MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete
Kecskemét
Tartalmi összefoglaló
az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete
és együttműködő partnereinek
sajátos regionális
Tisza –vidék fejlesztési programjáról
2000
Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete 1999.
decemberében felkérést kapott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztályától, hogy az 1990-es évek eleji Alföld
Programhoz kapcsolódva, - annak mintegy folytatásaként, - a Tisza Szövetséggel és az
alföldi egyetemi tanszékek, kutatóhelyek és intézmények szakembereivel szoros
koordinációban, készítse el a Tisza menti kistérségek számára a sajátosságiakra
építő, közös Tisza-vidék fejlesztési koncepciójukat.
A kutatás-fejlesztési program fő célja, hogy interdiszciplináris
szemlélettel, tudományos megalapozottsággal határozza meg az Alföld régió
“tengelyéhez”, a Tisza folyóhoz kapcsolódóan azokat
- környezet- és természetvédelmi,
- vízügyi,
- agrárgazdálkodási,
- idegenforgalom-fejlesztési,
- terület- és vidékfejlesztési
koncepcionális célokat, fejlődési irányokat, tervezési
ajánlásokat,
amelyek alapul szolgálhatnak az egész Alföld nagyrégiót szervesen összekapcsoló
Tisza menti kistérségek összehangolt, komplex szemléletű, fenntartható
vidékfejlesztési programjainak kidolgozásához, majd azok remélt jövőbeli
megvalósításához.
A tervezett - a fenti szférák, ágazatok szerint először részekre
bontott, majd eredményeik tudományos és gyakorlati szintézisére törekvő -
kutatásfejlesztési program közös céljai a következők:
Általában
- a korábbi és az új kutatások eredményei alapján megrajzolni az egész alföldi
Tisza-völgy jövőképét,
- vázolni a Tisza-vidék lehetséges koncepcionális fejlesztési alternatíváit,
forgatókönyv-variánsait, ill. azok megvalósításnak várható következményeit,
- lehetőség szerint tisztázni a Tisza és kistájai, kistérségei esetleges
különleges “területi” státuszát, helyét a magyar regionális és
vidékfejlesztés jelenlegi ill. jövőbeli rendszerében
Konkrétan:
- az öt kiemelt és összehangolt fejlesztést igénylő szféra szerint
(természetvédelem és ökológia, környezetvédelem, vízügy- és vízvédelem,
agrártermelés és idegenforgalom) fel kell tárni a mai alaphelyzetet, be kell
mutatni az ezt értékelő jellegzetes adatokat, folyamatokat,
- meg kell határozni és ki kell emelni azokat változásokat, trendeket,
igényeket, amelyek szerint az egyes kiemelt szférák egymásra hatása alapján is, rövid,
közép és hosszú távú fejlesztési feladatok jelölhetők ki a fejlesztési
célterületen ,
- programszerűen fel kell vázolni ezeket a feladatokat,
- majd azok közül az egész Tisza-vidék fejlesztése szempontjából
koncepcionálisan fontosakat ki kell emelni és rangsorolni, priorizálni,
- végül - indokolt esetben kistérségekre is bontva – tervezési, fejlesztési,
szabályozási, finanszírozási ajánlásokat kell tenni,
amelyekből a kutatóközösségekkel és az érintettel is lefolytatott érlelő
viták után egységes szerkezetű Tisza-vidék fejlesztési koncepció készül.
Ez szolgálhat majd segítségül
- a Tisza-térség egésze illetve kistérségei, települései konkrét rendezési
tervezésének folytatásához,
- a Tisza-menti kistérségek SAPARD vidékfejlesztési programjainak
továbbfejlesztéséhez,
továbbá
- segítheti az integrált regionális együttműködést az Észak- és Dél-Alföld
valamint a Tisza-menti kistérségek között ,
- sőt fontos és felhasználható lehet a formálódó eurorégiók (Kárpátok,
Duna-Tisza-Körös-Maros) révén a nemzetközi területi együttműködésben is.
