A kiskunfélegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója

(az alátámasztó munkarészekkel együtt)

Alaphelyzet: A kistérség a Kiskunsági-homokhát és a Kiskunsági löszös síkság határterületén helyezkedik el. Természeti-környezeti arculatát három tájtípus határozza meg: a nyugati területek a félig kötött, illetve kötött homokos síkság mozaikos homokpusztarét maradványokkal; a keleti részeken keverednek egymással a csernozjomos homoksíkság és a mély talajvizű löszös síkság tájtípusai.

Az erőteljes talajvízszint süllyedés, a szőlő- és gyümölcstelepítések tereprendezései, a szántóterület kiterjesztése és a homoki monokultúrás erdősítések a természeti értékek pusztulását idézték elő. Ennek ellenére a kistérség területén még jelentős részek állnak védelem alatt: a Kiskunsági Nemzeti Park Bócsa-Bugac, a Szikra és az Alpári rét részterületei, valamint a Péteri-tó madárrezervátuma (TT). A védett területeken tartósan számolni kell a gazdálkodók és a természetvédők konfliktusaival: pl. a KNP Bócsa-Bugaci homokpusztái turisztikailag túlterheltek; egyes gyeptípusokon a legeltetés teljes hiánya károkat okoz; a védett területek közvetlen határában a vegyszerezés korlátozása szükséges.

A kistérség településein az ivóvízvezeték-hálózat ugyan kiépült, de ezt nem követte megfelelő csatornázás. Még Kiskunfélegyházán is csupán a lakások 35 %-a van bekapcsolva a közcsatorna-hálózatba. Szennyvízcsatorna és -tisztító csak Kiskunfélegyházán és Jászszentlászlón épült. Nem megoldott a települések kommunális hulladékának regionális elhelyezése sem.

Alapvető szempont, hogy a természet- és környezetvédelem érdeke a gazdálkodással és az idegenforgalommal összhangban érvényesüljön.

A kistérséget is érintő fontos feladat a Duna-Tisza köze vízháztartásának javítása, amely rövid- illetve középtávon vízvisszatartással oldható meg.

A hátsági területeken alapos mérlegelést kíván az erdőtelepítés, a védett területeken pedig csak az őshonos fajok telepíthetők.

A természetvédelem és a mezőgazdaság érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken.

A korlátozottan látogatható védett területeken tanösvények és kiállítóhelyek kiépítése, a szakmai és az ökoturizmus fejlesztése célozható meg.

A szennyvíz-elvezetési, és kommunális hulladék-elhelyezési programok az egész térség számára fontosak, különösen a természetvédelmi területeken, a vizes élőhelyeken és azok környezetében.

Alaphelyzet: A kistérség a Homokhátság és a Kiskunsági löszös síkság táji-termelési övezetének határán helyezkedik el. Nyugati felén homoktalajok, a keleti oldalon pedig döntően csernozjom talajok, kisebb részben pedig réti és szoloncsák-szolonyeces talajok találhatók. A Kiskunsági homokháthoz tartozó nyugati területek homoktalajai csekély termőképességűek.

A kistérség területén magas a napfényes órák száma és ugyancsak magas a hőösszeg. Ugyanakkor ezt a vidéket is sújtja a tartós talajvízszint-süllyedés, ami jelentősen nehezíti és drágítja a mezőgazdasági tevékenységet.

A térségben a gabona-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, a fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés mellett a sertés-, a szarvasmarha-, a lótenyésztés említhető jelentős megélhetési forrásként. Híres a libatenyésztés, aminek termékei – a toll, a libamáj – messze földre eljutnak. A kistérség forgalmi helyzete igen kedvező - ami valószínűleg az M5-ös autópálya építését követően tovább javul -, s ez elősegíti a kistérség agrártermékeinek értékesítését. Gondot jelent viszont a mezőgazdasági termelés koordinálásának hiánya.

A kistérség sűrű tanyahálózatú, homokos talajú területein a foglalkoztatás egyik üzemformája lehet a családi gazdaság zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő, illetve kisállattartó gazdasági profillal.

A kisgazdaságokban változatos, kiváló, egyedi minőségű termékskála kialakítását, a biogazdálkodást kell szorgalmazni.

