(az alátámasztó munkarészekkel együtt)
Alaphelyzet: A kistérség a Duna-Tisza közi síkvidék keleti peremének középső területén helyezkedik el, meghatározó tájtípusa a csernozjomos homoksíkság, amelyet réti talajú buckaközi medencék, illetve keleti határán mély talajvizű löszös síkság vált fel.
A kistérségben két természetvédelem alatt álló terület van: a Kiskunmajsai Bodoglári buckák (TT) és a Csólyospálosi földtani feltárás (TT).
Az 1980-as évek kezdete óta tartó közel két évtizedes tartós csapadékhiány hatására erőteljes talajvízszint-süllyedés, súlyos élőhely pusztulás, illetve átalakulás következett be. A természeti értékek pusztulását a következő okok idézték elő: a mezőgazdaság élőhely szegényítő hatása, a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések tereprendezései, a szántóterület kibővítése és a homoki monokultúrás erdősítések. A védett területeken számolni kell a gazdálkodók és a természetvédők konfliktusaival.
A kistérség településein a vízvezeték hálózat ugyan kiépült, de ezt nem követte megfelelő csatornázás, szennyvízcsatorna és tisztítómű csak Kiskunmajsán épült. Nem megoldott a települések kommunális hulladékának elhelyezése sem, a jelenlegi környezetszennyező lerakóhelyek megszüntetése időszerű feladat.
A természet- és környezetvédelem fejlesztési irányainak meghatározása során e tevékenységi területek érdekeit célszerű összhangba hozni a területen folyó gazdálkodási formák és az idegenforgalom érdekeivel.
A kistérséget is érintő fontos feladat a Duna-Tisza köze vízháztartásának javítása, rövid- illetve középtávon vízvisszatartással.
A hátsági területeken alapos mérlegelést kíván az erdőtelepítés, a védett buckás területeken csak az őshonos fajok telepíthetők.
A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeit össze kell hangolni a korlátozottan látogatható védett területeken tanösvények és kiállítóhelyek kiépítésével, valamint a szakmai és az ökoturizmus fejlesztésével.
A természet- és környezetvédelem, valamint a települési infrastruktúra fejlesztésének közös érdekeit hivatottak szolgálni a szennyvíz-elvezetési programok, illetve a csatlakozás a felgyői regionális kommunális hulladék-lerakóhoz.
A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei
Alaphelyzet: A kistérség a Homokhátság termelési tájkörzetének dél-keleti övezetében található. Területének meghatározó talajtípusai a homokos talajok változatai, amelyek a kistérség keleti felén inkább humuszos, míg a nyugati oldalon inkább csernozjomos homoktalajok a jellemzőek, amelyeket helyenként réti talajok váltanak fel. A Dorozsma-Majsai homokháthoz tartozó nyugati területek homoktalajai csekély termőképességűek. A kistérség területén kedvezőek a klimatikus adottságok, magas a napsütéses órák száma és ugyancsak magas a hőösszeg.
A kistérség meghatározó ágazata a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás. Nehézséget okoz viszont, hogy sok a tőkeszegény kényszervállalkozás, a mezőgazdasági üzemek birtokszerkezete át-, illetve kialakulóban van.
A kistérség agrár fejlesztési irányainak meghatározása során azokat a szempontokat és gazdálkodási formákat kell feltárni, amelyek a kistérség ökológiai és gazdasági adottságainak leginkább megfelelnek. Fontos azonban felhívni arra a figyelmet, hogy a mezőgazdaság fejlesztését be kell illeszteni a terület- és a vidékfejlesztés szélesebb összefüggésrendszerébe.
A kistérség sűrű tanyahálózatú, homokos talajú területein a rendelkezésre álló szabad munkaerő foglalkoztatásának egyik megoldása lehet a családi gazdaság zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő, illetve kisállattartó gazdasági profillal.
A környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegőrző mezőgazdaságot érdemes támogatni a természetvédelmi és a helyi védettségű területeken.
