Tisza - vidék K+F program mezőgazdasági alprogram összefoglalója

A fejlesztési prioritások kimunkálásánál általános célként kezeljük, hogy a Tisza-völgyben a mező- és erdőgazdaság meghatározó szerepet töltsön be a regionális különbségek kezelését is felvállaló vidékfejlesztésben, az ésszerű térhasználatban, ezért jövőbeni fenntartható fejlesztése elengedhetetlen a térségben.

Ezen célt természeti adottságok mellett az is indokolja, hogy a térségben a mező- és erdőgazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez komoly helyi és nemzeti érdekek fűződnek. Az országos átlaghoz képest az egész Tisza-völgyben több a szántó (+7% pont), a gyep (+3,5% pont), a gyümölcsös (+0,3% pont) és a halastó (+0,2% pont), ami a mezőgazdasági célú földhasználat jelenlegi fontosságát jelzi.

Az országos helyzethez képest a Tisza-völgyben a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya lényegesen magasabb. Ezt támasztja alá az, hogy a mezőgazdasághoz jobban kötődő külterületi népesség aránya csaknem kétszerese az országos átlagnak. E társadalmi csoportokat a térségben még fejletlen egyéb foglalkoztatási lehetőségek nem igen lesznek képesek rövid távon ellensúlyozni.

A Tisza-völgy az ország területének 15,5 százalékát teszi ki, s itt él a lakosság 12,5 százaléka. Nem lehet közömbös ezért, hogy a területen növekvő regionális különbségek milyen mértékben veszélyeztetik az egész nemzetgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését.

Ugyanakkor látnunk kell, hogy a rendkívül gyorsan bekövetkező kihívásokra sem a nemzeti agrárpolitika, sem pedig a helyi gazdaságok szereplői mindez ideig nem találtak adekvát válaszokat. Ezek hiánya és az alkalmazkodási zavarok a térségben sok bizonytalansággal terhelik a mező- és erdőgazdaság jövőképét.

A cél megvalósulásához elengedhetetlen a társadalmi konszenzuson alapuló, megfelelő forrásokkal rendelkező nemzeti vidékfejlesztési politika, s az ehhez kapcsolódó helyi programok, projektek.

Az általános célhoz illeszkedő stratégiai célként jelöljük meg a térség mező- és erdőgazdaságában a struktúrák korszerűsítését. Ez a földhasználatra, a növénytermesztés és állattenyésztés termelési struktúrájára, a kooperációs, integrációs és koordinációs struktúrákra egyaránt kiterjedne. A stratégiai célra tekintettel a későbbiekben a fejlesztési prioritások érdekében szükséges intézkedéseket és programjavaslatokat az egyes struktúraelemek korszerűsítéséhez kapcsoljuk.

1. A természeti és piaci feltételekhez, valamint a helyi hagyományokhoz és tájadottságokhoz igazodó ésszerű földhasználat és termelési szerkezet.

Az intézkedéscsoportokon belüli konkrét intézkedéseket, azok körülményeinek megítélését, illetve a változásokhoz szükséges feltételeket az 10. táblázatban közöljük.

Az intézkedéscsoportok körülményeinek megítélését és a változtatásokhoz szükséges feltételeket a 11. táblázatban foglaljuk össze.

Az intézkedéscsoportok körülményeinek megítélését és a változtatásokhoz szükséges feltételeket a 12. táblázatban foglaljuk össze.

A fejlesztési prioritások és intézkedések várható hatásait és a Tisza-program egyéb szakterületeihez való kapcsolódást a 13. táblázat tartalmazza.

A fejlesztési prioritások megvalósulásához szükséges intézkedések, a jelenlegi körülmények megítélése, a változáshoz szükséges fontosabb előfeltételek

Prioritás és intézkedések

A körülmények megítélése

A változáshoz szükséges feltételek

1.1. Mezőgazdasági területek kistérségenként és zónánként differenciált csökkentése

- a jelenlegi méretek és arányok helyenként ésszerűtlenek,

- a ráfordítás-hozamarányok piaci elismerése az EU-n belül is a mezőgazdasági területek csökkentése irányába hat,

- a mezőgazdaságon kívüli ágazatok földigényei is ösztönzik a területek csökkenését

