4. A környezetvédelem stratégiája a Tisza mentén
(Kerényi Attila)
4.1. A környezetvédelem stratégiai feladatai a Tisza mentén
A Tisza menti települések hatékony környezetvédelmének megvalósítása érdekében az alábbi stratégiai jelentőségű tevékenységekre, intézkedésekre van szükség:
Minden környezetvédelmi tevékenység szakmai felkészültséget, tájékozottságot igényel. Nem elegendő a közismert (általában a legsúlyosabb) környezeti problémákkal foglalkozni. A környezeti gondok sajátja, hogy megoldásuk rendszerint hosszú távú gondolkodást és következetes, tartós cselekvéseket igényel. A cselekvési rendszer kidolgozásához a településen élő, szakmailag is felkészült köztisztviselőkre van szükség. Ilyenek alig találhatók a 141 településen. A települési önkormányzatok szellemi potenciáljának fejlesztése a legfontosabb stratégiai feladat, csak ettől várható a jelenlegi szemlélet megváltozása, a környezetvédelem fontosságának felismerése és hatékony helyi környezetpolitika kialakítása.
A programokban fogalmazhatók meg az adott településre (vagy településcsoportra) vonatkozó rövid-, közép- és hosszú távú elképzelések. E programok elkészítéséhez támpontokat nyújthat jelenlegi kutatási jelentésünk is.
A települési környezetvédelmi program a helyi környezetvédelmi stratégia megfogalmazásának dokumentuma kell, hogy legyen. Kidolgozását törvényi előírás szabályozza (1995.LIII. törvény). A törvény arra is lehetőséget ad – és ez különösen az egymással szomszédos kisebb települések esetén indokolt - , hogy több önkormányzat közös környezetvédelmi programot készítsen. Tudomásunk van olyan törvénymódosítás előkészítéséről, amely azokat a településeket, amelyeknek nincs környezetvédelmi programja, kizárná a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat pályázati lehetőségeiből.
A települési önkormányzatok, a vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek közösen dolgozzanak ki regionális, hosszú távú vízgazdálkodási és vízvédelmi cselekvési programot, beleértve a tényleges és potenciális szennyezők feltérképezésén alapuló stratégiai jelentőségű vízvédelmi intézkedéseket, tevékenységeket is, különös tekintettel a távlati regionális vízbázisokra.
Kérdőíves felmérésünk alapján közel négyezer épület van a hullámtéren, (8,7 %-uk engedély nélküli épület), melyek 37,5 %-a lakóépület. Árvizek alkalmával komoly szennyezőforrást képviselnek, az árvíz elvonultával a fertőtlenítés jelentős pénzügyi ráfordítással valósítható meg.
Közép távon a települési hulladékok szakszerű ártalmatlanítását kell megoldani – beleértve a tevékenységrendszer minden felsorolt fázisát.
Közép távon legalább 6 db regionális hulladéklerakó kialakítása javasolt. Lehetséges körzetek:
Hosszú távon a szelektív hulladékgyűjtés egyre szélesebb körben történő megszervezése, beleértve a háttéripar felderítését, a hulladékfeldolgozás megszervezését, a szállítások lebonyolítását is.
Településenként eltérő problémák (nagy átmenő forgalom; kevés zöldterület, kerékpárutak hiánya; településképet zavaró létesítmények; zajos városrészek; turisták szemetelése stb.) merülnek fel, amelyek megoldása elsősorban az önkormányzatok feladata.
Ezekhez, nem csupán pénzügyi háttér, de a lakossággal kialakított jó kapcsolat is szükséges.
Értelmes, jól szervezett településszépítő és -fejlesztő programokba a lakosság sokkal nagyobb mértékben bevonható, mint azt a jelenlegi helyzetben tapasztaltuk. A kérdőíves felmérés alapján a települési önkormányzattól jobb szervező munkát, több kezdeményezést várnak a lakók.
Másrészt többet kell foglalkozniuk az önkormányzatoknak a helyi környezetvédelmi rendeletekkel. (A települések 46 %-ában egyáltalán nem született még ilyen rendelet.)
Végül, de nem utolsósorban jobban kell támaszkodniuk a civil szervezetekre.