A kistérségre készített erdőtelepítési program ötezer hektár erdő telepítését irányozza elő, elsősorban a kistérség észak-nyugati és déli határterületein. A telepítéseket elsősorban a felhagyott szántók, és nem a gyepterületek rovására célszerű végrehajtani, s törekedni kell a nagy párologtató képességű fajok (pl. nemesnyár) visszaszorítására, illetve az őshonos fajok ültetésére (pl. lösztölgyesek).
Törekedni kell a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelésére, illetve a (közösségi) agrármarketing kiépítésére és fejlesztésére.
A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése
Múltbeli és jelenlegi helyzet: Kiskunmajsa és térsége korábban sem tartozott a dinamikusan fejlődő körzetek közé, a rendszerváltás után is nehezen indultak a vállalkozások. 1996-ban 884 vállalkozást tartottak nyilván, ebből 106 jogi személyiségű és 778 jogi személyiség nélküli formában működött. Utóbbiak döntő hányada egyéni vállalkozás volt.
Az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységét több élelmiszeripari üzem egészíti ki, takarmányokat, ételízesítőket, szárítmányokat, aszalt gyümölcsöt állítanak elő, baromfifeldolgozást végeznek. Többen foglalkoznak felvásárlással, a termények és termékek exportjával is.
A régi iparvállalatok, üzemek közül néhány a privatizációs eljárás után is folytatta tevékenységét, ezeken kívül nem sok új vállalkozás lépett be. A szanki földgázkitermelés, a mezőgazdasági gépgyártás, a cipőgyártás most is számos munkahelyet biztosít. Működnek konfekcionálással, műanyagtermékek, szerszámok, gépalkatrészek, faipari és nyomdaipari termékek előállításával, lakatosmunkákkal foglalkozó vállalkozások. Emellett különböző szolgáltatásokat nyújtók is megtalálhatók, fuvarozást, szállítmányozást, építési tevékenységet, idegenforgalmi szolgáltatásokat végeznek.
Problémák és jövőbeni lehetőségek
A térség a kicsinysége, a megyében elfoglalt periférikus helyzete, Kiskunfélegyháza és főleg Kiskunhalas közelsége miatt nem mutat jelentős fejlődési jeleket, élénkebb vállalkozói szféra lényegében csak Kiskunmajsán érzékelhető. Itt a megszűnt laktanya területén ipari bővítésre is mód nyílhat. A gazdaság fejlesztése érdekében szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani a szomszédos térségekkel, érdemes bedolgozói, beszállítói lehetőségeket keresni. A távlati tervek szerint a közelben megvalósuló kelet-nyugati autópálya segítségével kihasználható lesz az elérhetőség javulása, ami vállalkozások megtelepedését szolgálhatja, a tranzitforgalom kiszolgálására, megállítására már most fel lehet készülni.
Adottságok: A kistérség települései közül Kiskunmajsán a turizmus jelentősége nagy, a gazdaságban és a lakosság megélhetésében betöltött szerepe jelentős, míg a másik három településen elhanyagolható. A megye többi kistérségéhez viszonyítva kicsiny – mindössze négy települést magába foglaló – terület természeti adottságai és az azokból fakadó turisztikai lehetőségek - Kiskunmajsa kivételével - szerények. A 30 mutatót felölelő turisztikai adottságból mindössze 14 található Kiskunmajsán, míg Szankon 5, Csólyospáloson 3, Kömpöcön pedig 1. A kistérség átlaga 19%, amely a megyei átlagtól (26%) jelentősen elmarad.
