Szarvák Tibor - Szoboszlai Zsolt:

A Tisza-vidék fejlesztési program hangsúlyai
az érintett prominenciák körében

A Tisza-program keretében a folyó-menti speciális régió fejlesztési elképzeléseinek hangsúlyait vizsgáltuk. Kérdőíveink az érintett 3 tervezési-statisztikai régió prominens személyiségeinek Tiszával kapcsolatos nézeteit, véleményét kutatták.

Az 500 kérdezett közül inkább az észak-alföldi, és az észak-magyarországi régió prominenciái válaszoltak. A jelentősebb válaszadási hajlandóság hátterében feltételezhetően az áll, hogy a Tisza egyfajta híd szerepet kaphat, tölthet be a regionális együttműködésben. Vagyis: az Alföld folyója kapcsán kialakulhat egy közös, fejlesztési program, amely a vizsgált terület térségeit és településeit átfogja.

Ezt az állításunkat erősíti, hogy a prominencia kötődés érzetét (,,Hogy érzi magát a megyében, illetve a Tisza-mentén?”) összességében vizsgálva elmondható, hogy a többség jól érzi magát a vizsgált térségben, valamint a Tisza-mentén. A hét megye ,,tetszési indexének” átlaga - 100 fokozatú skálán – 70, a Tisza-mente, mint térség ,,tetszési indexe” pedig 79 pont. A megkérdezettek szerint a Tisza-mentén a XXI. század elején is erősek az identitás-elemek, de a térség gazdasági-politikai érdekképviselete gyenge. A ,,tetszési index” a regionális identitás egyik fontos mutatójaként is meghatározható, s így adekvátabban bizonyítható állításunk, amely szerint a Tisza összekötő kapocsként, közös entitásként is definiálható az érintett területeken.

A megyék és a Tisza-mente megítélésében két területen fordított arányosságot figyelhetünk meg. Az egyik Borsod-Abaúj-Zemplén: az ott élők 20 ponttal magasabbra, Bács-Kiskun megyében pedig 10 ponttal alacsonyabbra – vélhetően a Tiszához való periférikus helyzet miatt - osztályozták ezt a kötődést. A Heves megyei megkérdezettek nem látnak különbséget a megyéhez, valamint a Tisza-mentéhez való kötődésük értékelésében. A Tisza-tavat körülvevő megyék megkérdezettjei is közel hasonlóan értékelik a folyóhoz, mint a megyéhez fűződő viszonyukat.

A válaszadók szerint, a Csatári Bálint által kategorizált kistérségi jellemzők közül, a hagyományos ártéri és fokgazdálkodás rehabilitációjára alkalmas zónák inkább az Észak-Alföldön találhatóak. Kevésbé jellemzőek ilyen területek a Dél-Alföldön. Az öntözéses, kertkultúrás zónák azonban éppen az Alföld déli, Tisza-menti részein gyakoribbak.

A folyó menti térség fejlődésének akadályozó tényezői között kiugróan magas a belső perifériához kapcsolódó kategóriák – közlekedési helyzet, a főváros távolsága, rossz úthálózat, gazdasági-társadalmi lemaradás – említése. Az árvízveszélyt, mint a térség fejlődését leginkább hátráltató dimenziót, az Alföld egész területén érzékelik. A segítő tényezők közül kiemelkednek a megtartóképességet növelő dimenziók: ilyen a (vízi)turizmus, az érintetlen természet adottságai és a termelő, szolgáltató ágazatok (szőlészet, borászat, falusi turizmus).

Az általános környezeti jellemzők értékelésében, a Tisza-mente és a vizsgált megyék között nem tapasztaltunk jelentős különbségeket. A leginkább támogatott elképzelés dinamikus, cselekvésorientált válaszokat jelent: cél a hatékony Tisza-imázs kialakítása, a holtágak rehabilitációja és a belső periféria jellemzők megszüntetése, mert ,,a Tisza súlyos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdő, zömmel periférikus helyzetű térségeket köt össze".

