VIII. kötet

AZ ALFÖLD TURIZMUSA

Kecskemét, 1992.

MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA
ALFÖLDI PROJEKT PROGRAMIRODA

239 oldal, illusztrált
Kéziratként sokszorosítva

 

Az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója:
Dr. Illés Iván kandidátus

Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója és az Alföld Projekt Programiroda megbízott vezetője:
Dr. Csatári Bálint

A kötet előállításában az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének kecskeméti és békéscsabai osztályának munkatársai és asszisztensei vettek részt,
Gaborjákné dr. Vydareny Klára, a Programiroda titkárának irányításával.

 

Témavezető: Csordás László

A felhasznált résztanulmányok szerzői:
Baukó Tamás, Bokody József, Csapóné Tábori Hajnalka, Csordás László, Ekerl Antalné, Emődi Éva, Kollarik Amália, Mayer Antal, Puskás Csaba, Somogyi Sándor, Soós Zoltán, Szabó Géza, Szappanos Géza, Tóthné Hegyvári Gabriella.

 

Az Alföld idegenforgalma, termálturizmus, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, víziturizmus, Tisza-tó kínálta lehetőségek, falusi-tanyai turizmus, zártkertek, hobby-turizmus, az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségei.

 

TARTALOM

 

I. Bevezetés 1
II. A turizmus szerepe, nemzetgazdasági jelentősége az Alföldön 5
   II.1. A turizmus értelmezése 5
   II.2. A turizmus szerepe az ország gazdasági-társadalmi életében 5
   II.3. A turizmus szerepe, lehetősége az Alföld fejlesztésében 7
III. Az Alföld adottságai 11
   III.1. Az Alföld természeti jellemvonásai 11
      III.1.1. Az Alföld helyzete átmenetisége 11
      III.1.2. Kialakulása, morfológia 11
      III.1.3. Éghajlat 13
      III.1.4. Vízrajz 14
      III.1.5. Növényvilág 16
      III.1.6. Állatvilág 17
      III.1.7. Talajok 17
   III.2. A mai gazdasági-társadalmi élet történelmi emlékei 19
      III.2.1. Bevezető, történelmi áttekintés 19
         III.2.2.1.A természeti adottságok 20
         III.2.2.2.A művi turisztikai adottságok 21
      III.2.3. Az Alföld néprajzi adottságai 22
      III.2.4. Néprajzi tájegységeink fő jellemzői 24
   III.3. A fogadókézség feltételeinek területi megoszlása 31
      III.3.1. Az elérhetőség, a szálláslehetőség és az ellátás 31
      III.3.2. Az idegenforgalmi szálláshelyek típusai, kapacitása 32
      III.3.3. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalama 35
      III.3.4. A szociálturisztikai szálláshelyek vendégforgalma 42
      III.3.5. A fürdők forgalma 44
   III.4. Az alföldi turizmus főbb típusainak lehetséges vidékei 45
IV. A turizmus különböző formái és fejlesztési lehetőségei 47
   IV.1. Az alföldi termálturizmus helyzete 47
      IV.1.1. Bevezető 47
      IV.1.2. Az alföldi termál- és gyógyvizek osztályozása 48
      IV.1.3. Az eredmények részletes összefoglalása 49
      IV.1.4. Az Alföld termál- fejlesztési lehetőségének vizsgálatáról készült összefoglaló 55
   IV.2. Turizmus a nemzeti parkokban 63
      IV.2.1. A Hortobágyi Nemzeti Park 63
         IV.2.1.1. A HNP, szervezete, természeti vonzótényezői 63
         IV.2.1.2. A hortobágyi turizmus 66
         IV.2.1.3. A látogatók megoszlása, rendezvények 68
         IV.2.1.4. A meglévő turizmus hatása a HNP területére 69
         IV.2.1.5. A turizmus monitoringja 70
         IV.2.1.6. Milyen segítséget nyújthat ebben a HNP? 73
         IV.2.1.7. Tudatformálás 73
      IV.2.2. A Kiskunsági Nemzeti Park 74
         IV.2.2.1. A Kiskunsági Nemzeti Park szervezete 74
         IV.2.2.2. A Kiskunsági Nemezeti Park természeti vonzerő-tényezői 74
         IV.2.2.3. Veszélyforrások a KNP területén 77
         IV.2.2.4. Idegenforgalmi tevékenység a KNP területén 77
         IV.2.2.5. A KNP idegenforgalmi szolgáltatásai 80
         IV.2.2.6. A látogatók megoszlása 81
         IV.2.2.7. Problémák a KNP idegenforgalmi tevékenységében 81
         IV.2.2.8. Fejlesztési lehetőségek , "jövőkép" 82
   IV.3. A víziturizmus jellemzői, fejlesztési lehetőségei 85
      IV.3.1. Bevezetés 85
      IV.3.2. Az Alföld vízrajzi jellemzői 85