A terület adottságai közül fontossági sorrendben a megyeszerte, sőt az országhatáron túl is ismert kiskunmajsai gyógyvizet és az erre kiépült JONATHERMÁL komplexumot (strand, motel, stb.) és az üdülőtelepet kell kiemelni. A fürdő vize reumatikus és ízületi betegségek gyógyítására, valamint műtétek utáni rehabilitációra alkalmas. Jelenleg ez a legéletképesebb adottsága a területnek. Jelentős propagandával, megfelelő hozzáállással a lovasturizmus előtt megyei szinten jelentős perspektíva áll, s a kistérség települései ebbe bekapcsolódhatnak (Lópofa Kft, lovasversenyek). A kistérség természeti értékei közül kiemelésre érdemes a bodoglári ősgalagonyás és a csólyospálosi réti mészkő. Az apróvadas területen a vadászat és a horgászat (Kiskunmajsa: Halásztanya, Szank: Dong-éri főcsatorna) említhető még meg. A Majsa Napok, a Majsa Kupa Távlovagló verseny rendezvényei viszonylag sok vendéget vonzanak. A területen – csakúgy mint a megye egyéb részein – a falusi turizmus csak most indul be, mellyel Szankon 2-3 tanyán, Kiskunmajsán 12 tanyán foglalkoznak. Sajnos az infrastruktúra, az épületek felszereltsége a jelentős arányú fejlesztést nem teszi lehetővé, pedig a terület adottságaihoz igazodó turisztikai forma lehetne. Kapcsolódási pontok kereshetők ugyanakkor Jászszentlászló-Móricgát-Bugac, Zsana-Balotaszállás-Pusztamérges, valamint Harkakötöny-Kiskunhalas irányába.
Alaphelyzet, jellegzetes folyamat: a termálfürdőben az 1-3 hetes, elsősorban a nyári szezonra koncentrálódó tartós üdülés. A kistérségben a tömegturizmus jelei nem mutatkoznak. A kiskunmajsai kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 518, a megye szálláshelyeinek 4,6%-a. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 31, a vendégéjszakáké 2830, mindkettő nagyon jelentősen meghaladja a megyei átlagot, melyekkel a megye kistérségei között a 2., illetve az 1. helyet foglalja el. Ezt egészítik ki a hivatalos statisztika által nem regisztrált magánüdülők, amelyeknek a száma Kiskunmajsán meghaladja a 200-at, valamint az üdülési célra használt, sokszor külföldi tulajdonban lévő tanyák.
Problémák: A területen alapvető gond az alapinfrastruktúra gyenge-közepes színvonala. Az M5-ös autópálya megépítése esetén – amennyiben Kömpöc környékén nem alakítanak ki megfelelő lejárót – a területet szinte elvágják a Csongrád megyei településektől, így a turizmus szempontjából egyre inkább céltelepüléssé váló Ópusztaszertől is. A kisvasút fenntartása nemcsak turisztikai, hanem szociális, közlekedési szempontból is fontos. A turisztikai infrastruktúra sem felel meg az elvárásoknak (nincs turisztikai iroda, csak Kiskunmajsáról készült prospektus, stb.). A jövőben várható vendégszám-növekedés miatt elkerülhetetlen a meglévő szálláshelyek felújítása és bővítése. Nagy gondot jelent, hogy a szomszédos bugaci területen érdekelt Kft-k ellenérdekelt felek a Bugac határán, illetve az illetékes vállalkozások határán túlnyúló fejlesztésekben, sőt még az együttműködésben is. Márpedig a terület csak egy, a kistérségnél nagyobb, sőt a megyehatárt is átlépő komplex programcsomag részeként számíthat jelentősebb vendégforgalomra.
Fejlesztési lehetőségek, prioritások
A fejlesztés célja a szervezett vendégforgalom feltételeinek biztosítása, az idelátogatók megállítása, a termálvíz-bázisra alapozva többnapos csillagtúra-jellegű programok kialakítása, az útvonalak összekapcsolásával kiszolgáló pontok létrehozása, valamint a területről szóló információs anyagok összeállítása, azaz összességében a turisztikai szervezés, a szolgáltatások színvonalának javítása, valamint az idegenforgalmi koncepció és terv kidolgozása. Az idegenforgalmi fejlesztéseket a Jonathermal Rt. koordinálja. A kistérség jelenleg önmagában nem tud komplex programot kínálni. Így a továbblépés a kistérség határain kívüli, elsősorban kiskunfélegyházi (Bugac, Kiskunfélegyháza), a kiskunhalasi kistérségi és a Csongrád megyei (Ópusztaszer, Szeged, stb.) attrakciók, programok bekapcsolásával képzelhető el. Javasolható az intenzív nemzetközi kapcsolatok kiépítése is (rendezvényturizmus, hagyományőrzés, vadászturizmus) a fizetőképesebb német nyelvterületű országokkal és Olaszországgal, mivel az ebben résztvevő vendégek idővel törzsvendégekké válhatnak.
