1. Bevezető:

A város igen bonyolult rendszer. A sajátos alföldi mezőváros, ha lehet még bonyolultabb, amelynek környezeti, történeti, gazdasági, településszerkezeti, társadalmi, kulturális és mentalitásbeli „lenyomataitól és fejlődési eredményeitől” Kecskemét méltán lett „hírős város” az Alföldön.

Egyszerre vonatkoztathatók rá városias, falusias és tanyás jelzők, illetve jellemzők. Kecskemét város szerkezete és városi szféráinak struktúrája rendkívül tagolt, mégis egységes egész. Az elmúlt fél évszázadban megélt nagy változások – a „valódi városi központtá”, a megyeszékhellyé válás, az egykor nagyhatárú Kecskemét tanyaközségeinek megalakítása, a nagyhírű és hagyományos mezőgazdaságának többszöri átszervezése, a szocialista (nagy- és részleg) iparfejlesztés, az urbanizációs „robbanás” és az általa kiváltott gyors népesség- és területnövekedés, majd a szuburbán jellegű kert- és elővárosias fejlődés – során jutunk az 1990-es évek teljes gazdasági – társadalmi – politikai rendszerváltozásához.

Napjainkban szinte a város egésze „mozgásban” van. Folyik az örökölt és részben a mezővárosias múltból következő hiányok felszámolása, teljesen átalakult a gazdasága, annak tulajdoni és ágazati szerkezete, „ideért” az autópálya, új regionális funkciók jelennek meg (nagykereskedelem, felsőoktatás), s a város társadalma, civil közössége is új igényeket és elvárásokat fogalmaz meg.

Kecskemét élénken, de nem ellentmondásoktól mentesen fejlődik.

E fejlődés városunkban is „új irányokat és harmóniákat” keres. Hozzá kell „illeszteni” Kecskemétet az európai középvárosi fejlődési trendekhez, be kell „ágyazni” a várost az átalakuló magyar regionális (igazgatási) rendszerbe és az új térszerkezeti struktúrába, ki kell dolgozni a jövő évtizedre szóló városfejlesztési stratégiát, a hozzájuk köthető fejlesztési prioritásokat, biztosítani kell ezeknek a városrendezési (műszaki, tervezési) feltételeit, az anyagi forrásait, meg kell teremteni a hozzá szükséges társadalmi – politikai környezetet, támogatottságot.

A végső cél Kecskemét harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődése – polgárainak, jövő nemzedékének boldogulása révén.

Ennek összefüggő elemeit tárja fel városunk fejlesztési koncepciójának rövid változata.

A városfejlődés rendkívül bonyolult rendszeréből a szükségképpen csak azokat a tényezőket, folyamatokat vesszük számba, amelyek Kecskemét új és lehetséges jövőképének legfontosabb tényezői és olyan „hívószavak”, amelyekből egy újszerű városfejlesztési gondolkodás, – úgy is, mint logikus rendszer – összerakható. Nem veszhet el a részletekben, bár a részletkérdések is igen fontosak. Azokra legfontosabb, legjelentősebb témákra, problémákra kell koncentrálnia, amelyek jelen tudásunk szerint meghatározó jelentőségűek lehetnek a város jövőjét illetően.

A munka célja kettős: serkentsen egyfajta közös gondolkodást, illetve fogalmazza meg azokat az ajánlásokat, üzeneteket, amelyek alapján elkészülhet Kecskemét új városrendezési terve.

A koncepciónak – az 1997. évi LXXVIII. törvény szerint – átfogó, 10 –15 éves időtávra szóló, az önkormányzati döntéseket átgondolt fejlesztési gondolatmenetbe illesztő alapdokumentumnak kell lennie.

E dokumentumnak az adottságokra, a ma jellemző főbb folyamatokra, tendenciákra alapozva, s a feltárható összefüggésekre is tekintettel, a legfontosabb célokat kell kijelölnie. Elsősorban a „Mit? és Miért?” kérdésekre kell válaszolni. A „Milyen arányban?”, „Milyen sorrendben?” „Milyen minőségben?”, „Milyen területi-városszerkezeti irányokban?” és „Milyen támogatással?” kérdéseket a vitákban jól kiérlelt koncepció elfogadása után szükséges megválaszolni.

Az elfogadott városfejlesztési célok eléréséhez szükséges szabályok megalkotása részben az új rendezési tervre, az eszközök biztosítása pedig a következő évek költségvetéseire, pályázati lehetőségeire váró jövőbeli feladatok.

A koncepciónak a város egészét tekintve kiemelten fontos fejlesztési irányainak elfogadását követően – akár a készülő rendezési tervvel egy időben – már elindíthatók azok a programozási és projekt előkészítő munkák, amelyek egy-egy részterület vagy ágazat új beruházásait, fejlesztéseit illetően is összehangoltan, a város egésze fejlődéséhez illesztve, ütemezve, s a már említett sorrendiségeket és fejlődési, illetve térbeli irányokat meghatározva teszik megvalósíthatóvá a koncepcióban elfogadott célokat.

Kecskemét város is egyszerre színtere, kerete és eredménye is teljes gazdasági – társadalmi átalakulásnak. A „színtér” pontos ismeretén alapulnak elképzelt jövőjének lehetőségei. A demokratikus és civilizált helyi (városi) társadalmak harmonikus fejlődése csak az ökológiai-műszaki és a társadalmi-gazdasági „keretek” tudatos meghatározása után válik lehetségessé. S ezután jelennek majd meg – várhatóan – az új „eredmények”.