A roncsolt (bányagödrök) vagy egyéb emberi tevékenységgel átalakított (pl. kubikgödrök) tájrészletek természetközeli állapotának visszaállítása, a táj rendezése, ahol lehet, a környezetkímélő tájhasznosítás megvalósítása. Minta lehet a folyamatban lévő tájrehabilitációs program Nagykörü térségében.
Miközben a települési önkormányzatok zöme nem érzi szükségét a települési környezetvédelmi programok elkészítésének, az ipari üzemek, vállalatok változó hozzáállást tanúsítanak a környezetvédelmi kérdésekhez. Általános tapasztalatként megállapítható, hogy a külföldi partnerekkel is kapcsolatot tartó nagyvállalatok egyre inkább felismerik a környezetvédelem fontosságát, sőt sokszor presztízs-kérdést is csinálnak egy-egy környezetvédelmi beruházásból.
A kis- és közép-vállalkozók – főleg gazdasági okok miatt (a környezetvédelmi beruházások a csekély nyereségüket is lényegesen csökkenthetik) – keresik a kiskapukat. A környezetvédelmet gazdasági nyomásként élik meg (bírságok, tiltások).
A gazdaság- és környezetpolitika akkor jár el helyesen, ha adókedvezményekkel, kedvezményes hitelekkel és egyéb ösztönző támogatásokkal segíti a közép- és kisvállalkozásokat a környezetkímélő termelés megvalósításában. Különösen érvényes ez a Tisza menti elmaradott kistérségekben.
Ez a stratégiai jelentőségű lépés az előzőkben leírtakból következik. Ezt az Európai Unióban már érvényesülő környezetpolitikát a helyi politika szintjén többek között a környezetkímélő beruházások gazdasági-jogszabályi eszközökkel történő segítése, s ugyanilyen módon a környezetre ártalmasnak számító beruházások megakadályozása révén kellene megvalósítani. A megerősödő gazdaságok, vállalkozások a helyi adók, termékdíjak, környezethasználati díjak stb. révén segítheik a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjának megvalósulását.
4.2. Prioritások
Felmérésünk szerint a Tisza menti települések polgármesteri hivatalaiban az alkalmazottak környezetvédelmi felkészültsége aggasztóan gyenge. Felkészült szakemberek nélkül nem lehet hatékony környezetvédelmet megvalósítani.
Ezért feltétlenül szükséges az érintett önkormányzati munkatársak 10 hónapos továbbképzésre küldése (távoktatási forma). Az ilyen továbbképzési formák újak a felsőoktatásban is, de 1-2 éven belül kellő kapacitással fognak működni.
Nagyobb településeken (5000 fő fölött) környezetvédelmi referens státusz biztosítása a polgármesteri hivatalokban. Legyen legalább egy diplomás, aki kizárólag a település környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozik. A környezetvédelmi referens szakirányú végzettséggel rendelkezzen.
Ez a dokumentum a helyi környezetvédelmi cselekvési program. Összhangban kell lennie az egyéb településfejlesztési programokkal. Nélküle nem beszélhetünk helyi környezetvédelmi stratégiáról, csak esetlegesnek minősíthető környezetvédelmi intézkedésekről. Elkészítését várható törvénymódosítás is sürgeti, mivel hiányában a település a későbbiekben kizárhatja magát a KAC pályázataiból, s ez igen súlyos pénzügyi veszteséget jelenthet számára. A települési környezetvédelmi program elkészítéséhez környezetvédelmi szakember(ek)re van szükség (v.ö.:1. pont).
Több évre terjedő komplex program, a települési környezetvédelmi programok részeként kiemelt jelentőséget élvezzen. A települések közötti együttműködést ezen a téren jogszabályi szinten is szabályozni kellene – nemcsak lehetőségként, hanem kötelező érvénnyel.
Első lépésben (kb. 3 év) a csatornázottság arányának növelése a jelenlegi 47 %-ról 60 %-ra. További 3 év alatt el kell jutni az EU által elvárt 67 %-os csatornázottsági szintre. (Ez ugyan késést jelent a Nemzeti Környezetvédelmi Programban tervezetthez képest, de ez tekinthető reális ütemezésnek.)