A fejlesztési prioritások a terület adottságainak megfelelően a következők:
A kiskunmajsai fürdő és szolgáltatásainak fejlesztése.
A sportcélú lótenyésztéssel foglalkozók összefogásával a kistérségen belüli és azon kívüli területek felé a lovasprogramok kiajánlása.
A Kecskemét - Kiskunmajsa közötti 52 km-es kisvasút karbantartása, fenntartása.
A megyei (Hajós, Kalocsa, Nemesnádudvar, stb.) és az ópusztaszeri-szegedi programokhoz való kapcsolódás a kerékpárutakon, az idegenforgalmi útvonalakon (Kistelek-Ópusztaszer-Kiskunmajsa), illetve Jászszentlászló-Móricgát-Bugac irányában. Kiskunmajsa-Kiskunhalas és Kiskunmajsa-Kistelek viszonylatokban közúti sávkialakítás a kerékpáros forgalom számára.
Alaphelyzet: A megye egyik legkisebb, mindössze 4 településből álló kistérsége, ahol a megye népességének 3,1%-a él (1996). Ebben a kistérségben is az alapvető demográfiai folyamatnak a népesség fogyása tekinthető: az 1996-ban regisztrált népesség 1,2%-kal csökkent a hat évvel korábbihoz képest. A térség - akárcsak a szomszédos kiskunfélegyházi - a magas külterületi lakosságszámmal rendelkező térségek közé tartozik.
A népesség átlagos képzettségi szintje igen alacsony, a megyében a legrosszabbak egyike volt (1990-ben 7,72 osztály volt a átlagos iskolai végzettség, miközben a kistérségek átlaga 8,27). A középfokú oktatási szintet csupán egyetlen intézmény képviseli.
1997 januárjában a regisztrált munkanélküliek aránya valamivel rosszabb volt a megyeinél (11,1%, míg a megyében 10,6%). A kistérségben a munkanélküliek a megyei létszámnak 4 %-át tették ki, amely az itt élő népesség arányát is meghaladja. Az ellátottak két fő csoportjában - járadékosok és a jövedelempótló támogatásban részesülők - lévők aránya nagyon hasonló (32,7% ill. 31,6%).
Főbb folyamatok: 1990-ben még mindig csaknem a megyei érték duplája volt a térségben élő külterületi lakosok aránya, annak ellenére, hogy 1970 és 1990 között a külterületi lakónépesség száma igen erősen csökkent. Míg a lakónépesség a vizsgált időszakban kb. a 80%-ára csökkent, addig a külterületen élők száma a 40%-ára. 1970-ben még a térség minden második lakója külterületen élt, 1990-ben pedig már csak minden negyedik.
Hagyományosan mezőgazdasági jellegű területről van szó, ahol az ágazat az 1990-es évek elejére is megőrizte vezető szerepét. A kistérségben az ipar - az egyébként a vidék erőteljes iparosítását jelentő, 1970-es, 1980-as években is - alárendelt szerepet játszott. Ugyanakkor az adatok a - korábban alacsony szinten álló - szolgáltatások fokozatos fejlődését jelzik, ennek ellenére a szolgáltató ágazatok részesedése még mindig elmaradt a megyei átlagtól.
Fő problémák: A térségben a fejlődésnek egyik komoly akadálya lehet (a külterületen lakó időskorúak magas arányával is összefüggésben) a népesség általánosan alacsony képzettségi szintje.
A magas külterületi népességű, tanyás településszerkezet az idősek egészségügyi és szociális ellátásának megszervezésében is okoz gondokat. Ugyanakkor az egészségügy területén történt átszervezések (pl. a kislaborok megszüntetése) - életkortól függetlenül - a lakosság minden csoportját nagyon erősen sújtják.
