Alföld I. Kutatási Program

Az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója:
Dr. Illés Iván kandidátus

Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója és az Alföld Projekt Programiroda megbízott vezetője:
Dr. Csatári Bálint

A kötet előállításában az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének kecskeméti és békéscsabai osztályának munkatársai és asszisztensei vettek részt,
Gaborjákné dr. Vydareny Klára, a Programiroda titkárának irányításával.

A felhasznált résztanulmányok szerzői: Illés Iván, Kőszegfalvy György, Krassó Sándor.

Az alföldi megyék, városok, falusi térségek infrastruktúrája: lakásviszonyok, kiskereskedelem, idegenforgalom, egészségügy, oktatás-művelődés, közlekedés, hírközlés, energiaellátás, vízellátás, fejlesztés lehetőségei.

Bevezetés	1
1. Kutatási előzmények, célkitűzések, problémák	1
2. Az infrastruktúra fogalom értelmezésének problémái	4
A) Tényfeltárás	9
I. Az egyes infrastrukturális alágazatok fejlettsége az országos átlaghoz, a többi országrészhez viszonyítva. Az infrastruktúra fejlettségének területi különbségei az Alföldön belül megyék, városok, falusi térségek között	9
1. A lakossági infrastruktúra jellemzői	9
1.1. Megyei szintű összehasonlítások	9
a) Lakásviszonyok	9
Laksűrűség	9
Lakásnagyság szobaszám alapján	11
A lakásépítés dinamikája az 1980-as években	13
A külterületi lakosok száma	14
A lakások életkora	14
b) A lakások felszereltsége, közműellátottsága, korszerűsége	16
Közműellátottság	16
Komfortszint	22
c) A kiskereskedelmi, idegenforgalmi infrastruktúra	22
Bolthálózat	22
Idegenforgalmi infrastruktúra (kereskedelmi szálláshelyek)	27
d) Egészségügy	30
Orvosi ellátottság	30
Fekvőbeteg-ellátás (Kórházi ellátás)	32
Bölcsödei ellátás	34
e) Oktatás, művelődés	35
Óvodai ellátás	35
Általános iskolai ellátás	36
Középiskolai ellátás	38
Szakmunkásképzés	40
A felsőfokú oktatás mint a szellemi infrastruktúra kardinális része	41
Művelődési intézmények	44
Kutatási-fejlesztési infrastruktúra	45
1.2. Az alföldi városállományon belüli infrastrukturális különbségek	47
a) Lakásviszonyok	47
b) Komfortszint	48
Közműellátottság	50
c) Kiskereskedelmi-idegenforgalmi infrastruktúra	53
Bolthálózat	53
Idegenforgalmi infrastruktúra (Kereskedelmi szálláshelyek)	53
d) Egészségügyi ellátás	55
e) Oktatási infrastruktúra	56
Óvodai ellátás	56
Általános iskolai ellátás	57
Középiskolai ellátás	59
Felsőfokú oktatási infrastruktúra	60
Az alföldi városok oktatási-művelődési-tudományos infrastruktúrájának, szellemi urbanizációjának összefoglaló értékelése	62
1.3. A falusi települések lakossági infrastruktúrájának területi különbségei az Alföldön	64
II. Az Alföld infrastruktúrájának általános és speciális jellemzőit alakító főbb tényezők és hatásuk legfontosabb eredményei	67
1. A sajátos történeti fejlődés	67
2. A sajátos gazdasági struktúra és társadalmi viszonyok (agrárterület, sokáig paraszttársadalom, nem épültek nagy infrastruktúra vonzatú iparvárosok, alacsonyabb szintű idegenforgalmi igények.)	68
3. Sajátos települési viszonyok	70
4. Kiterjedt határmenti övezetek	70
5. Országos szerepkörű közlekedési és vezetékes energia tranzit feladatok és az ebből adódó környezeti problémák	71
6. A településpolitika és településfejlesztési koncepciók hatása az egyes településcsoportok, típusok infrastrukturális ellátása differenciáltságának erősödésére	73
Nagyvárosok, megyeszékhelyek jellemzői	73
Közép- és kisvárosok jellemzői	74
Falvak jellemzői	76
A tanyák infrastrukturális problémái	78
7. Térségi, táji differenciák az Alföldön belül	78
III. A közlekedési-hírközlési távvezetékes (vonalas) infrastrukturális ellátottság területi jellemzői az Alföldön	79