- átlátható földhasználati és tulajdonviszonyok, naprakész földnyilvántartás,

- föld- és birtokrendezés, valamint az ehhez szükséges állami földalapok és pénzügyi források megteremtése,

- megfelelő ösztönzési- és kompenzációs rendszer, a földtulajdonosok érdekeltségének megteremtésére és fenntartására

1.2. Szántóterületek csökkentése

- a korábbi szántócentrikus művelési rendszer maradványaként viszonylag sok gyenge minőségű földet hasznosítanak szántóként,

- csökkentek a szántóterületeken előállítható tömegtermékek iránti piaci igények,

- az ár- és belvíz-veszélyeztetett területeken a költséges védelmi beavatkozások helyett ésszerűbbnek tűnik a jelenlegi szántóterületek más irányú hasznosítása

- a földtulajdonosok és földhasználók érdekeltségét biztosító kompenzációs rendszer bevezetése,

- környezet- és természetbarát földhasználati megoldások külön támogatása

1.3. A gyepterületek stabilizálása és ésszerű hasznosítása

- a Tisza-völgy ökológiai adottságai kedvezőek a gyepgazdálkodás számára,

- a gyepkultúrák viszonylag jól tűrik az ár- és belvizet,

- a gyepre alapozott állattartásnak térségenként differenciált hagyományai vannak,

- az állattenyésztés jelenlegi helyzete és jövedelempozíciói az intézkedés ellen hatnak

- a leggyengébb gyepterületek mezőgazdasági művelésből való kivonása,

- a szántóterületek egy részének gyepként történő hasznosítása,

- célirányos ösztönző- és támogatási rendszer,

- az ágazati sajátosságokat kezelő térségi gyepesítési programok kidolgozása

- a szálas- és tömegtakarmányt fogyasztó állattenyésztési ágazatok jövedelempozícióinak javítása

1.4. Gyümölcsösök területének rekonstrukciója és az ültetvényterületek mérsékelt növelése

- a területnövelést csak a megfelelő hagyományokkal és piaci kapcsolatokkal rendelkező kistérségekben célszerű végrehajtani,

- a fafajokkal és a művelési módokkal alkalmazkodni kell a megváltozott piaci igényekhez,

- az ágazatnak jelentős foglalkoztatási szerepköre van,

- a korábbi ültetvények jelentős része leromlott, a integráció és ismeretek hiánya az intézkedés ellen hat

- a mértékadó piacok igényeinek megismerését célzó oktatási, szaktanácsadási programok beindítása,

- az ültetvénytelepítési, az integráció és szövetkezés együttes ösztönzése

1.5. A kertészeti kultúrák vetésterületének térségenként differenciált növelése

- csak viszonylag kevés kistérségben, illetve településcsoporton vannak hagyományok és szélesebb körben ismert termőterületek,

- az ágazatnak jelentős foglalkoztatási szerepköre van,

- az ágazat a részmunkaidős gazdák jövedelmének növelésében is fontos szerepet játszik

- a szakismeret, az integráció és a kooperáció hiányosságai az intézkedés ellen hatnak

- ismeretbővítést szolgáló oktatási, szaktanácsadási programok,

- szövetkezést, integrációt és termelési és piaci infrastruktúrát szolgáló külön támogatás

1.6. Szántóföldi növénytermelés szerkezetének korszerűsítése

- a gabona tömegtermékeket előállító területek túlsúlya ellenmondásba került a piaci igényekkel,

- a termelési szerkezet szűkülése és uniformizálódása,

- a termelési technológiák nem igazodnak a természeti és piaci igényekhez

- a termelési szerkezet diverzifikációját célzó szaktanácsadási programok és külön támogatások,

- területre adaptált ágazati és technológiai ismeretek bővítése, és a szaktanácsadók rendelkezésére bocsátása,

- a földpihentetési rendszerek bevezetésének előkészítése

1.7. Differenciált és diverzifikált növénytermelési irányok (külterjes gazdálkodás, ökológiai és integrált gazdálkodás stb.)