A kutatás-fejlesztési program főbb kérdései:
- Mi lehet az egész Tisza(-völgy) szerepe a jövő Alföld fejlődésében?
Térségeket, régiókat összekötő, fejlesztést generáló övezet legyen-e vagy
kizárólag a természet- és vízvédelmet, a biológiai sokféleséget és diverzitást,
a tájkímélő agrárgazdálkodást, a rekreációt, a természetközeli turizmust
szolgáló, különleges szabályozású fejlesztést és védettséget élvező zóna?
- Melyek a Tisza–vidék legfontosabb természetvédelmi értékei, „szent helyei”?
Hogyan kapcsolódnak össze hálózattá, ökológiai folyosóvá? Ezek az egyes
kistérségek szerint áttekintve milyen védelmet, szabályzást, gazdálkodást,
területkezelést igényelnek? Ökológiai alapú fejlesztésüknek melyek a főbb
feladatai? Hogyan teremthetők meg ennek a feltételei?
- Milyennek ítélhető a Tisza völgy környezeti állapota? A gazdaság (vagy pl. a
turizmus) és települések révén milyen általános, de folyó jövője tekintetében
speciális védelmi elvek érvényesítése kívánatos? Melyek lehetnek a Tisza-vidék
kiemelt és kistérségenként érvényesítendő, sajátos környezetvédelmi
fejlesztési feladatai? Hol és mennyire szükséges kiemelt fejlesztési feladatnak
tekinteni a szennyvízkezelést és a hulladékgazdálkodást? Milyen területi
összefogás, integráció indokolt?
- Hogyan változott a Tisza vízhozama, árvizeinek gyakorisága a folyószabályozások
óta? Hogyan függnek össze a változások a vízgyűjtőn bekövetkezett antropogén
hatásokkal és a klímaváltozásokkal? Melyek e változások jellegzetes trendjei?
Hogyan értelmezhető a térségfejlesztést is befolyásoló vízgazdálkodási
egységként a főmeder és az azt övező Tisza-tó, holtágak, a csatornák és
öntözőművek rendszere? Milyen vízvédelmi és a vízháztartást befolyásoló
fejlesztésekre lenne szükség? Milyen prioritásokkal?
- Mely formák voltak és melyek ma a Tisza-vidék agrártermelésének meghatározó
elemei? Milyen szerkezeti sajátosságai vannak a Tisza-völgy területhasznosításának?
Milyen alapvető változások következtek be ezen a téren és ennek részben a
következményeiként? (pl. tulajdonviszonyok, termelési és értékesítési
problémák, stb.) Milyen jellegzetes irányultságú agrárjövőt lehet megrajzolni a
Tisza-mentére? Mekkora szerepe lehet egy okszerűen fejlesztett intenzív ill.
fenntartható mezőgazdaságnak a Tisza menti települések népességmegtartó
képességben?
A Tisza-vidék gazdasági eltartóképessége hogyan lenne javítható más ágazatok
befogadásával, fejlesztésével, a több lábon állás térségfejlesztési elve
szerint?
- Mekkora a Tiszához szorosan köthető idegenforgalmának valóságos mérete,
kapacitása, volumene? Mennyiben meghatározó a második otthonok, a magánüdülők
szerepe, s mennyiben az idegenforgalomé? Hol tölthet be ez az ágazat kiemelkedő, akár
térségfenntartó szerepet, s hol kiegészítő, a fenntartható vidékfejlesztéshez
hozzájáruló funkciót? Lehetséges-e az egész Tisza-völgy számára a vonzerőket és
a turisztikai kínálatot összehangoló idegenforgalmi fejlesztése?
- Melyek a Tisza menti kistérségek fejlődésének sajátosságai? Milyen tényezők
segítik, vagy gátolják a változásokat? Milyen a települések önkormányzatainak és
a helyi társadalomnak viszonya a folyóhoz? Kimutatható-e és mennyire erős a Tisza
menti társadalom identitása? Hogyan lehetne eredményesen megszervezni, ha ez indokolt,
a Tisza-vidéki térségek fejlesztésének integrációját, kapcsolódva a megyei, a
regionális és a nemzetközi fejlesztési struktúrákhoz?