A kistérség kedvezőbb adottságú területeinek gazdaságai az intenzív gazdálkodás, (szántóföldi növénytermesztés gabona- és takarmánytermelő specializációval), és a nagyobb méretben való termelés előnyeit használhatják ki.

A kistérség gyengébb termőképességű területeinek mezőgazdaságát a gyepgazdálkodás és az extenzív állattartás irányába célszerű fejleszteni.

A környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegőrző mezőgazdaságot külön kidolgozott kompenzálási rendszerrel kell támogatni a természetvédelmi területeken.

Erdőtelepítéseket a jövőben elsősorban a felhagyott szántók, parlagterületek és nem a gyepterületek rovására célszerű végrehajtani, s törekedni kell a nagy párologtató képességű fajok (pl. nemesnyár) visszaszorítására, illetve az őshonos fajok terjesztésére (pl. lösztölgyesek).

Múltbeli és jelenlegi helyzet: Kiskunfélegyháza és térsége viszonylag kevés veszteséggel vészelte át a gazdaság-társadalmi átalakulást. A térségben korábban működött szövetkezetek, gyárak, üzemek jó része – más formában ugyan, de – folytatja tevékenységét. 1996. végén 2877 vállalkozást tartottak nyilván, 335 jogi személyiségű és 2542 jogi személyiség nélküli vállalkozás működött, utóbbiak döntő hányada egyéni formában.

A községekben továbbra is a mezőgazdasági szövetkezetek biztosítanak jelentősebb számban munkahelyeket. Ehhez kapcsolódóan a szövetkezetekben és számos más vállalkozásban (nemcsak a községekben) folyik a termények és az állatok feldolgozása. Több településen üzemel takarmánykeverő, szárító, készítenek mustárt, tormát, ételízesítőket, savanyúságot, befőtteket, rostos gyümölcsleveket, növényolajat. Említésre méltó a vágóhíd, a tejtermelés, a liba-, a toll-, a bélfeldolgozás. A mezőgazdasági termelés – felvásárlás – feldolgozás – értékesítés láncolata eléggé kiépült, több vállalkozásnak jelentős exportkapcsolata is van.

A térségben – döntően Kiskunfélegyházán – jelentős számban és termeléssel képviseltetik magukat más iparágak is. Több nagy létszámú vállalkozás foglalkozik cipőgyártással, konfekcióiparral, műanyag-, gumicikkek, gépek, berendezések, villamosipari termékek, fémtömegcikkek, alkatrészek előállításával, lakatosmunkákkal, vegyi árukkal, bútorgyártással. Az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A kiskereskedelmi üzleteken kívül vannak nagykereskedelemre és külkereskedelemre szakosodott vállalkozások is.

A térség jelentős szerepet tölt be a tranzitforgalomban, az 50-es út és az M5-ös autópálya – a térséget érintő szakasz kiépítése – révén a nemzetközi forgalomba is bekapcsolódik. Ezt a vállalkozások is igyekeznek hasznosítani, többen fuvarozásból, szállítmányozásból szerzik bevételüket. A közúti és a vasúti kapcsolatok kedvező helyzetet teremtenek a térségnek, a könnyű elérhetőség vonzó hatást gyakorol újabb vállalkozások megtelepedésének is.

A térségben tehát érzékelhetőek a dinamikus fejlődés jelei, a körülmények a jövőben is lehetővé tehetik új vállalkozások alakulását és a meglévők megerősödését. Gondot jelent viszont, hogy ez a dinamizmus döntően Kiskunfélegyházára jellemző, néhány kisebb településen alig indult meg a gazdaság élénkülése, a munkahelyek megtartása és bővítése. Ezen községek lakói részben ingázással, részben kiegészítő tevékenységekkel, szolgáltatásokkal kapcsolódhatnak a többi település vállalkozásaihoz. Az eltérő gazdasági adottságok kiegyenlítése, a községek felzárkózásának segítése érdekében az új autópálya megépülésével új tartalommal megjelenő észak-déli tengelyre szerveződő vállalkozási övezet létrehozása a Kecskeméti – Kiskunfélegyházi kistérségek, valamint Nagykőrös részvételével. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági fejlődés lehetővé és szükségessé teszi, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján, a Kecskemét – Kiskunfélegyháza térsége tervezett innovációs és vállalkozói centrum fejlesztése megkezdődjön. Az épülő autópálya mentén pedig fel kell készülni a forgalom fogadására, kiszolgálására, az átutazók megállítására. Kvalifikált munkaerőt igénylő, érettségizett fialatok foglalkoztatását és továbbképzését biztosító iparágak telepítésének feltételeit kell megteremteni, illetve fel kell készülni azok fogadására.