- az ismeret és forráshiány, valamint a termelői és piaci konzervatizmus az intézkedés ellen hatnak,

- az ökotermékek iránt növekvő társadalmi érdeklődés és piaci igények jelentkeznek,

- az alacsony ipari inputokkal előállított egészséges élelmiszerek piaci preferenciája javul,

- a környezetvédelmi előírások az intézkedés bevezetését ösztönzik,

- a termékenyebb területeken a ráfordítások megtérülése intenzív termelési rendszerekben biztosítható

- a termelési rendszerek váltásához szükséges ismeretek és források biztosítása,

- oktatási és szaktanácsadási programok,

- termelők és fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatok kialakulása,

- civil szerveződés és helyi kontroll ösztönzése,

- monitoring rendszerek kidolgozása és működtetése

1.8. Az állattenyésztés szerepének átértékelése, a legelőre alapozott szarvasmarha ágazat és juhászat fejlesztése

- magas az abraktakarmányt fogyasztó állatfajok aránya,

- a szarvasmarha és juh állatsűrűség alacsony, a gyepterületek kihasználatlanok,

- a kihasználatlan kisüzemi állattartó épületek alkalmasak nyúl, galamb és prémes állatok tartására,

- az ágazatok jól hasznosíthatnák a részmunkaidős gazdák és családtagjaik jelenleg kihasználatlan munkaerejét,

- a piaci ingadozás, az alacsony jövedelmezőség és az integráció hiánya az intézkedés ellen hatnak,

- a térségben is őshonos szarvasmarha- és juhfajták alkalmasak a legelőn történő külterjes tartásra, és öko-hústermékek előállítására,

- az agrártermelők jelenleg még nem készültek fel a váltásra

- az állattenyésztés kedvezőtlen jövedelempozícióinak megváltoztatása,

- új ismeretek létrehozása, meglévők szintetizálása, és a szaktanácsadókhoz történő eljuttatása,

- szaktanácsadási és oktatási programok,

- legelőre alapozott állattenyésztés-fejlesztési regionális programok,

- a kisüzemi állatférőhelyek rekonstrukcióját támogató helyi programok

1.9. Halászat fenntartása és fejlesztése

- a Tisza a halászat kiemelkedő természeti erőforrása,

- a fogott hal piaca biztosított és növelhető,

- a horgászat iránt nő a társadalmi igény,

- a halászat ökológiai biztonsága a vízszennyezések miatt nem megnyugtató,

- a friss hal piacra jutásának technikai feltételei elavultak

- közcélú kémiai és biológiai monitoring kiépítése,

- a halászat technikai fejlesztésének céltámogatása

1.10. Erdősítés

- a Tisza-völgy erdősültsége alacsony,

- az árterületek és az alacsony termékenységű, mezőgazdasági művelésből kivont területek erdősítése kívánatos,

- a földtulajdon és –használati viszonyok rendezetlensége az intézkedés ellen hatnak

- föld- és birtokrendezés,

- állami földalapok kialakítása és a pénzügyi források megteremtése,

- hosszú távú garanciákat alkalmazó földbérleti rendszer jogi feltételeinek megteremtése,

- az erdőtelepítés tervezői, biológiai és műszaki hátterének megteremtése,

- az agrártermelők érdekeltségét biztosító kompenzációs rendszer

Prioritás és intézkedések

A körülmények megítélése

A változáshoz szükséges feltételek

2.1. Az alternatív vidéki szolgáltatások fejlesztése (falusi- és farmturizmus, vízi- és vadászturizmus, horgászat, ökoturizmus, helyi hagyományokon, építészeti emlékeken alapuló látogató turizmus, természetjárás, természet- és környezetvédelmi szolgáltatások, nem mezőgazdasági célú tájfenntartás stb.)

- a szóban forgó szolgáltatások természeti feltételei adottak, infrastruktúrás feltételei sokat javultak,

- a hazai és külföldi igények folyamatosan nőnek a szolgáltatások iránt,

- a szükséges ismeretek, szakmai felkészültség és helyi összefogás hiánya az intézkedéscsoport ellen hatnak

- ismeretbővítés, ismeretek szintetizálása, s ezek terjesztése, szakmai képzés, szaktanácsadás és iskolarendszerű képzés,

- kistérségi települési image kialakítása és propagálása,

- regionális és helyi fejlesztési programok

2.2. Vertikális integráció fejlesztése

- a korábbi integrációs kapcsolatok szétestek, az újak többségükben gyengék, esetlegesek, vagy monopoljellegűek,

