Alföld I. Kutatási Program

Az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója:
Dr. Illés Iván kandidátus

Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója és az Alföld Projekt Programiroda megbízott vezetője:
Dr. Csatári Bálint

A kötet előállításában az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének kecskeméti és békéscsabai osztályának munkatársai és asszisztensei vettek részt,
Gaborjákné dr. Vydareny Klára, a Programiroda titkárának irányításával.

Írták:
Gábris Gyula, Keveiné Bárány Ilona, Mezősi Gábor, Mika János, Nemes Csaba. A felhasznált résztanulmányok szerzői Dömsödi János, Nagy Imre, Somogyi Sándor.

Az Alföld éghajlati állapota, vízrajza, flórája, faunája, geomorfológiai, talajtani állapota.

Bevezető	5
1. Az Alföld éghajlati állapota és a globális klímaváltozás valószínű helyi sajátosságai (Mika János-Nemes Csaba)	8
1.1. Az Alföld éghajlatának múltbéli változásai	10
1.1.1. Az 1901-90-es hőmérsékleti és csapadék adatsor néhány jellemzője	10
1.1.2. Aszályhajlam a relatív talajnedvesség becslése alapján	19
1.2. Az Alföld éghajlatának általános jellemzése	26
1.2.1. Néhány éghajlati jellemző területi eloszlása	26
1.2.2. Éghajlati rekordok az Alföld területén	32
1.2.3. A hőmérséklet és a csapadék kapcsolata	36
1.3. Az Alföld éghajlatának megváltozása a globális klímaváltozás hatására	37
1.3.1. Az éghajlat globális felmelegedésének perspektívája	37
1.3.2. A globális éghajlatváltozás következtében várható klímaváltozás az Alföld térségében	41
1.3.3. A klímaváltozás hatása az élő és az élettelen környezetre	57
2. Az Alföld vízrajzának jellegzetességei (Gábris Gyula)	60
2.1. Az Alföld vízrajzának általános áttekintése	60
2.2. Az Alföld tájainak vízföldrajzi tulajdonságai	63
2.2.1. A Dunai-Alföld	63
2.2.2. A Duna-Tisza közi hátság	68
2.2.3. A Tiszai-Alföld	73
2.2.4. Az Észak-Alföldi hordalékkúp síkság	88
2.2.5. A Nyírség	91
2.2.6. A Hajdúság	94
2.2.7. A Körösvidék	95
2.2.8. A Körös-Maros közi síkság	98
3. Az Alföld agroszisztémán kívüli területeinek flórája és faunája (Keveiné Bárány Ilona)	102
3.1. Flóra és faunatörténet	106
3.2. Az Alföld természetes növényzete és állatvilága	109
3.2.1. A Duna-Tisza közi homokhátság	110
3.2.2. A Tiszavidék	122
3.2.3. A Körös-Maros közi síkság	143
3.2.4. A Körös völgy	151
3.2.5. A Hajdúság	158
3.2.6. A Nyírség	160
4. Az Alföld geomorfológiai és talajtani állapota (Mezősi Gábor)	162
4.1. Az Alföld morfológiai állapota	162
4.1.1. Az Alföld magassági viszonyai	165
4.1.2. Az alföldi tájak morfogenetikai jellemzése, az Alföld domborzattípusai	167
4.1.3. Az Alföld felszínalakító tényezőinek regionális értékelése, a természetes és az emberi hatásokra végbemenő (antropogén) tájfejlődés néhány konfliktusa	171
4.1.4. Kedvezőtlen geomorfológiai adottságú felszínek az Alföldön, a felszín szennyeződés érzékenysége	174
4.1.5. Az alföldi domborzatgyakorlati vonatkozásai, hulladékelhelyezési lehetőségei	179
4.2. Az Alföld talajföldrajzi állapota	184
4.2.1. Az Alföld talajai és fejlődésük jellegzetességei	187
4.2.2. A talajok termékenységét gátló természeti és talajadottságok az Alföldön	194
4.2.3. A talajjavítás fontosabb feladatai az Alföldön	200
4.2.4. Az alföldi talajok termőképessége	201
4.2.5. Az alföldi talajok fejlődésére ható néhány fontosabb társadalmi tényező	203
4.3. Speciális terület- és tájfejlesztési lehetőségek az Alföldön	205
5. Összegzés	208
5.1. Az Alföld természeti környezetének állapota és a várható átalakulási tendenciák	208
5.2. Ajánlások az Alföld természetvédelmi és környezetgazdálkodási koncepciójának kialakításához	217
5.2.1. Ajánlások az alföldi regionális alprogramok kidolgozásához	217
5.2.2. Ajánlások az Alföld természeti környezetének kutatásához	218