A turizmus helyzete és lehetőségei

Adottságok: A kistérség településein a turizmus jelentősége – Bugac, Kiskunfélegyháza és Tiszaalpár kivételével – a lehetőségekhez képest szerény, a helyi lakosság megélhetésében ma még meglehetősen kicsiny szerepe van. A turisztikai lehetőségek, adottságok összehangolásával, szervezésével, fejlesztésével egy sajátos, egyedi arculat kialakításával azonban a turizmus – a fenti településeken kívül is – a térség egyik számottevő gazdasági ágazatává fejleszthető. A 30 mutatót felölelő turisztikai adottság közül 14 található Kiskunfélegyházán, 12-12 Bugacon és Bugacpusztaházán, 11-11 Jászszentlászlón és Pálmonostorán. A kistérség átlaga 27%, szinte megegyezik a megyei átlaggal, ez utóbbit elsősorban a természeti adottságok és a lovassportok területén haladja meg.

A terület adottságai közül fontossági sorrendben a természeti értékeket (a Kiskunsági Nemzeti Park bugac-bócsai ősborókás – pusztai - területeit, és a Péteri-tó és környezetének madárrezervátumát, a tiszaalpári Holt-Tisza-szakaszt, kiskunfélegyházi termálvíz adottságát) kell kiemelni. A bugaci attrakció országos, sőt nemzetközi elismertséget jelent, s a tipikus pusztai turizmus egyik magyarországi központjává emelte a területet. Ezt jól kiegészítik a térség vadászati lehetőségei. Mindezek a vízi, a horgász (Tiszaalpár), a kerékpáros (Kiskunfélegyháza centrum szerepe), a lovas, a gyalogos és termálturizmus (Kiskunfélegyháza), valamint a vadászat (Pálmonostora, Bugac, stb.) továbbfejlesztése előtt nyitnak perspektívát. A kistérség kulturális értékei közül a kiskunfélegyházi és a jászszentlászlói kézműves tábor-kezdeményezéseket, a szentkúti búcsút kell kiemelni.

A területen a falusi-tanyai turizmusnak jelentős bázisa alakult ki, falusi fizetővendéglátással több településen foglakoznak (Bugac, Jászszentlászló, Tiszaalpár, Kunszállás, Kiskunfélegyháza, Pálmonostora). Igazi vonzerőt e támogatott üdülési formára elsősorban a tanyás területek, valamint a lovasbázisok jelenthetnek. A kertészeti kultúrák visszaállítása a falusi turizmussal párhuzamosan haladhat.

Alaphelyzet: A kistérség településein a turizmus eltérő formái alakultak ki: Bugacon a rövid tartózkodású pusztalátogató, kirándulóturizmus, Kiskunfélegyházán a tranzitturizmus, Jászszentlászlón a tanyai turizmus, míg Tiszaalpáron az üdülőtelephez kapcsolódó - május közepéről október közepéig tartó -, szezonális hétvégi turizmus.

A kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 326, a megye szálláshelyeinek 3%-a. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 6, a vendégéjszakáké 277, mindkettő jelentősen elmarad a megyei átlagtól, mellyel a megye kistérségei között a 7. helyet foglalja el. Ezt egészíti ki a hivatalos statisztika által nem regisztrált magán- és vállalati üdülők (Tiszaalpáron), az üdülési, hétvégi ház hasznosítású volt zártkertek (elsősorban Kiskunfélegyházától D-re és NY-ra).

Jellegzetes folyamat a néhány órás, esetleg napos, csak a nemzeti parki, lovas, és gasztronómiai attrakcióra kíváncsi külföldi turisták autóbuszos célturizmusa, illetve a már említett hétvégi üdülés, amelyet néhány településen az egyre jobban terjedő lovaglás egészít ki. A kistérségben Bugacon időnként a tömegturizmus jelei (hátrányai) mutatkoznak.