- a termelők piaci információi hiányosak, az integráció iránti igényeik egyre markánsabban fogalmazódnak meg,

- a potenciális integrátorok többségének székhelye a területeken kívül található, az adott térség fejlesztésében való érdekeltségük szerény színvonalú

- a helyi vertikális integrációk megkülönböztetett támogatása, s a támogatások felhasználásának folyamatos ellenőrzését biztosító monitoring-rendszer működtetése,

- térségi integrációs programok indítása,

- a termelők piaci ismeretekhez való jutásának elősegítése korszerű adatbázisok és informatikai hálózatok révén

2.3. Szövetkezések, termelői együttműködések fejlesztése

- a szövetkezéssel szembeni rossz beidegződések, és a szövetkezet-politika konzisztenciájának és kontinuitásának hiánya miatt a szövetkezeti struktúra fejletlen,

- az eszközhasznosító társulások és együttműködések nem alakultak ki,

- az együttműködési készség alacsony szintű

- folyamatosságot biztosító, egységes szövetkezet-politika,

- termelői csoportok támogatása,

- általános iskolából kiinduló tudati nevelés az együttműködés szükségszerűségének felismerésére és érvényesítésére,

- helyi programok, bemutatók tapasztalatcserék, szaktanácsadás, szakmai továbbképzések

2.4. Civil szervezetek kialakítása és támogatása

- a civil szerveződéseknek az elmúlt évtizedekben nem voltak hagyományai, az új szervezetek fejletlenek, kisugárzásuk csak viszonylag szűk területet érint,

- az érintettek nagy része még nem ismerte fel a szerveződésben rejlő társadalmi és gazdasági előnyöket,

- több célcsoport (falusi nők, fiatalok, etnikai kisebbségek) különösen kedvezőtlen helyzetben van,

- az általános iskolában kezdődő tudati nevelés, magatartásformálás,

- a kedvezőtlen helyzetben lévő célcsoportok számára külön és kiemelten támogatott helyi programok indítása,

- pozitív példák propagálása, tapasztalatcserék, bemutatók szervezése

2.5. Helyi termelők és fogyasztók kapcsolatának kiépítése

- a kapcsolatok szerények és esetlegesek,

- a monopol áruházláncok és a külföldi árukat preferáló attitűdök az intézkedéscsoport ellen hatnak

- érdekfelismerést és tudatformálást segítő programok és továbbképzések,

- a helyi kapcsolatok, piacok infrastruktúrás feltételeit biztosító programok kiemelt támogatása,

- az eredetvédelmet, termőhelyi azonosságot és a termelő személyét bizonyító tanúsító rendszerek kifejlesztése és működtetése

Prioritás és intézkedések

A körülmények megítélése

A változáshoz szükséges feltételek

3.1. Helyi élelmiszer- és könnyűipar fejlesztése

- a térség korábbi feldolgozó kapacitásainak jelentős részét elvesztette a privatizáció során,

- a korábbi feldolgozó, beszállító kapcsolatok szétzilálódtak,

- az alapanyag-kínálat termékenként változó,

- a feldolgozott termékek térségen kívüli piacai változóak, a helyi piacok szerények

- szakmai befektetők érdeklődését felkeltő koncepciók, hatástanulmányok készítése, helyi programok indítása,

- helyi vállalkozások kiemelt támogatása,

- helyi ipari parkok, vállalkozói övezetek szervezése,

- a feldolgozóipar által keresett alapanyag-termelés szervezését célzó programok

3.2. A mezőgazdasági termékek elsődleges, gazdaságon belüli feldolgozása, különös tekintettel a házias jellegű, egyedi, hagyományos termékekre

- a gazdaságokon belüli termékfeldolgozás rendkívül fejletlen,

- a helyi feldolgozáshoz szükséges műszaki feltételek és ismeretek hiányosak,

- a feldolgozott termékek helyi piacai esetlegesek

- szakmai és iskolarendszerű képzési programok,

- könnyen hozzáférhető, korszerű piaci ismereteket biztosító adatbázisok és hálózatok,

- értékesítési szövetkezések, együttműködések,

- termőhely és termelő garantált azonosítását szolgáló eredetvédelmi rendszerek

3.3. Az agrártermelők közvetlen kereskedelmi tevékenységének fejlesztése

- a tevékenység nagyobb része őstermelőként távolabbi piacokon folyik, vagy csak néhány gyorsan romló termékre terjed ki az év meghatározó időszakában,

