VIII. kötet
AZ ALFÖLD TURIZMUSA
Kecskemét, 1992.
MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA
ALFÖLDI PROJEKT PROGRAMIRODA
239 oldal, illusztrált
Kéziratként sokszorosítva
Az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója:
Dr. Illés Iván kandidátus
Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója és az Alföld
Projekt Programiroda megbízott vezetője:
Dr. Csatári Bálint
A kötet előállításában az MTA RKK Alföldi Tudományos
Intézetének kecskeméti és békéscsabai osztályának munkatársai és asszisztensei
vettek részt,
Gaborjákné dr. Vydareny Klára, a Programiroda titkárának irányításával.
Témavezető: Csordás László
A felhasznált résztanulmányok szerzői:
Baukó Tamás, Bokody József, Csapóné Tábori Hajnalka, Csordás László, Ekerl
Antalné, Emődi Éva, Kollarik Amália, Mayer Antal, Puskás Csaba, Somogyi Sándor,
Soós Zoltán, Szabó Géza, Szappanos Géza, Tóthné Hegyvári Gabriella.
Az Alföld idegenforgalma, termálturizmus, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, víziturizmus, Tisza-tó kínálta lehetőségek, falusi-tanyai turizmus, zártkertek, hobby-turizmus, az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségei.
TARTALOM
I. Bevezetés | 1 |
II. A turizmus szerepe, nemzetgazdasági jelentősége az Alföldön | 5 |
II.1. A turizmus értelmezése | 5 |
II.2. A turizmus szerepe az ország gazdasági-társadalmi életében | 5 |
II.3. A turizmus szerepe, lehetősége az Alföld fejlesztésében | 7 |
III. Az Alföld adottságai | 11 |
III.1. Az Alföld természeti jellemvonásai | 11 |
III.1.1. Az Alföld helyzete átmenetisége | 11 |
III.1.2. Kialakulása, morfológia | 11 |
III.1.3. Éghajlat | 13 |
III.1.4. Vízrajz | 14 |
III.1.5. Növényvilág | 16 |
III.1.6. Állatvilág | 17 |
III.1.7. Talajok | 17 |
III.2. A mai gazdasági-társadalmi élet történelmi emlékei | 19 |
III.2.1. Bevezető, történelmi áttekintés | 19 |
III.2.2.1.A természeti adottságok | 20 |
III.2.2.2.A művi turisztikai adottságok | 21 |
III.2.3. Az Alföld néprajzi adottságai | 22 |
III.2.4. Néprajzi tájegységeink fő jellemzői | 24 |
III.3. A fogadókézség feltételeinek területi megoszlása | 31 |
III.3.1. Az elérhetőség, a szálláslehetőség és az ellátás | 31 |
III.3.2. Az idegenforgalmi szálláshelyek típusai, kapacitása | 32 |
III.3.3. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalama | 35 |
III.3.4. A szociálturisztikai szálláshelyek vendégforgalma | 42 |
III.3.5. A fürdők forgalma | 44 |
III.4. Az alföldi turizmus főbb típusainak lehetséges vidékei | 45 |
IV. A turizmus különböző formái és fejlesztési lehetőségei | 47 |
IV.1. Az alföldi termálturizmus helyzete | 47 |
IV.1.1. Bevezető | 47 |
IV.1.2. Az alföldi termál- és gyógyvizek osztályozása | 48 |
IV.1.3. Az eredmények részletes összefoglalása | 49 |
IV.1.4. Az Alföld termál- fejlesztési lehetőségének vizsgálatáról készült összefoglaló | 55 |
IV.2. Turizmus a nemzeti parkokban | 63 |
IV.2.1. A Hortobágyi Nemzeti Park | 63 |
IV.2.1.1. A HNP, szervezete, természeti vonzótényezői | 63 |
IV.2.1.2. A hortobágyi turizmus | 66 |
IV.2.1.3. A látogatók megoszlása, rendezvények | 68 |
IV.2.1.4. A meglévő turizmus hatása a HNP területére | 69 |
IV.2.1.5. A turizmus monitoringja | 70 |
IV.2.1.6. Milyen segítséget nyújthat ebben a HNP? | 73 |
IV.2.1.7. Tudatformálás | 73 |
IV.2.2. A Kiskunsági Nemzeti Park | 74 |
IV.2.2.1. A Kiskunsági Nemzeti Park szervezete | 74 |
IV.2.2.2. A Kiskunsági Nemezeti Park természeti vonzerő-tényezői | 74 |
IV.2.2.3. Veszélyforrások a KNP területén | 77 |
IV.2.2.4. Idegenforgalmi tevékenység a KNP területén | 77 |
IV.2.2.5. A KNP idegenforgalmi szolgáltatásai | 80 |
IV.2.2.6. A látogatók megoszlása | 81 |
IV.2.2.7. Problémák a KNP idegenforgalmi tevékenységében | 81 |
IV.2.2.8. Fejlesztési lehetőségek , "jövőkép" | 82 |
IV.3. A víziturizmus jellemzői, fejlesztési lehetőségei | 85 |
IV.3.1. Bevezetés | 85 |
IV.3.2. Az Alföld vízrajzi jellemzői | 85 |