Problémák: A területen alapvető gond a megfelelő alapinfrastruktúra közepes színvonala. A közlekedési infrastruktúra viszont fejlett: Kiskunfélegyháza a kistérség, sőt a megye egyik jelentős vasúti és közúti csomópontja. Az épülő M5-ös autópálya kettészeli a kistérséget. A speciális turisztikai infrastruktúra azonban nem mindenben felel meg az elvárásoknak. A meglévő kereskedelmi szálláshelyek száma kevés, kihasználtsága nem megfelelő, csak egy-egy időszakra koncentrálódik, ugyanakkor a jövőben elkerülhetetlen a meglévő szálláshelyek felújítása és bővítése. A nemzeti parki területeken és környékükön a vendégforgalom növelése a természeti környezet védelme miatt csak komoly megfontolások és a megfelelő védelmi előírások betartatása esetén javasolható. A bugaci turizmusban érdekeltek összefogásával be kellene vonni a turizmusba a tágabb környék településeit, jelenleg ugyanis a haszon döntő része a területen kívülieké. Hiányzik a kistérségeket átfogó komplex idegenforgalmi fejlesztési terv.

A kistérségben a Jászszentlászlón megnyílt (és a Bugacon, valamint Kiskunfélegyházán is megalakítandó) TOURINFORM Iroda próbálja szervezni a térség turizmusát. Ennek célja a szervezett vendégforgalom feltételeinek biztosítása, az idelátogatók megállítása, többnapos programok kialakítása, valamint a területről szóló információs anyagok összeállítása, azaz összességében a turisztikai szervezés, szolgáltatások színvonalának javítása, valamint a kistérségközi idegenforgalmi koncepció és terv kidolgozása. A kistérségbe látogatók számára jelenleg is tudnak – igaz a térségen kívüli programok csatolásával – komplex programot kínálni. Erre a jövőben is szükség lesz, de a korábbi egyoldalú Budapest-Kecskemét-Bugac csomag önmagában nem lendíti fel a térség turizmusát. Olyan programok kialakítására van szükség, amellyel a vendégeket több napig, esetleg egy-két hétig a területen lehet tartani. A kistérségen kívüli Kecskemét, Kiskunmajsa, valamint a Szentes-Csongrádi Turizmusfejlesztési Társulás tagjainak bekapcsolása új perspektívát nyithat a turizmus számára: a fejlesztés kulcsa tehát az összefogás. A meglévő értékek (nemzeti park, lovaglás, kézművesség, gyógyfürdő, Tisza-part, történeti emlékek) együttesen alkalmasak lehetnek arra, hogy 1-2 hétig itt tartsák a turistákat.

A természetes, nyugodt és a természetre nyitott élet- és szemléletmód kialakítása keretében a kistérség turizmusának fejlesztési prioritásai a terület adottságainak megfelelően a következők:

Az 1994-ben gyógyvízzé nyilvánított kiskunfélegyházi termálvízre alapozva egy minimum 100 fős szálloda építése a kórház és a strand épületek és infrastruktúra rekonstrukciójával létrehozható reprezentatív rekreációs központ keretében. A termálvíz hasznosítása, a gyógyturizmus fejlesztése hosszabb távon - időjárástól függetlenül - a szezon meghosszabbítását idézhetné elő, amellett az egészséges életmód kialakításához is hozzájárulhatna. A gyógyítás mellett a regenerálódást és a rekreálódást egyaránt elősegítő programok (terápiás úszás, gyógylovaglás, regeneráló mozgástorna és konyhatechnika) növelik a kistérség vendégmegtartó erejét.

Bugacon és az arra alkalmas településeken a jelenleg is meglévő pusztai turizmus mellett az ökoturizmus kialakulásának a lehetősége és az esélye a legjelentősebb (természet-megfigyelő, gyalogos, kerékpáros turizmus, és a lovaglóközpontok bekapcsolásával a lovas turizmus, stb.). Ennek keretében a lovastúrákra, a fogathajtásra, s vízi- és gyalogtúrákra alkalmas túraútvonalakat kellene kijelölni. Ehhez kapcsolódhat a régi paraszti életmód bemutatása és oktatása (a puszta, a lovak, a kézműves szakmák és hagyományok, a gasztronómia, azaz a paraszti konyha) sőt a népművészeti diplomácia is. A térség – kiszámíthatósága, szelídsége révén – alkalmas lenne mozgássérültek, a senior (idősebb) réteg, valamint a kisgyermekes családok fogadására. Ez utóbbiak keretében a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is fontos (gyerekcsere, nyelvi táborok). A Tisza és a Holt-Tisza mentén a vízi turizmus fejlesztésének esélye mutatkozik.