- a fogyasztói igények változóak,

- a helyi piacok nagyobb kereskedelmi szervezeteinek ár- és értékesítési politikája az intézkedéscsoport ellen hat

- a civil kapcsolatok erősítését szolgáló programok,

- az agrártermelők kereskedelmi tevékenységének kiemelt támogatása,

- eredetvédelmi és speciális minőségtanúsító rendszerek

3.4. A minőségmegőrzést biztosító terméktárolás helyi feltételeinek kialakítása

- a gazdaságok megfelelő tárolókapacitásai még nem alakultak ki,

- általában szerények a tárolókapacitások kiépítésében és közös üzemeltetésében érdekelt együttműködések,

- a tárolókapacitások jelentős része mezőgazdaságon kívüli személyek és társaságok kezelésében van

- helyi célprogramok indítása,

- kiemelt támogatások

Prioritás és intézkedés	Várható hatások			Szakterületi kapcsolódás
Prioritás és intézkedés	Környezeti/Természeti	Gazdasági	Társadalmi	Szakterületi kapcsolódás
1.1. Mezőgazdasági területek kistérségenként és zónánként differenciált csökkentése	mérséklődik a környezet „terhelése”	csökken a térség bruttó termékkibocsátása	tulajdonosi és földhasználói tartózkodás várható	Környezet- /Természetvédelem Falusi vendéglátás és turizmus
1.2. A szántóterület csökkenése	mérséklődik a környezet „terhelése”	csökken a térség bruttó termékkibocsátása	tulajdonosi és földhasználói tartózkodás várható	Környezet- /Természetvédelem
1.3. A gyepterületek stabilizálása és ésszerű hasznosítása	javuló környezetállapot, élőhelyfejlesztés, előnyösebb tájkép	csökken a térség bruttó termékkibocsátása	növekvő gazdálkodási érdeklődés szakmai kérdésekben	Környezet- /Természetvédelem Vízgazdálkodás Vendéglátás/Turizmus
1.4. Gyümölcsösök területének rekonstrukciója és az ültetvényterületek mérsékelt növelése	helyszíntől függően változó	növeli a mezőgazdasági nemzetgazdasági hozzájárulását t	jelentős szerep a foglalkoztatásban, jövedelemszerzésben	Vízgazdálkodás (öntözés) Környezet- /Természetvédelem Vendéglátás/Turizmus
1.5. A kertészeti kultúrák vetésterületének térségenként differenciált növelése	helyszíntől függően változó	növeli a mezőgazdasági nemzetgazdasági hozzájárulást	jelentős szerep a foglalkoztatásban, jövedelemszerzésben	Vízgazdálkodás (öntözés) Vendéglátás/Turizmus
1.6. A szántóföldi növénytermelés szerkezetének korszerűsítése	mérséklődik a termőtalaj igénybevétele	piaci-, termék-elhelyezési gondok	szakmai ismeretek növekedése, termelői kapcsolatok fejlődése
1.7. Differenciált és diverzifikált növénytermelési irányok (külterjes gazdálkodás, ökológiai és integrált gazdálkodás stb.)	mérséklődő környezet (talaj) „terhelés”	nehezen prognosztizálható a fajlagos területi értékelőállítás	ismeretbővülés, társadalmi és gazdasági kapcsolatok javulása, helyi együttműködés fejlődése	Turizmus/Vendéglátás
1.8. Az állattenyésztés szerepének átértékelése, a legelőre alapozott szarvasmarha ágazat és juhászat fejlesztése	a természetvédelem és a mezőgazdaság kapcsolata javul,	stabilizálható a termékkibocsátás, új versenyképes termékek megjelenése,	hagyományok felelevenítésével növelhető a tájhoz való kötődés, jobb foglalkoztatás, magasabb munkakultúra, helyi társadalmi kapcsolatok bővülése	Turizmus/Vendéglátás
1.9. A halászat fenntartására és fejlesztésére	növekvő igény a vízminőség-védelemre	helyi és családi szinten fontos szerep, növelhető a horgászturizmus	az idegenforgalommal összefüggő pozitív és negatív társadalmi hatások	Turizmus/Vendéglátás Környezet- /Természetvédelem Vízgazdálkodás