A Tisza-mentén a települések leginkább az árvíz ellen fognának össze. Közös kezdeményezésként támogatott a turizmus fellendítése, a tiszai hajózás és a vízminőség védelme is. A potenciális megyei összefogások is a turizmus és az infrastruktúra fejlesztését, a természet-és környezetvédelmet, valamint a vízi hajózást preferálják. A kistérségek közötti összefogásban a nagy alrendszerek (pl. turizmus, környezetvédelem, árvíz elleni védekezés stb.) melett jobban megjelennek a lokális közösségek szerves fejlődését biztosító erőforrások ( civil szféra, szőlő – és bortermesztés, falusi turizmus stb.) is.

A Tisza-vidék természet - környezet - és tájvédelem terén végrehajtandó fejlesztési elképzeléseinek rangsorából látható, hogy a megkérdezettek egyformán fontosnak tartják a problémák komplex, folyó menti kezelését és a lehetséges kistérségi megoldásokat.

Alapvetően minden elképzelés (a lakossági szennyezések visszaszorítása, az őshonos erdők fenntartása, illetve felületük növelése, az ártéri élőhelyek rekonstrukciója1, csak olyan gazdasági tevékenységet lehessen folytatni, ami nem hordja magában a korlátlan növekedés veszélyét, a partközeli parcellázások megszüntetése, az ültetvény jellegű háttérkultúrák háttérbe szorítása) támogatott.

Ez azt is jelzi, hogy a térségben a környezet-és természetvédelem megoldatlan, illetve a környezeti hatások miatt váltani, módosítani szükséges a különböző termelési/termesztési kultúrákat.

A Tisza-mentén, illetve a kistérségben közel hasonló arányban tartják fejlesztendőnek a turizmus különféle szegmenseit (a viziturizmus, a tiszai halászathoz/horgászathoz kapcsolódó turizmus, falusi (tanyai) turizmus, kerékpár turizmus2, ökoturizmus, a Tisza-tó vonzerejét jobban megjelenítő idegenforgalmi stratégia, kastélyfelújítás a Tisza-menti településeken, vadászathoz kapcsolódó turizmus, a tradicionális mesterségekhez kapcsolódó turizmus, a termálturizmus) a megkérdezettek. Két eltérő százalékpontú idegenforgalmi fejlesztés támogatottságát leginkább a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. A Tisza-tó vonzerejét főleg a tó által leginkább érintett (határos) megyék kistérségei növelnék, a termálkincset pedig leginkább a termálvagyonnal rendelkező területek erősítenék.

A megkérdezett prominensek egyaránt közepesnek értékelik megyéjük3 és kistérségük idegenforgalmi vonzerejét. A nagyobb vonzerőt az észak-alföldi megkérdezettek tulajdonítják térségüknek. A településnagyság alapján tipizálva, inkább a kistelepüléseken élőknek van a lakóhely idegenforgalmi vonzerejéről pozitívabb elképzelése.

Az idegenforgalomról szóló állítások értékelése egyfajta jövő orientációt feltételez (az idegenforgalom olyan állásokat teremt, amelyekre a kistérségnek szüksége van, az idegenforgalom segít a térség gazdaságát egyensúlyban tartani), hiszen jelenleg igen kevés vállalkozás kapcsolódik az idegenforgalomhoz.

A mezőgazdasági ágazat fejlesztési elképzelései a Tisza-mentén mindenütt fontosak, mert gyakorlatilag nem lehet különbséget találni a térség és a kistérségek fejlesztési értékei között. Leginkább az erdőtelepítést, a legeltető állattartás fejlesztését és a halastavak, nádasok létesítését támogatták a megkérdezettek. Egyedül az ártéri gyümölcsösök telepítése és az ártéri szántó gazdálkodás fejlesztése kevésbé támogatott.