A munkanélküliség tényleges mértéke lényegesen meghaladja a hivatalosan regisztráltat. A helyzetet tovább rontja, hogy az ellátásokból már kiesett, vagy éppen be sem került munka nélkül lévők jelentős arányban alulképzettek. Ezen a halmozottan hátrányos helyzetű körön belül is külön ki kell emelni a cigány népességet.
A külterületi népesség magas aránya és a hagyományosan a mezőgazdaságra épülő foglalkozási struktúra továbbra is bizonyos mezőgazdasági tevékenységek, illetve a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipari szakmák fejlődését valószínűsíti.
Az időskorúak tartós elhelyezését biztosító szociális intézmények létesítése települési szinten nem, kistérségi szinten viszont megoldható lenne.
A térség foglalkozási szerkezetével összhangban javítani kell az itt élők képzettségi színvonalát.
Az egészségügyi rendszer reformjának részeként javítani kell az alap- és a szakellátás feltételeit, beleértve a megszüntetett, ugyanakkor a lakosság számára nagyon fontos szűréseket elvégző kislaborok visszaállítását is.
Forgalmi helyzet, településszerkezet, térkapcsolatok
Ez a kistérség - akárcsak a közeli Jánoshalmáé - mindössze négy településből áll, amelyek mind a halasi járáshoz tartoztak valamikor. Bár Csólyospálost és Kömpöcöt hagyományos kapcsolatok fűzik egykori anyavárosukhoz, maga a kistérség nem tartozik Bács-Kiskun megye önfejlődésre képes területi egységei közé. Ebben a kedvezőtlen közlekedésföldrajzi adottságok is szerepet játszanak.
Forgalmi helyzet: A településegyüttes az 53-as, az 54-es, az 55-ös, valamint az 5-ös számú főközlekedési út által határolt négyszögben helyezkedik el, mégis forgalmi árnyékban van. Ráadásul a belső úthálózat is ritka, sőt a négy település közül három közvetlenül érintkezik Csongrád megye határával. Magát Kiskunmajsát is csupán alsóbbrendű utak szelik át, igaz ugyan, hogy ezeken Kiskunhalasra, Soltvadkertre, Félegyházára, Kistelekre, valamint - Bócsán ill. Forráskúton keresztül - a megyeszékhelyre és Szegedre is el lehet jutni. A vasutat ugyancsak mellékvonalak képviselik: a Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-Baja szárnyvonal és a Kecskemét-Kiskunmajsa keskeny nyomközű vasút.
A helyi jelentőségű közlekedési fejlesztések fő célja az úthálózat sűrítése mindenekelőtt Bócsa és Szank, Kiskunmajsa és Csengele, valamint Csólyospálos és az 5401. sz. út összeköttetésének megteremtésével.
Településszerkezet: Majsának, amely egyike volt a nyolc kiváltságolt Kiskun településnek, az 1745-ös Redemptio után született meg a tanyarendszere. Történeti határának ma már csak egy része tartozik a város közigazgatási területéhez; a többin tanyaközségek osztoznak: Kömpöc és Csólyospálos (ez utóbbinak Kiskunfélegyháza is anyatelepülése), valamint a szomszédos kistérségbe sorolt Kunszállás és a század elején önállósult Csongrád megyei település, Pusztamérges. Szank ugyancsak puszta volt egykor, ám tulajdonjogilag nem Majsához, hanem a Felső-Kiskunság egy másik szabadalmas mezővárosához, Kunszentmiklóshoz tartozott.
A tágas határ és a külterületi népesség magas - 15%-ot meghaladó - aránya a mai kistérség valamennyi településére jellemző.
Térkapcsolatok: Az alig 12 ezer lakosú, részleges szerepkörű kisváros nem tudja maradéktalanul ellátni a központi funkciókat. Még mezővárosi vonzáskörzete sem teljes, hiszen a határából kiszakadt tanyaközségek fele más kistérség, sőt más megye része. Vidékének lakói így Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza felé is tájékozódnak.
