgáltatások egyaránt. A sikeres városokban az ún. „tudás alapú” társadalom megteremtésével és fejlesztésével érik el a szükséges gazdasági szerkezeti és technológiai változásokat. Ezek révén válik képessé a város az újítások, az innovációk befogadására. Egyre fontosabbá válik a helyi életkörülmények minősége, felértékelődnek a környezeti és az úgynevezett nem anyagi értékek.

Az olyan közepes méretű – százezres – nagyvárosok, mint Kecskemét kitüntetett helyet foglalnak el ebben új városfejlődési periódusban. Városi ártalmaik kisebbek, mint a nagyoké, városszerkezetük még viszonylag „átlátható”, s e városok közössége és társadalma még könnyebben szervezhető, aktivizálható az új és sikeres városfejlesztési politika megvalósításához.

Az európai városok fejlődését értékelő alábbi általános szempontsort áttekintve fontos megállapításként rögzíthető, hogy napjainkban már Kecskemétjén is jelen van szinte minden olyan szükséges tényező, amely alapján a városunk hozzáilleszthető ezekhez – az alábbi táblázatban bemutatott – folyamatokhoz. Fontos, hogy Kecskemét az általános városfejlesztési irányainak meghatározásakor mindezekre tekintettel legyen.

Városértékelő szempont

Kecskemét helyzet-megítélése

Nagyipari csoportok jelenléte

Megjelentek, további fejlődésük szükséges

A termelési szerkezet sokoldalúsága

Erőteljesen megindult

Felsőoktatási és kutatási bázisok jelenléte

Jelen vannak, erőteljesen fejlesztendők

Kísérleti – kutató – fejlesztő helyek megléte,
fogadókészség létesítésükre

Jelen vannak, erőteljesen fejlesztendők

A népesség és az információk gyors áramlását biztosító hálózatok jelenléte

Az adottságok kimagaslóan jók a továbbfejlődésre

Az információk (kiállítások, fesztiválok, konferenciák), és az eszmék áramlását biztosító kapcsolati rendszerek megléte

Erőteljes fejlődés, további lehetőségek

Termelő szolgáltató hálózatok (üzleti tanácsadás, marketing, reklám, stb.) megléte

Jelen vannak, fejlesztendők

Pénzügyi erőforrások, támogatási rendszerek megléte (bankrendszer, városi – gazdasági marketing)

Még nem átütő erejű, de fejlődésnek indult

Innováció-orientált városi fejlesztési stratégia és korszerű rendezési tervek megléte

Folyamatban van az elkészítésük és az elfogadásuk

Oktatási, kulturális, pihenési és sportlétesítmények megléte,

Jelen vannak, fejlődőképesek

Magas színvonalú lakófunkciókat kielégítő városrészek, negyedek megléte

Jelen vannak, fejlődőképesek

Ezeknek a városunk jövője szempontjából fontos városfejlesztési területeknek és irányoknak a tudatos figyelembe vételével javulhatnak Kecskemétnek – a következő oldalon közölt táblázatban áttekinthető – pozíciói a magyar városrendszerben is. A jelenleg országosan – a népességnagyság tekintetében – hetedik helyen álló város ezen alaphelyezésénél relatíve kedvezőbb és kedvezőtlenebb pozíciói jól tükrözik a közelmúlt változásainak belső ellentmondásait, s bizonyos fokig kijelölik a felzárkózás szükséges területeit is.

 

2.2. Az „Új európai területfejlesztési perspektívák” és „Az európai városok chartája” ajánlásai

Az ezredfordulón váltak közismertté egész Európában a fenti dokumentumuk, amelyek fontos elveket és ajánlásokat fogalmaznak meg a tagállamok és a csatlakozó országok számára egyaránt. Mindkét dokumentum kiemeli, hogy bármilyen városfejlesztési beavatkozás, intézkedés komoly elemzést, tanulmányozást, ismereteket és felelősséget igényel. Az ajánlások egyértelműen rögzítik: a helyes utat mindig a politikai és szakmai megközelítések kettőssége jelöli ki, s a sikeres várospolitika a városi élet és a városi funkciók összekapcsolásának folyamatosságán múlik. E feladat is legalább kétirányú megközelítést igényel. Egyrészt