A szennyvíztisztítók kiépítése ill. a meglévők továbbfejlesztése. Célállapot: a 2000-nél népesebb települések 100 %-ának legyen szennyvíztisztítója 6 éven belül. Ezután szükséges a minőségi fejlesztés (hatékonyabb, kétlépcsős szennyvíztisztítók), ill. a 2000-nél kisebb lélekszámú településeken (több település összefogásával) megoldani a kistérségi szennyvíztisztítást..
A potenciális és tényleges szennyezőforrások feltérképezése, elsőként a távlati vízbázisok területén. A regionális jelentőségű távlati vízbázisok védelmében fel kell térképezni az illegálisan működő igen nagy számú fúrt talajvízkutat, mert ezek a rossz vízvezetésű vagy vízzáró rétegeken áthatolva a mélyben fekvő talaj- és/vagy rétegvíz minőségét veszélyeztetik.
Az élővízvédelem a Tiszára, a holtágakra és morotvatavakra, valamint a mellékvízfolyásokra is terjedjen ki.
Az eddig is ismert szennyezett, de még nem ártalmatlanított területeken az ártalmatlanítás megtervezésére, kivitelezésére van szükség. A jelenleg folyamatban lévő ártalmatlanításokat folytatni kell, s mielőbb be kell fejezni.
Csaknem teljesen ismeretlen a talaj diffúz szennyezettsége (mezőgazdasági gépekből, műtrágya- és egyéb vegyszermaradékokból, illegális szennyezésekből eredő szennyezettség). Ennek feltárása stratégiai feladat: célja az „időzített kémiai bombák” felderítése a Tisza mentén.
A település méretétől, jelenlegi környezeti állapotától, szerkezetétől nagyban függ az intézkedések jellege, ütemezése. A települési környezetvédelmi programban kell megfogalmazni a konkrét feladatokat.
Általában ezek a levegőtisztaság-védelemmel és a zöldterület-fejlesztéssel kapcsolatos teendők.
4.3. A környezetvédelmi stratégia megvalósításához szükséges eszközök és az intézményrendszer fejlesztésére vonatkozó ajánlások
Rövid távra: 10 hónapos környezetvédelmi szakmai továbbképzésre beiskolázni a polgármesteri hivatalok környezetvédelemmel foglalkozó ügyintézőit.
Javasolt képzési forma: környezetvédelmi referensképzés távoktatási formában (Debreceni Egyetem). Képzési idő 10 hónap.
Előnyei: munka mellett végezhető, egy tanév alatt megadja a szükséges alapvető ismereteket. Pénzigénye: kb. 100 e Ft/fő.
Hosszú távon: nagyobb lélekszámú ( 5000 fő fölötti) településeken legalább egy diplomás környezetvédelmi szakember alkalmazása.
Javasolható diplomák: környezetvédelmi ökológus, tájvédő geográfus, környezetkutató, környezetvédelmi szakmérnök.
Pénzigénye: 1 köztisztviselői státusz létesítésének megfelelő összeg.
A települési környezetvédelmi programok készítése nem halogatható, a Tisza-menti települések önkormányzatainak többsége (83 %-a!) ezen a téren mulasztásos törvénysértést követ el.
Külső segítséget nyújthatnak a környezetvédelmi felügyelőségek, a nemzeti parkok, az egyetemek és főiskolák szakemberei. A felkérés a polgármesteri hivatalok feladata.
Pénzigénye: a települési méretétől, a feladat nagyságrendjétől függően 0,5-10 millió Ft.
A környezetvédelmi alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi feladatok megoldására lehet fordítani, felhasználásáról önkormányzati rendeletben kell intézkedni.
A forráshiánnyal küszködő települési önkormányzatok számára az önálló környezetvédelmi alap megteremtése létkérdés, a környezeti problémák megoldásának az egyik legfontosabb eszköze.
A kérdőívek tanúsága szerint a települések 46 %-án egyetlen környezetvédelmi célú rendelet sem született, holott ezek a helyi problémák megoldásának fontos eszközei.
Pénzigénye: a település méretétől, a csatornázás és szennyvíztisztítás jelenlegi helyzetétől nagymértékben függ, általában azonban jelentős, településenként több százmilliós, nagyobb településnél akár milliárdos beruházást jelent.