      IV.3.3. A víziturizmus és vízi idegenforgalom az Alföldön 86
      IV.3.4. A vízi útvonalak ismertetése 88
      IV.3.5. A kapcsolódó turisztikai és üdülési formák 95
      IV.3.6. Fejlesztési javaslatok az alföldi víziturizmus fellendítésére 96
      IV.3.7. A tiszai víziturizmus fejlesztésének lehetőségei 99
   IV.4. Az üdülés helyzete és fejlesztési lehetőségei /Tisza-tó/ 107
      IV.4.1. A Tisza-tó helyzete, kialakulása, jellemzői 107
      VI.4.2. A fejlesztési lehetőségekről 111
      IV.4.3. A Tisza-tó térségének közvetlen fejlesztése 112
         VI.4.3.1. Környezet- tájfejlesztés 112
         IV.4.3.2. Településfejlesztés 113
         IV.4.3.3. A fejlesztések megvalósításának feltételrendszere 115
   IV.5. A falusi-tanyai turizmus területei, jellemzői, fejlesztése 117
      IV.5.1. Bevezetés 117
     IV.5.2. A falusi turizmusra való alkalmasság feltételei 118
     IV.5.3. A falusi-tanyai turizmus előzményei 119
     IV.5.4. A falusi-tanyai turizmus - szervezett fizetővendéglátás 120
         IV.5.4.1. Utazási irodák a szervezésben 121
         IV.5.4.2. A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének katalógusa 124
      IV.5.5. Lehetőségek a falusi turizmus támogatására 128
         IV.5.5.1. Személyi jövedelemadó kedvezmény 128
         IV.5.5.2. A falusi turizmus újrahonosítására kiírt OIH pályázat 128
         IV.5.5.3. A kormány 97/1992.sz. rendelete 135
      IV.5.6. Kistérségi települési együttműködések 135
      IV.5.7. A fejlesztés területi centrumai 136
   IV.6. A magántelkes üdülés az Alföldön 139
      IV.6.1. A rekreáció fogalma, az üdülőterületek típusai 139
      IV.6.2. A vizsgálat célja, módszerei, adatforrások 141
      IV.6.3. Az üdülők típusai az Alföldön 141
      IV.6.4. Üdülési térkapcsolatok 145
      IV.6.5. Az üdülőtulajdonosok állandó lakóhelyének kialakulása 147
      IV.6.6. A tulajdonosok kora 150
      IV.6.7. Az üdülőépületek nagysága 150
      IV.6.8. A zártkertek kialakulásának okai, következményei 151
      IV.6.9. Összegzés 156
   IV.7. Hobby-turizmus 157
      IV.7.1. Vadászat 157
         IV.7.1.1. Bevezetés, a vadászat jelentősége 157
         IV.7.1.2. Az egyes vadfajok lellemzői 158
         IV.7.1.3. Az erdőgazdaságok vadgazdálkodási tevékenysége 163
         IV.7.1.4. A vadászat gazdasági oldala 166
         IV.7.1.5. A vadászat értékelése az FM megyei hivatalai alapján 169
         IV.7.1.6. A legfontosabb feladatok 171
      IV.7.2. A szőlő és a bor, mint idegenforgalmi vonzerő 172
      IV.7.3. Lovaglás 177
      IV.7.4. A horgászat 178
   IV.8. Kerékpáros turizmus 181
      IV.8.1. A kerékpáros turizmus lehetőségei 181
      IV.8.2. Kerékpártúrák 182
V. Az alföldi idegenforgalom fejlesztése, üdülőkörzetek, projektek 185
   V.1. A turizmus hosszú távú terve 185
   V.2. Az Alföld idegenforgalmi területei, a turizmus formái 190
   V.3. A VÁTI THERMÁLINFORM többadottságú idegenforgalmi körzetei 191
   V.4. A megyei idegenforgalmi fejlesztési prioritások, projektek 192
Az Alföld turizmusának jellemzői és főbb fejlesztési feladatai (Összefoglaló) 213
   I. Az Alföld turizmusa 213
   II. Az Alföld üdülési-turisztikai és rekreációs adottságai 216
      1. Az Alföld uralkodó természeti jellemvonásai 216
      2. A mai gazdasági-társadalmi helyzet történelmi kialakulásának emlékei 216
      3. Termálturizmus 216
      4. A nemzeti parkok és a turizmus 219
      5. A vízi turizmus 222
      6. A Tisza-tó térsége fejlesztési javaslatának üdülési, rekreációs vonatkozásai 224
      7. Hobby-turizmus 226
      8. Kerékpáros turizmus 226
   III Idegenforgalmi szálláshelyek az Alföldön 227
      1. Kereskedelmi és szociálturisztikai szálláshelyek 227
      2. A magántelkes üdülés formái, jellemzői, problémái, lehetőségei 228
      3. Falusi-tanyai turizmus 230
   IV. A fejlesztés szükséges és lehetséges irányelvei 231
   V. A szegedi konferencia turizmus szekciójának ajánlásai 235
Irodalomjegyzék /az egyes fejezetekhez/ 237

 

előző kötet vissza az Alföld I. Kutatási Program fő tartalomjegyzékéhez következő kötet