IV.3.3. A víziturizmus és vízi idegenforgalom az Alföldön | 86 |
IV.3.4. A vízi útvonalak ismertetése | 88 |
IV.3.5. A kapcsolódó turisztikai és üdülési formák | 95 |
IV.3.6. Fejlesztési javaslatok az alföldi víziturizmus fellendítésére | 96 |
IV.3.7. A tiszai víziturizmus fejlesztésének lehetőségei | 99 |
IV.4. Az üdülés helyzete és fejlesztési lehetőségei /Tisza-tó/ | 107 |
IV.4.1. A Tisza-tó helyzete, kialakulása, jellemzői | 107 |
VI.4.2. A fejlesztési lehetőségekről | 111 |
IV.4.3. A Tisza-tó térségének közvetlen fejlesztése | 112 |
VI.4.3.1. Környezet- tájfejlesztés | 112 |
IV.4.3.2. Településfejlesztés | 113 |
IV.4.3.3. A fejlesztések megvalósításának feltételrendszere | 115 |
IV.5. A falusi-tanyai turizmus területei, jellemzői, fejlesztése | 117 |
IV.5.1. Bevezetés | 117 |
IV.5.2. A falusi turizmusra való alkalmasság feltételei | 118 |
IV.5.3. A falusi-tanyai turizmus előzményei | 119 |
IV.5.4. A falusi-tanyai turizmus - szervezett fizetővendéglátás | 120 |
IV.5.4.1. Utazási irodák a szervezésben | 121 |
IV.5.4.2. A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének katalógusa | 124 |
IV.5.5. Lehetőségek a falusi turizmus támogatására | 128 |
IV.5.5.1. Személyi jövedelemadó kedvezmény | 128 |
IV.5.5.2. A falusi turizmus újrahonosítására kiírt OIH pályázat | 128 |
IV.5.5.3. A kormány 97/1992.sz. rendelete | 135 |
IV.5.6. Kistérségi települési együttműködések | 135 |
IV.5.7. A fejlesztés területi centrumai | 136 |
IV.6. A magántelkes üdülés az Alföldön | 139 |
IV.6.1. A rekreáció fogalma, az üdülőterületek típusai | 139 |
IV.6.2. A vizsgálat célja, módszerei, adatforrások | 141 |
IV.6.3. Az üdülők típusai az Alföldön | 141 |
IV.6.4. Üdülési térkapcsolatok | 145 |
IV.6.5. Az üdülőtulajdonosok állandó lakóhelyének kialakulása | 147 |
IV.6.6. A tulajdonosok kora | 150 |
IV.6.7. Az üdülőépületek nagysága | 150 |
IV.6.8. A zártkertek kialakulásának okai, következményei | 151 |
IV.6.9. Összegzés | 156 |
IV.7. Hobby-turizmus | 157 |
IV.7.1. Vadászat | 157 |
IV.7.1.1. Bevezetés, a vadászat jelentősége | 157 |
IV.7.1.2. Az egyes vadfajok lellemzői | 158 |
IV.7.1.3. Az erdőgazdaságok vadgazdálkodási tevékenysége | 163 |
IV.7.1.4. A vadászat gazdasági oldala | 166 |
IV.7.1.5. A vadászat értékelése az FM megyei hivatalai alapján | 169 |
IV.7.1.6. A legfontosabb feladatok | 171 |
IV.7.2. A szőlő és a bor, mint idegenforgalmi vonzerő | 172 |
IV.7.3. Lovaglás | 177 |
IV.7.4. A horgászat | 178 |
IV.8. Kerékpáros turizmus | 181 |
IV.8.1. A kerékpáros turizmus lehetőségei | 181 |
IV.8.2. Kerékpártúrák | 182 |
V. Az alföldi idegenforgalom fejlesztése, üdülőkörzetek, projektek | 185 |
V.1. A turizmus hosszú távú terve | 185 |
V.2. Az Alföld idegenforgalmi területei, a turizmus formái | 190 |
V.3. A VÁTI THERMÁLINFORM többadottságú idegenforgalmi körzetei | 191 |
V.4. A megyei idegenforgalmi fejlesztési prioritások, projektek | 192 |
Az Alföld turizmusának jellemzői és főbb fejlesztési feladatai (Összefoglaló) | 213 |
I. Az Alföld turizmusa | 213 |
II. Az Alföld üdülési-turisztikai és rekreációs adottságai | 216 |
1. Az Alföld uralkodó természeti jellemvonásai | 216 |
2. A mai gazdasági-társadalmi helyzet történelmi kialakulásának emlékei | 216 |
3. Termálturizmus | 216 |
4. A nemzeti parkok és a turizmus | 219 |
5. A vízi turizmus | 222 |
6. A Tisza-tó térsége fejlesztési javaslatának üdülési, rekreációs vonatkozásai | 224 |
7. Hobby-turizmus | 226 |
8. Kerékpáros turizmus | 226 |
III Idegenforgalmi szálláshelyek az Alföldön | 227 |
1. Kereskedelmi és szociálturisztikai szálláshelyek | 227 |
2. A magántelkes üdülés formái, jellemzői, problémái, lehetőségei | 228 |
3. Falusi-tanyai turizmus | 230 |
IV. A fejlesztés szükséges és lehetséges irányelvei | 231 |
V. A szegedi konferencia turizmus szekciójának ajánlásai | 235 |
Irodalomjegyzék /az egyes fejezetekhez/ | 237 |