Az alapvető községi intézményhálózat Szankon épült ki legteljesebben. Nem véletlenül: a földgáz-kitermelésnek köszönhetően 2.560-as lélekszámával ez a kistérség legnépesebb faluja, Kiskunmajsa után itt a legalacsonyabb a tanyán élők aránya és van vasútállomás is. Kömpöcre és Csólyospálosra ugyanakkor mindennek az ellenkezője igaz.
A kistérség jövője szempontjából különös jelentősége van a szomszédos kistérségekkel való területi együttműködésnek. A tanyai életkörülmények javítása és az ott élők szociális ellátása ugyancsak a négy település mindegyikét érintő, központi feladat, hiszen a térbeli és társadalmi átrendeződés jelei (tanyapusztulás és -megújulás, idegenek beköltözése) ezen a vidéken is érzékelhetők.
A területrendezési terv főbb elemei
A kistérség a megye DK-i részén, megyehatár mentén helyezkedik el és - elsősorban lakosságszám és településszám alapján (Jánoshalmával együtt) - a megye legkisebb ilyen jellegű területi egysége. Jelentős a külterületi lakosság aránya. A kistérség nagyságrendje és társadalmi-gazdasági erőforrásai alapján önálló fejlődésre csak korlátozottan képes, ezért itt a területi együttműködés különös fontossággal bír. Ennek kezdeti lépései megtörténtek. További erősítése, kiszélesítése ajánlatos. A kistérség jelentősebb települései Kiskunmajsa és Szank. A társadalmi-gazdasági, valamint az ellátási kapcsolatokban a kistérség Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza és Szeged felé is vonzódik.
A kistérség településeinek rendezési tervellátottsága viszonylag kedvező. Csólyospálos és Szank rendezési terve 10 éves. Előbbi rendezési tervének készítése folyamatban van, utóbbi felülvizsgálatára a közeljövőben sor kerül. A többi település korszerű, külterületi szabályozást is tartalmazó rendezési tervvel rendelkezik.
A terület-felhasználást tekintve a mezőgazdasági (és erdőgazdasági) területhasználatok dominálnak. Kivételt képez Szank, ahol az ipari (földgázkitermelés és szállítási) terület-felhasználás is jelentős és e térség, mint földalatti gáztározó, illetve reménybeli szénhidrogénmező is szerepel. Kiskunmajsán elsősorban a volt katonai létesítmények ipari célú felhasználása lehetséges. A térség - a talajvízszint-süllyedés és a Kiskunsági Nemzeti Park Bócsa - Bugac-i részterületének közelsége miatt - a jellemzően természetvédelmi célú agrár-kistermelés ajánlott területe, ahol az EU követelményeknek és támogatási rendszernek megfelelően a környezet-, természet-, és tájvédelmi célok mezőgazdasági tevékenységbe való integrálását, a piacképes kistermelés, a falusi turizmus és a foglalkoztatási funkciók előtérbe helyezését kell megcélozni.
A kistérségben mintegy ötezer ha erdő telepítését irányozza elő a program, mely zömében a kistérség ÉNy-i és D-i peremvidékein, mint homoki erdőtelepítés valósulna meg. Az erdőtelepítésnél a fenyő helyett elsősorban az akác és a vegyes elegyű erdők telepítése célszerű.
Részben a külterületi lakosság magas aránya miatt is a kistérség településeire a laza beépítés a jellemző. Bár a településrendezési tervek általában tartalmaznak lakó- és intézményi területbővítést, ezek tartalékterületnek tekinthetők. A térségben jelentős tanyás területek vannak, melyek speciális kezelést igényelnek.
A kistérségben jelentős üdülő-, idegenforgalmi funkció Kiskunmajsán található (termálfürdő és üdülőtelep). További fejlődésére a területi tartalékok rendelkezésre állnak. A volt zártkertek területe elsősorban Kiskunmajsán jelentős, melyek zömében elaprózottak és elsősorban termelési célokat szolgálnak.
Természetvédelem vonatkozásában a Csólyospálos földtani feltárás és a Kiskunmajsa - Bodoglári buckák természetvédelmi területek adnak feladatot.