Az idegenforgalmi nevezetességek (kistérségen belüli és más kistérségek) közötti összekötő, felfűző utak, kerékpárutak kiépítése kiemelten fontos – bár az országos kerékpárút-fejlesztési koncepció a kistérséget nem érinti. A mellékutak Bugac, Tiszaalpár-Tőserdő, Csongrád és Ópusztaszer irányába ágazhatnak Kiskunfélegyházáról, ahol helyi kerékpárút-hálózat van.

Alaphelyzet: 1996-ban a megye lakónépességének csaknem 10%-a élt a 11 település együtteséből álló kistérségben. Az 1990-es adatokhoz képest igen jelentősen, a megye kistérségeinek átlagát meghaladó mértékben csökkent a lakónépesség (2,9%). Kiskunfélegyháza térségében igen jelentős a cigányok száma.

A népesség átlagos iskolázottsági szintje (az átlagos iskolai végzettség 8,03 osztály volt 1990-ben) valamivel elmarad a megyében lévő kistérségek átlagától (8,27). Felsőfokú oktatási intézmény nem található a térségben, a középfokú intézményi struktúra viszont (pusztán a mennyiségi adatok alapján) megfelelőnek látszik: öt középiskola is működik Kiskunfélegyházán.

A munkanélküliségi ráta (1997. január) igen kedvező volt (9,5%), jobb a megyei értéknél (10,6%). A megyében nyilvántartott munkanélküliek kb. 8%-a (2038 fő) élt a térségben. Az ellátásban részesülők megoszlása viszonylag kedvező volt, mivel közöttük a járadékosok többen voltak (35%), mint a jövedelempótlósok (24%).

Főbb folyamatok: A térség egyike a megye kiterjedt tanyavilággal rendelkező területeinek. A számottevő csökkenés ellenére a kistérségben még mindig a megyei értéket jóval meghaladó a külterületi népesség aránya. Az 1990-es népszámlálás idején a térség minden ötödik lakója külterületen élt.

A három szféra arányát tekintve már az 1980-as évektől kezdve igen kiegyenlítetten alakult a térség foglalkozási szerkezete. Az 1970-es években még a mezőgazdaság dominált, majd a foglalkozási átrétegződés hatására az ipar vált a legfőbb foglalkoztatóvá. 1990-ben már az ipar mellett a tercier ágazatok felfutása figyelhető meg.

Fő problémák: Az elöregedés folyamata a megyeihez hasonlóan alakul a térségben. Problémát jelent azonban, hogy az idős emberek nagy része a kiterjedt tanyavilágban él.

A térségben élő, jelentékeny létszámú cigányság legfontosabb problémája, hogy ez a réteg alacsony képzettségi szintű, és az elhelyezkedésüket gátolja a nagyon sok esetben tapasztalható negatív diszkrimináció is. Megélhetésüket szinte kizárólagosan a különböző szociálpolitikai juttatások jelentik, ami közöttük és a nem cigány, de szintén leszakadó csoportok között feszültségek forrásává válhat.

Az oktatás számára a gazdaság fogalmazza meg az igényeit. A jelenlegi gazdasági elvárások és a lakossági elképzelések között széles szakadék húzódik. Az évszázados „kun” tanyás életmód és gondolkozás figyelembe vételével kell a fejlesztési célokat kitűzni. A speciális ipari szakmákra az oktatás, az átképzés, a továbbképzés új formáit kell bevezetni.

A hivatalosan ugyan nem magas, de a valóságban jelentősebb mértékű munkanélküliség csökkentése, a lakosság munkaképes korú csoportjainak a megfelelő szinten való foglalkoztatása a nem cigány népesség körében is gondot jelent. Különösen a térségben lévő, alapvetően a mezőgazdaságra épülő falvak esetében jelent ez csaknem megoldhatatlan problémát. Ahhoz, hogy a térség központjában működő vállalkozások valóban hatékonyan segíthessék nemcsak a város, hanem a térség foglalkoztatási gondjainak is az enyhítését, az is szükséges, hogy megfelelő számban álljon rendelkezésre kvalifikált munkaerő.