A fenti kiemelt fejlesztési kérdésekre adott hiteles válaszok után minden
szakágazat szerint elkészül azok
- helyzetelemezése,
- a stratégiai vázlata,
- fejlesztési prioritás-rendszere ill.
- az azok megvalósításához szükséges eszköz- és intézményrendszerre vonatkozó
ajánlások.
Az egyes témakörökhöz külön is résztematika készül, melyeket külön-külön
is és együtt is megvitatnak azok a munkacsoportok, amelyek a tudományos
alaposságú szférikus részfeladatokat készítik:
A következők szerint:
A környezetvédelmi csoport:
vezetője: 1. Dr. Kerényi Attila, a DTE egyetem tanára, Debrecen,
intézeti referens: 2. Dr. Nagy I. Imre, főmunkatárs, Békéscsaba.
A természetvédelmi és ökológiai csoport :
vezetője: 3. Dr. Gallé László, a SZTE egyetemi tanára, Szeged,
társvezetője: 4. Dr. Varga Zoltán, a DTE egyetemi tanára
intézeti referens: 5. Dr. Iványosi-Szabó András, KNP, Kecskemét
A vízügyi csoport:
vezetője: 6. Dr. Mezősi Gábor, a SZTE egyetemi tanára, Szeged,
intézeti referens: 7. Dr. Pálfay Imre, ATIVIZIG, Szeged,
Az agrár-munkacsoport:
vezetője: 8. Dr. Fehér Alajos, SZITE, kompolti kutatóintézetének főigazgatója,
Kompolt,
társvezetője: 9. Dr. Nagy Géza, a DTE egyetemi tanára, Debrecen,
társvezetője: 10. Dr. Hanyecz Vince, tudományos intézeti igazgatóhelyettes, ÖKI,
Szarvas, és az hagyományos tiszai gazdálkodás tekintetében
társ-témavezető: 11. Dr. Bellon Tibor, a SZTE néprajzi tanszékének tszv. egy .
docense, Szeged,
intézeti referens: 12. Dr. Márton János, ny. tud. főmunkatárs, MTA RKK ATI,
Békéscsaba
Idegenforgalmi és turizmus munkacsoport:
vezetője: 13. Dr. Csordás László, az MTA RKK ATI tudományos főmunkatársa és
osztályvetője, Kecskemét
Csoportok vezetői egyben tagjai a Tisza - program Tanácsának is. A tanács
további tagjai
14. Dr. Font Erzsébet FVM főosztályvezető asszony, a Tanács elnöke
15. Losonczi Istvánné a Tisza-szövetség vezetője, Csongrád, a Tanács
társelnöke,
16. Dr. Csatári Bálint, a Tisza-program tudományos témavezetője, MTA RKK ATI,
Kecskemét,
17. Gaborjákné Dr. Vydareny Klára, területfejlesztő szakközgazdász, MTA RKK ATI,
Kecskemét, a program titkára,
18. Dr. Matolcsi Lajos, alelnök, Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, Debrecen,
19. Laskai István, polgármester, Tiszasas,
A Tanács feladata az egész program koncepcionális irányítása, a kutatások
tartalmi vázlatainak közös véleményezése, jóváhagyása, az ágazati programok
közötti összhang és kommunikáció megteremtése, az egyes részkoncepciók
megvitatása, a végső közös Tisza-vidék fejlesztési dokumentum jóváhagyása.
A Tanács mellett működő programtitkárság (Gaborjákné Dr. Vydareny Klára
vezetésével és Tóth Krisztina, az MTA fiatal kutatója segítségével) összefogja,
szervezi az egész program technikai lebonyolítását.
A Tisza-vidék fejlesztési program címe:
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
és az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete
Tisza - vidék fejlesztési programja
6001. Kecskemét, Rákóczi út 3. Pf.: 261
Tel: 76/502–840, Fax: 76/502-849
E mail: csatbal@rkk.hu