Ezt a forrást a települési önkormányzatok általában képtelenek önerőből előteremteni. Fontos pályázati forrás a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzata, melyből ebben az évben is több Tisza-menti település részesült nyertes pályázata révén (22. táblázat). Hangsúlyoznunk kell, hogy a komplex vízvédelmi program lényegesen több, mint a csatornázás és szennyvíztisztítás. Magában foglalja a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, kiemelten kezelve a regionális távlati vízbázisok védelmét. Kidolgozásához vízügyi és környezetvédelmi szakemberek egyaránt szükségesek. Célszerű komplex regionális vízvédelmi programok kidolgozása a Tisza mentén a települési önkormányzatokkal együttműködve.
Pénzigénye: az egyes helyszínek esetében a több tízmillióstól a milliárdos nagyságrendig terjed, a szennyezés jellegétől és mértékétől függően.
Pénzigénye: százmilliós nagyságrendű.
A lakosság általában igényli a pontos tájékoztatást, a környezeti veszélyforrások reális bemutatását. Ez az első lépés a mozgósításuk előkészítése érdekében. Általában hatásos a személyes megszólíttatás. Ez nagyobb településen 1-2 oldalas szórólap vagy kis terjedelmű füzetecske lehet, amely bemutatja a település környezeti gondjait, a megoldások lehetséges módjait és a lakosság közreműködésének hatékony formáit. Be kell mutatni, hogy nem csupán pénzzel járulhatnak hozzá a települési környezet védelméhez.
Egy ilyen anyag elkészítésének előfeltétele a települési környezetvédelmi program.
Kis települések esetében nagyobb lehetőség van a szó legszorosabb értelmében vett személyes megszólíttatásra, de még itt is javasolható az írásos tájékoztatás. Több kis település közös környezetvédelmi programja esetén gazdaságosabban előállítható egy ilyen szórólap ill. tájékoztató füzet. Ennek megírásához diplomás szakemberre van szükség.
Pénzigénye: példányszámtól, kiviteltől függően néhány tíz- vagy néhány százezer forint.
Megfontolandó egy ilyen intézmény létrehozása, amelynek azonban sajátos funkciói kellene, hogy legyenek.
Hangsúlyozottan nem újabb kutatóintézetre van szükség!
A Tisza hazai vízgyűjtőjén három egyetem (Miskolc, Debrecen, Szeged) és több főiskola nagy szellemi potenciállal és jó tudományos infrastruktúrával rendelkezik.
A szellemi termékek gyakorlati hasznosulása azonban nem megfelelő. A települési önkormányzatok, a kis- és középvállalatok, agrárszövetségek, turisztikai szervezetek sok területen szakember-hiánnyal küzdenek. (A települési környezetvédelmi programok jórészt ezért nem készültek el.)
Az új Tisza Intézet igazi menedzser-intézetként működne: közvetítené a szellemi kapacitást oda, ahol szükség van rá, és tolmácsolná az igényeket a szellemi centrumok felé, ahol a tervek, tanulmányok, hatásvizsgálatok stb. elkészülnének. A szellemi centrumok (egyetemek, főiskolák) új diplomás szakembereket küldenének a Tisza Intézetbe, önkormányzatokhoz stb. a szakember-hiányt pótlandó.
Az új intézmény alapvető feladatai:
- Programszervezések (konferenciák, munkaértekezletek stb.)
- Pályázatok előkészítése, szervezése, benyújtása,
nyertes pályázatok menedzselése,
szakemberek felkérése, a munka szervezése.
- Projektek kidolgozása, igények felmérése.
- Kapcsolatteremtő és közvetítő tevékenység:
a szellemi és a gyakorlati szféra között
hatékonyabb kapcsolatok kialakítása.
- Kiadványok előállítása, terjesztése a Tisza menti településeken.
A székhely (Szolnok) elsősorban földrajzi fekvése miatt lehet alkalmas az intézet befogadására.
Az intézet lehetséges osztályai:
Mezőgazdasági Osztály
Környezet- és Természetvédelmi Osztály
Turisztikai Osztály
Hidrológiai Osztály
Irodalom