A viszonylag kedvező arányú munkanélküliség visszavezethető a térségben zajló, különböző munkahelyteremtő beruházásokra. További vállalkozások megtelepedéséhez, a munkahelyek számának bővítéséhez azonban jelentősen emelni, illetve korszerűsíteni kell a népesség általános és szakmai képzettségének színvonalát.

A külterületen élő lakosság - és ezen belül különösen az időskorúak - magas arányát az egészségügyi és a szociális ellátások, ellátórendszerek kialakításánál, fejlesztésénél kell figyelembe venni. Indokoltnak tűnik olyan falugondnoki hálózat létesítése, amelynek segítségével minden rászoruló megfelelő ellátásban részesülhet.

Kiskunfélegyháza és a vonzáskörzetébe tartozó tíz település Bács-Kiskun megye egyik legideálisabb kistérségének számít: nem túl nagy területű, kiegyensúlyozott településszerkezetű és valódi vonzáskapcsolatokra épül. Magját az egykori városkörnyékhez tartozó négy község (Gátér, Kunszállás, Petőfiszállás és Pálmonostora) alkotja, ehhez csatlakozik a kecskeméti, ill. a halasi járáshoz sorolt Bugac, Tiszaalpár és Jászszentlászló, valamint a nemrég önállóságot nyert fiatal községek: Móricgát, Fülöpjakab és Bugacpusztaháza.

Forgalmi helyzet: A kistérség közlekedésföldrajzi adottságai rendkívül kedvezőek: fő forgalmi tengelye a néhai Pest-szegedi "Postaút" nyomvonalán haladó 50. sz. főút. Igaz, hogy ez csak Kiskunfélegyháza központján és Kunszállás külterületén halad át, ám azért a többi település is könnyen elérhető: országos jelentőségű út vezet Gátér-Csongrád-Szentes felé és jó az összeköttetés Kiskunmajsával is. Egyedül Bugac fekszik afféle "zsákvonal" végén. Az 1854-ben átadott Pest-Szeged vasút ugyancsak fővonal, sőt, Félegyháza fontos szárnyvonalak csomópontja Gátér-Csongrád-Szentes, Tiszakécske-Szolnok, valamint Kiskunmajsa-Kiskunhalas-Baja irányába. Ha a helyi jelentőségű bugaci kisvasutat is figyelembe vesszük, amely a megyeszékhellyel teremt kapcsolatot, csupán Pálmonostora, Móricgát és Fülöpjakab marad állomás nélkül.

Az M5-ös autópálya, amelynek Kiskunfélegyházáig terjedő szakaszát már átadták a forgalomnak, várhatóan a térség fő fejlődési tengelye lesz. Település-elkerülő szakaszok kialakítását az autópályán Kiskunfélegyháza és Gátér, közúton pedig Tiszaalpár területén tervezik. A Kecskemétet Bokrossal, a Nagykőröst Kiskunfélegyházával és a Fülöpjakabot Bugaccal összekötő mellékútvonalak kiépítése a tanyán élők életfeltételeit is javítaná. A Budapest-Cegléd-Szeged vasúti fővonal kétvágányúsítása, a kiskunfélegyházi füves repülőtér polgári légiforgalomba történő bekapcsolása és a Duna-Tisza Csatorna megépítése olyan beruházások, amelyek jelentősége messze túlmutat a kistérségen.

Településszerkezet: A kistérség településhálózata több szakaszban alakult ki. Hagyományos központja az egykori szabadalmas Kiskun mezőváros, Félegyháza, amely 1743-ban települt újjá. Szentlászló ebben az időben még puszta volt. Alpár és Pálmonostora ugyancsak régi zárt települések; az 1923-ban elsőként önállósult Gátér ez utóbbi határából szakadt ki. A II. világháború után újabb három tanyaközség született: Petőfiszállás Félegyháza, Kunszállás Majsa és Bugac Kecskemét közigazgatási területéből. Kunszállás, Bugac és Jászszentlászló maga is anyatelepüléssé vált, amikor Fülöpjakab és Bugacpusztaháza 1989-ben, Móricgát pedig 1993-ban községi önállóságot kapott.