· a városnak, mint jelentős térbeli hatású (regionális) szervező, ellátó, szolgáltató központi helynek a tudatos, „hálózatba illeszkedő” fejlesztését, (hiszen a regionális és vidék fejlődésének motorjai, irányító központjai mindenütt a városok), másrészt

· a városnak, mint sajátos és korszerű, harmonikusan fejlődő, biztonságot, jólétet, képzési és tanulási lehetőséget, kultúrált életkörülményeket biztosító belső fejlődése feltételeinek a megteremtését.

A policentrikus, sokközpontú városfejlesztés európai ajánlásai szerint minden városnak meg kell találnia a településhálózatban pontos, hierarchikusan is meghatározható helyét, ahhoz hogy megfelelően hozzá tudjon járulni a térségek és régiók kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez. Ugyanehhez kapcsolódva fogalmazza meg a dokumentum az ún. komplementer (egymás térségfejlesztő hatásait tudatosan kiegészítő) központok területi funkciómegosztásának elvét, amely szerint a városok és a környező vidékük között kialakuló funkcionális egymásrautaltság a közigazgatási határokon átnyúló önkéntes együttműködést tesz szükségessé a helyi önkormányzatok között, s ezek jelentősen hozzájárulhatnak a régiók versenyképességének erősítéséhez. Kecskemét jövőjét illetően mindkét ajánlott perspektíva igen fontos lehet. Budapest és Szeged között, a két város vonzási erőterének határán kiemelkedő szerepe lehet a városban szerveződő Dél-alföldi regionális programcentrumok megerősítésének, majd az M8-as gyorsforgalmi út megépítésével tovább növelheti regionális, területellátó, szolgáltató funkcióit a Székesfehérvár – Dunaújváros – Kecskemét – Szolnok városgyűrűben is. A közigazgatási határokon átnyúló önkéntes együttműködés terén Pest megye déli városaival alakíthat ki Kecskemét eredményes, és területi funkcióit összehangoltan fejlesztő együttműködést. Ugyanakkor folytatandók a Kecskeméti kistérség szerves fejlődését biztosító programok is.

A városok harmonikus belső fejlődését ajánló Európai Városok Chartája az alábbi tíz fő fejezetben foglalja össze a teendőket, melyek mindegyike Kecskemét város számára is fontos lehet.

FEJEZETEK

ELVEK
I. Közlekedés és mobilitás

1. Alapvető fontosságú a magángépkocsi-forgalom csökkentése

2. A mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse a lakható város fenntartását miközben az utcáknak ismét társadalmi színtérré válnak
II. Környezet és természet-védelem a városban

1. Saját környezetvédelmi stratégia kidolgozása

2. A zöldterületek megóvása, a természeti- és tájvédelmi programok alapvető feltételei a kellemes és egészséges városi létnek, ugyanakkor a természetvédelem fontos tényező a közösségi aktivitás és büszkeség fejlesztésében is
III. A város fizikai jellege

1. Meg kell óvni a városközpontokat, mint az európai kulturális és történelmi örökség fontos szimbólumait

2. A jól kialakított, gondozott szabad területek biztosítják a kellemes emberi környezetet, és lehetőséget nyújtanak a közösségi életre

3. A városok vonzerejét fokozza a rendben tartott és körültekintően fejlesztett építészeti örökség
IV. A városok építészeti öröksége

1. Megőrzése gondosan kidolgozott törvényi keretet és programot igényel

2. Megőrzéséhez szükség van értékeinek fokozott tudatosítására, megfelelő pénzügyi mechanizmusokra és együttműködési formákra