III/A A közlekedési infrastruktúrával való ellátottság	79
I. Az elsődleges közlekedési infrastruktúrával, a pályákkal való ellátottság területi jellemzői	79
1. Vasúthálózat	79
a) Az Alföld vasúthálózatában bekövetkezett változások és regionális gazdasági hatásaik	79
b) A mai vasúthálózat sűrűsége, minősége és teljesítőképessége	82
c) Az alföldi vasúti fővonalhálózat jövőbeni fejlesztésének problémái a makroregionális összeköttetések szempontjából	84
2. Az úthálózat	86
a) Az úthálózat sűrűsége, minősége, teljesítménye és hierarchiája szerinti tagozódása, alaki jellemzői	86
b) A közúthálózat fejlesztésének főbb kérdései	90
II. A másodlagos közúti infrastruktúra (a gépjárműállomány és az üzemanyagtöltő kutak) területi megoszlása	92
III. Az alföldi megyék közötti különbségek a szárazföldi közlekedési infrastruktúra tekintetében, a komplex mutató alapján	95
IV. A belvízi közlekedés	96
V. A légiközlekedés	102
III/B A pályák forgalmi viszonyai	103
I. A vasúti forgalom	103
1. A vasúti pályák forgalma (1991-ben)	103
2. A gazdasági körzetek vasúti szállítási kapcsolatainak főbb jellemzői az Alföldön	106
II. A közúti forgalom	107
1. Közúti forgalmi viszonyok az 1990. évi forgalomszámlálás alapján	107
2. A körzetek (kisrégiók) közötti közúti forgalom jellemzői az 1988. évi "honnan hová" forgalomszámlálás alapján	111
III/C A személyközlekedési ellátottság területi különbségei	113
I. A települések helyzete a nemzetközi, régiók és megyék közötti , valamit intercity transzverzális viszonylatú távolsági tömegközlekedési kapcsolatok szempontjából	113
II. A települések helyzete a vonzáskörzeti tömegközlekedési kapcsolatok szempontjából	118
1. Budapest elérhetősége	118
2. A vidéki vonzásközpontok elérhetősége	119
III. A komplex közlekedési ellátottság területi különbségei	121
III/D A telekommunikációs infrastruktúra területi különbségei	123
I. Távbeszélő ellátottság	123
1. Területi különbségek a megyék adatai alapján	123
2. A városok közötti különbségek	125
II. A szövegközvetítő telekommunikációs szolgáltatások elterjedettsége	126
III. Néhány tömegkommunikációs szolgáltatás területi elterjedettsége	126
IV. Az Alföld helyzete a komplex hírközlési-postaszolgálati fejlettségi mutatók alapján	128
III/E Az energiaellátó infrastruktúra területi jellemzői	129
1. Az energiaszállító távvezeték hálózatának területi jellemzői	129
2. Az energiafelhasználás területi szerkezete	132
III/F A térségi vízellátás távvezeték-infrastruktúrája	135
B) Gondolatok az alföldi infrastruktúra fejlesztésének stratégiájáról	138
1. Az infrastruktúra pozíciója és viszonya a többi ágazathoz a piacgazdasággá alakuló nemzetgazdaságban (Ideológiai következetlenség az "infrastruktúra" fogalom használatában a szocialista tervgazdaság idején)	138
2. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági fejlődésben	140
a) A gazdaságfejlődés és infrastruktúra-fejlesztés fejlődéstörténeti, gazdaságtörténeti megközelítésben	140
b) Az infrastruktúra szerepe a gazdaságfejlesztés stratégiájában	144
3. Az infrastruktúra jelentősége és szerepe a területfejlesztésben	148
4. Az Alföld infrastruktúra-fejlesztési stratégiájának főbb elemei	155
a) Főbb célok és feladatok	157
Rövid távú (taktikai) lépések	157
Hosszabb távú fejlesztési stratégia	164
Településkategóriák szerinti feladatok	174
Környezetvédelmi szempontú feladatok	178
b) A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához szükséges eszközrendszer	181
Helyi-térségi és központi-országos érdekek, védelmük és egyeztetésük	181
Finanszírozás, pénzforrások	185
A vonalas infrastruktúra-rendszerek kiépítésének, fenntartásának, üzemeltetésének finanszírozása	185
A települési infrastruktúra finanszírozása	186
Irodalom	193