A közlekedési-kommunikációs fejlesztési alternatívák visszatükrözik a Tisza-mente jó részének belső periféria létéből adódó sajátosságait. A fejlesztési alternatívák támogatási szándéka között nincs szignifikáns területi különbség. Figyelemre méltó az információs társadalom egyik eleme, az Internet-kapcsolódás egyöntetű fejlesztési támogatottsága. Jelentősen támogatott még a sétahajózás jellegű hajóforgalom fejlesztése, a közúti hidak számának növelése. Alacsonyabb támogatást mértünk a folyóval párhuzamos közúthálózat fejlesztése, a vízszennyező járművek kiszorítása a folyóról és a mellékvonali vasútvonalak fejlesztése kategóriák kapcsán.

A vizsgálat során kitűnt, hogy a válaszadó prominencia a Tiszával, a Tisza-mentével kapcsolatban főként ágazati alrendszer szempontúan gondolkodik. Az általános (segítő és akadályozó) jellemzők között kiemelt helyen van a turizmus, valamint a környezetvédelem fejlesztésének javítása és a belső (társadalmi, gazdasági) perifériák felszámolási szándéka. A jelenlegi állapoton hagyományos, területi kiegyenlítést célzó, illetve tudásalapú fejlesztéssel, illetve a környezettudatosságra is építő helyi tantervek alkalmazásával stb. kell / lehet változtatni.

Ezt a gondolkodást tükrözik vissza az általunk kiemelt területek fejlesztési elképzelései és a SWOT-analízis is.

A természetvédelem erősségeként leginkább a háborítatlanságot, a tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek nagy számát jelölték meg, gyengeségként a környezet-tudatosság alacsony fokát érzékelik. Lehetőségként főként a nemzeti park területeinek növelését és az ökoturizmust jelölték meg. Veszélyként főként a környezetszennyezést, a természeti értékek veszélyeztetettségét említették. A megkérdezettek szerint, környezetvédelmi szempontból, az egyik legnagyobb veszélyt a Tisza-menti csatornázás jelenlegi állapota és a kommunális hulladék elhelyezésének megoldatlansága jelenti. Megoldásként gyakran jelezték a regionális víztisztítók, hulladéklerakók telepítésének fokozottabb támogatását és a szemléletváltás szorgalmazását, az oktatás fejlesztését, új, helyi, környezet-tudatosságot erősítő tantervek kialakításának támogatását.

Az idegenforgalom erőssége leginkább a horgászat, a vízi turizmus és az érintetlen természeti környezet. A Tisza-menti turizmust főleg a gyenge infrastruktúra és a szálláshelyek állapota, valamint a víz minősége, illetve az ingadozó vízállás fogja vissza. Az idegenforgalom fejlesztésének egyik eszköze az erősebb, hatékonyabb Tisza-marketing.

A mezőgazdaság erőssége a jó termőtalaj és a tovább fejlesztendő öntözési lehetőség. Gyengeségként főleg a birtokszerkezetet, a bizonytalan felvásárlási viszonyokat és a kiszámíthatatlan Tiszát, illetve a tőkehiányt említették. Fejlesztési irányként a biogazdálkodás emelhető ki.

A közlekedés erősségeit a Tisza-hajózhatósága és a terület egy részének vasúti megközelítési lehetőségei jelentik. A gyengeség kategóriáit a gyorsforgalmi út hiánya, a kevés híd és a közutak rossz állapota jellemzik. Ugyanakkor a tiszai hajózás kihasználatlan, nincsenek - például - sűrűbben folyami kikötők. A közlekedés fejlesztésének iránya a megkérdezettek többsége szerint az út (gyorsforgalmi, autópálya, összekötő) építés. A kommunikációban erősség a jó telefonhálózat, gyengeség a jövőt jelentő internetes hálózat.

Összességében, a vizsgált prominencia a terület szerves (fenntartható) fejlődését szorgalmazza, amivel növelhető a megtartóképesség és csökkenthetőek a (Tisza-menti hét megyében is érzékelhető) területi különbségek.

1. 89-89-88 ponttal a leginkább támogatott 3 kategória

2. 88-87-84-84 ponttal a leginkább támogatott 4 kategória.

3. 100 fokozatú skála értéke a megyei vonzerő esetében: 53.
    100 fokozatú skála értéke a kistérségi vonzerő esetében: 49