3. A gazdasági fejlődés ösztönzőjévé válhat, mivel növeli a város vonzerejét
V. A lakás

1. Biztosítani kell a sokféle lakáslehetőséget, a választékot és a mobilitást

2. Támogatni kell a lakáshoz jutás minden lehetséges módját
VI. Sport és a szabadidő hasznos eltöltése

1. Egyre nagyobb számú sportolási lehetőség és sportlétesítmény álljon nyitva minden ember előtt

2. Biztosítani kell a helyi közösségek arculatába illő kisebb sportolási egységek létrejöttét is
VII. Kultúra a városban

1. A kulturális fejlődés hozzájárul gazdasági és társadalmi fejlődéshez

2. A kultúra fejlesztése és valódi kulturális demokrácia feltételezi a helyi önkormányzatok és a közösségi csoportok, az alapítványi szektor és a magánszektorok közötti széles körű együttműködést

3. A kulturális turizmus támogatása a helyi közösségek számára is hasznos
VIII. Egészség és egészségügy a városban

1. A városi környezet mozdítsa elő a lakosok jó egészségét

2. Decentralizált egészségügyi ellátást szükséges biztosítani, s ösztönözni kell a közösségi alapon történő egészségügyi kezdeményezéseket és részvételt
IX. Polgári részvétel, városirányítás és várostervezés

1. A városirányítás és –tervezés alapjául maximális mennyiségű, a város jellegzetességeire és sajátosságaira vonatkozó információ kell szolgáljon

2. A helyi politikai döntéseknek a szakemberek csoportjai által irányított városi és regionális tervezésen kell alapulniuk

3. Szükséges, hogy a helyi érdekcsoportok elismerést nyerjenek, és intézményesítsék a polgári részvételt a helyi politikai életben
X. Gazdasági fejlődés a városban

1. A gazdaság és a társadalom fejlődése elválaszthatatlanul összefügg

2. Gazdasági és társadalmi tekintetben a város része az őt környező régiónak vagy „hátországnak”

3. A gazdasági növekedés és fejlődés feltétele a színvonalas infrastruktúra

A fenti, igen sokoldalú, koncepcionális szempontból alapvetően fontos ajánlások szinte mindegyikére tekintettel kell lenni Kecskemét távlatos fejlesztési irányainak meghatározásakor.

Súlyozva közülük azokat, amelyek Kecskemét város egésze fejlődését tekintve fő fejlesztési elvként figyelembe veendők, az alábbiak emelhetők ki:

· környezeti kritériumok erőteljes érvényesítése, a város ökorendszerként való kezelése

· a gazdaság diverzifikációja és annak a regionális és térségi rendszerbe illesztett fejlesztése

· a város térbeli növekedésének korlátozása, s belső terének megújítása

· a harmonikusan fejlődő, kompakt város ideájának alkalmazása

· a városfejlesztés társadalmasítása

· a város regionális és hálózati együttműködésben való fejlesztése (komplementer-központok)

Az európai városfejlesztés chartájának és a területfejlesztés új – a városok és vidékük (régiójuk) szerves együttműködésen alapuló – perspektíváinak alapdokumentumai a XXI. század küszöbén tehát olyan alaposan mérlegelendő fejlesztési elveket ajánlanak, amelyekhez a feltételek megteremtése Kecskemét városa számára is eminens fontosságúak.

Egyszerre ajánlják figyelembe venni Kecskemét jövőbeli városfejlődési irányainak meghatározáshoz a belső és külső feltételek megteremtésének szükségességét, hangsúlyozva azok egymásra hatásának kiemelt jelentőségét. S legvégül kiemelik, hogy mindennek legfontosabb alapját a modern lokális és plurális (részvételi) demokrácia jelenti, melynek biztosítani szükséges

· a társadalom minden rétegét összefogó, jól szervezett (és a túlszabályozástól mentes) városigazgatást,

· a városi életfunkciók összehangolását (otthoni élet, munka, utazás, társadalmi élet), s

· a közös felelősségvállalás képességét, amely jogokat biztosít a városlakók számára a biztonsághoz, az egészséges környezethez, kultúrához, a sport és szabadidő tevékenységhez, a jó minőségű épített és fizikai környezethez, s a személyes kibontakozáshoz egyaránt.

 

kapcsolódó ábrák előző fejezet vissza a tartalomjegyzékhez következő fejezet