1.10. Az erdőterületek növelése	javuló környezetállapot élőhelyfejlesztés előnyösebb tájkép	hosszú távú területlekötéssel együtt járó kockázatok	csökken a termőföld foglalkoztatási szerepe és a családi jövedelem	Vízgazdálkodás (árvízvédelem) Környezet- /Természetvédelem Turizmus
2.1. Az alternatív vidéki szolgáltatások fejlesztése	fokozódik a természeti erőforrások kihasználása, növekednek a környezetszennyezés veszélyforrásai, a környezet- és természetvédelmi figyelem erősödése	diverzifikálódik és felgyorsul a helyi gazdaságok fejlődése, növekszik a gazdaság területi teljesítőképessége, mérséklődik a helyi gazdaság sérülékenysége	növekvő szakismeret, magasabb általános műveltségi szint, új munkakultúra, a szolgáltatások iránti helyi igények bőülése,	Vízgazdálkodás Környezetgazdálkodás Természetvédelem Turizmus Szolgáltató szektorok
2.2. Vertikális integráció fejlesztése	természeti és környezeti hatás nem számottevő	helyi gazdasági potenciál bővülése, gazdasági növekedés	helyi együttműködések javulása,	Feldolgozó- és kereskedelmi szektorok
2.3. Szövetkezések, termelői együttműködések fejlesztése	természeti és környezeti hatás nem számottevő	helyi gazdaság fejlődése, agrártermelők jövedelmének növekedése	termelői és emberi kapcsolatok javulása, fogyasztói igények változása	Kereskedelmi szektorok
2.4. Civil szervezetek kialakítása és támogatása	javuló környezeti és természeti állapotok	a gazdasági hatás a humán erőforrások növekedésén keresztül közvetett,	magasabb szintű, értékesebb emberi kapcsolatok erősödik a lakosság helyi kötődése	Környezet gazdálkodás, Társadalmi szegmensek
2.5. Helyi termelők és fogyasztók kapcsolatának kiépítése	pozitív környezeti és természeti hatások	helyi gazdaságok élénkülése	termelők és fogyasztók közötti emberi kapcsolatok javulása	Környezetgazdálkodás, Társadalmi- és piaci szegmensek
3.1. Helyi élelmiszer- és könnyűipar fejlesztése	környezetterhelés növekszik	helyi gazdaság bővül, versenyképessége javul, az életszínvonal nő, javul a foglalkoztatás és a helyi jövedelemszerzés életszínvonal nő	munkakultúra javul, társadalmi igények nőnek,	Ipari és feldolgozó szektorok, Környezetgazdálkodás
3.2. A mezőgazdasági termékek elsődleges, gazdaságon belüli feldolgozása, különös tekintettel a házias jellegű, egyedi, hagyományos termékekre	környezeti hatás nem számottevő	helyi gazdaság bővül, versenyképessége javul, életszínvonal nő, egészséges élelmiszer választék bővül életszínvonal nő	ismeretek bővülnek munkakultúra javul, fogyasztói igények pozitívan változnak, ismeretek bővülnek, munkakultúra javul, fogyasztói igények pozitívan változnak speciális ismeretek iránti helyi igények jelentkeznek, társadalmi feszültséget eredményezhet a szakhatósági előírások betartása, nő a piaci-kereskedelmi információk iránti igény	Kereskedelem, Turizmus
3.3. Az agrártermelők közvetlen kereskedelmi tevékenységének fejlesztése	Nincs számottevő környezeti hatás	Helyi gazdaság versenyképessége javul, életszínvonal nő	Helyi emberi kapcsolatok javulnak	Kereskedelem, Turizmus
3.4. A minőségmegőrzést biztosító terméktárolás helyi feltételeinek kialakítása	Pozitív környezeti hatásPozitív környezeti hatások	Áruforgalom és jövedelmezőség stabilizálódik a gazdaságok bevételei nőnek	Társadalmi kapcsolatok és értékrend javul,Társadalmi kapcsolatok és értékrend javul csökken a termelők piaci kiszolgáltatottsága	Környezetgazdálkodás, Kereskedelem, Turizmus