A térségi kapcsolatok javítását elsősorban a közlekedésfejlesztési feladatok szolgálják. A kistérség déli részét érintené a Déli autópálya tervezett nyomvonala. Megvalósulása esetén a nagyobb térségi kapcsolatok jelentős javulása következne be.
A mellékúthálózaton az 5404 sz. út Bócsa-Szank közötti hiányzó szakasz (9,3 km) megépítése, a meglévő rekonstrukciója; az 54121 sz. út Kiskunmajsa-Csengele közötti szakaszának (4 km) kiépítése, valamint a térségen kívüli Jászszentlászló - Csengele (5 km) út kiépítése is sokat segíthet. Mindkettő megyék közötti összefogást igényel.
A közelmúltban kiépített Móricgát - Bugac és a Szank - Bodoglár kapcsolatok egyelőre az igényeket kielégítik, távlati fejlesztésük lehetséges. Az 5405 sz. útból kiágazó Kígyós féle vezető üzemi út kiszélesítése és közforgalomba állítása javasolható. A várhatóan megnövekedő átmenő teherforgalom Kiskunmajsa központjában előreláthatóan nehézségeket okoz. Ennek megoldása településrendezési feladatot képez.
Vasúti vonatkozásban a MÁV a jelenlegi helyzet szintentartásával számol. Fentieken túlmenően felmerült egy olyan koncepció vizsgálatának igénye is, hogy a Budapest - Kelebia vonal kétvágányúsítása előtt e kapacitásbővítést a Cegléd-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas vonal kétvágányúsításával oldanák meg. Ez Kiskunmajsának többletadottságokat jelentene. A Kecskemét-Kiskunmajsa keskenynyomtávú vasút idegenforgalmi hasznosításának növelése a vasút rentabilitását javítaná.
Kerékpáros út épült Kiskunmajsán és Szankon. A program Kiskunmajsa-(Kiskunhalas)Tájó, Kiskunmajsa-Kistelek-(Ópusztaszer) viszonylatokban közutak, kerékpárforgalom céljára történő igénybe vételével (sávkialakítással) számol. Kiskunmajsa-Jászszentlászló-Móricgát-Bugac irányú kerékpárút is idegenforgalmi célokat szolgálhatna.
Vízrendezés szempontjából a térség részben a Dongér-Halasi, részben az Algyői vízrendszerhez tartozik. A vízvisszatartó rendszerek kiépítése szempontjából elsősorban a Dongéren jelentkeznek feladatok.
A települési ivóvízellátás egyedi vízművekkel történik. A vízkezelés többségében távlati feladatként jelentkezik.
Szennyvízcsatornázás és tisztítás csak Kiskunmajsán van. A megye szennyvíztisztítási koncepciója (VIZIG), valamint az önkormányzati törekvések jelenleg még nincsenek teljes összhangban. A megyei szennyvíztisztítási koncepció Kiskunmajsa-Csólyospálos és Kömpöc közös tisztító rendszerét irányozta elő (Jászszentlászló, Móricgát és Szank külön rendszert képez), míg az önkormányzatok Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc, Szank és Jászszentlászló távlati közös rendszerével számolnak. E rendszer fokozatosan épülne ki.
Energia vonatkozásában a térség jól ellátottnak tekinthető. Szank jelentős gócpont (országos nagynyomású hálózat). Villamoshálózat-fejlesztési, szabványosítási feladatok több településben jelentkeztek, de megoldásuk folyamatban van és ez évben befejeződik.
A vezetékes gázhálózat kiegészítése várható Kömpöc bekötésével Csólyospálos felöl.
Hírközlési szempontból a térség Móricgát kivételével a kiskunhalasi primerkörzethez tartozik. Mobil telefon bázisállomás Kiskunmajsán található.
A térségi hulladéklerakás megoldandó feladatot képez. A térség önkormányzatai a Felgyőn kialakításra kerülő regionális lerakó rendszeréhez kívánnak csatlakozni.
A kistérség fejlesztési koncepciója (összefoglaló)
A kistérség fejlesztésének alaptényezői és lehetséges kitörési irányai
kis méret, ellentmondásos gazdasági-társadalmi helyzet:
irány: a térség települései közösen értelmezhető működési képességnek biztosítása, erős területfejlesztési koordinációs kapcsolatokkal Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas felé
környezeti érzékenység, természeti értékek (hévíz, energia), vízszintsüllyedés:
irány: a helyi védettség alá tartozó területek növelése, vízvisszatartó és -pótló rendszerek kiépítése, a termálvizes üdülőközpont és a tanyai turizmusra alkalmas területek összehangolt fejlesztése
a gazdaság eltartóképességének problémái:
irány: az eltartóképesség növelésére irányuló közös gazdaságfejlesztés, mind az agrárium, mind az ipari-bedolgozó, mind a kézműipari jellegű kisvállalkozások terén
közepes műszaki infrastruktúra
irány: a felzárkózás lehet a fő cél, elsősorban Csólyospálos és Kömpöc esetében
viszonylag kedvező kohéziójú településszerkezet
irány: az ellátási, szervezési és tervezési együttműködés fokozása, a kisváros, Szank és a tanyaközségek szintjén, a közös fellépés biztosításával
a tanyás települések ellentmondásos helyzete
irány: a tanyás gazdálkodás hagyományainak megújítása, a tanyai társadalom gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális helyzetének számottevő javítása
az idegenforgalom és a sport hagyományai
irány: az adottságok további kihasználás
A kistérség területfejlesztési koncepciója regionális és megyei kapcsolódásai
A megépülő nagy jelentőségű utakra és a korszerűsítendő vasútra való rácsatlakozás lényegesen javíthatja a térség helyzetét. Az erre való távlatos felkészülés fontos cél lehet.
A térség természeti értékei alapján a Duna–Tisza köze távlati zöldfolyosó-rendszeréhez kötődhet.
A közlekedési, ellátási és szolgáltatási kapcsolatok összehangolt fejlesztése a kiskunhalasi és a kiskunfélegyházi kistérségekkel.
A kistérség egyértelmű elmaradott országos besorolása valamennyi lehetőségnek együttes kiaknázása (környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, szociális és humán programok, stb.).
A kistérség stratégiai fejlesztési céljai
A településközi együttműködés fokozása, különös tekintettel a térség mindössze négy településére, megvizsgálva a nagyobb térségi integráció lehetőségeit is (Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza).
A mezőgazdaság minőségi, illetve a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság fejlesztése, kapcsolatba hozva a turizmus sajátos lehetőségeivel.
A térség egészére kiható szakoktatási és az elöregedő népesség miatt szükséges szociális ellátást biztosító szervezet-fejlesztések.
A megyei koncepció fejlesztési prioritásainak alkalmazása a területre
A térség a fenntartható vidékfejlesztés tanyás mintaterülete lehet.
Munkahelyteremtő gazdaságfejlesztő programok beindítása különös tekintettel a kisvállalkozásokra.
A gazdaságfejlesztés infrastrukturális alapjainak megerősítése, különös tekintettel a közlekedésre.
Az egyedi termékeket előállító agrártermelés hagyományainak feltámasztása.
Kommunikációs és informatikai fejlesztések.
A szakoktatási, átképzési, tanácsadási lehetőségek továbbfejlesztése, különös tekintettel az idegenforgalomra.
A megyei zóna- és térségbeosztásból következő feladatok
A kiskunmajsai kistérségre a következő kiemelt (települési) területi besorolások alkalmazhatók: elmaradott térség, agrár-rurális térség, egyes települései a települési besorolások szerint is támogatandók. A megyei övezeti besorolás szerint: távlatban sajátos településhálózatú, fenntartható agrár-tanyás vidékfejlesztési övezet.
A kiskunmajsai kistérség fejlesztési prioritásai
A kistérség szervezeti-intézményi jövőjének meghatározása (az önállóság megtartásával, esetleg szorosabb integráció a szomszédos kistérségekkel).
A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing, képzés, stb.).
Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési integráción alapuló kistérségi programjainak adaptálása, különös tekintettel a turizmusra.
A térség szociális problémáit megoldó közös programok kidolgozása
© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!