A tanyaközségek nagy száma már sejteti, hogy a külterületi lakosság magas aránya a kistérség egyik fő jellegzetessége. A legutóbbi népszámlálás adataiból az derül ki, hogy ez az arány Kiskunfélegyházán és Gátéren is meghaladja a 10%-ot, nem beszélve Fülöpjakabról és Petőfiszállásról, ahol még 1990-ben is a tanyaiak alkották a helyi társadalom legnépesebb csoportját.

Térkapcsolatok: Kiskunfélegyháza - gazdasági szerepkörét és intézményi vonzását tekintve egyaránt - a megye egyik fejlett középvárosi központja. Az autópálya továbbépítése és a tervbe vett iparterület megvalósítása várhatóan tovább növeli majd vonzerejét. Ahhoz azonban, hogy a város megfelelő színvonalú egészségügyi ellátást és középszintű oktatást biztosíthasson vonzáskörzetének, az érintett kistelepülések hozzájárulására is szükség van, ami azok gazdasági fejlesztése nélkül elképzelhetetlen.

Az olyan népes, kedvező forgalmi adottságú falvak, mint Tiszaalpár, Jászszentlászló vagy Bugac a községi alapellátás szinte valamennyi intézményével rendelkeznek. Annál nehezebb viszont az újonnan önállósult kistelepülések helyzete: Bugacpusztaházán pl. még postahivatal sincs, így lakói az alapvető szolgáltatásokat is csak az anyatelepülésen vehetik igénybe. A tanyán élők ellátásában nagy előrelépést jelentene a falugondnoki hálózat külterületre történő kiterjesztése.

A kistérség a megye fő közlekedési (és így fejlődési) tengelye mentén helyezkedik el. Fejlődési potenciálja és így rendezési feladatai is nagyrészt ezzel állnak összefüggésben. Meghatározó az M5 autópálya és a nagyjából párhuzamosan futó vasút, az erre (is) épülő (részben logisztikai jellegű) létesítmények, vállalkozások. Mind a fejlesztési, mind a rendezési feladatok, valamint e tervek által biztosítandó rend szempontjából igen lényeges, hogy a térség megtalálja a fenti tengelyhez való beilleszkedés kereteit, speciális - magára szabott - feladatait, hogy ezáltal területi kooperáció és ne fölösleges konkurencia alakuljon ki.

A települések térségi szerepkörét illetően, a gazdasági és intézményi vonzás tekintetében Kiskunfélegyháza a megye fejlett középvárosi központjai közé tartozik, melynek funkciói esetenként meghaladják a nagyságrendjét. Relatíve jelentős települései még Jászszentlászló és Tiszaalpár.

A kistérség településrendezési tervellátottsága kiegészítendő. Csak Gátér településrendezési terve idősebb 10 évnél. Pozitívan értékelhető, hogy a települések nagy része rendelkezik külterületi szabályozási tervvel is, vagy ez kidolgozás alatt áll.

A terület-felhasználás szempontjából a fent említett közlekedési tengely mentén várhatók jelentős mozgások. Elsősorban az autópálya-csomópontok térségében szükséges és ajánlatos előzetes önkormányzati területgazdálkodási intézkedések meghozása (főleg a várható telekspekulációs törekvések kordában tartása céljából).

A kistérség K-i része az intenzív agrárterülethez tartozik, az árutermelő nagygazdaságok kialakítása céljára alkalmas területnek tekinthető. Ny-i felén a jellemzően idegenforgalommal kombinált és részben természetvédelmi célú agrár-kistermelés térsége található. Ez utóbbi térségben mind a mezőgazdaságot, mind ennek következtében a terület-felhasználást befolyásoló EU támogatási rendszernek megfelelő területpolitika kialakítása javasolható, mely szerint a környezet-, természet-, és tájvédelmi célokat a mezőgazdasági tevékenységbe integráló célok és programok kialakítása célszerű. Ennek keretében élőmunka-igényes és piacképes kistermelés, falusi turizmus, stb. kombinálása javasolható. A kistérség területén a program mintegy 9500 ha új erdőtelepítést irányoz elő, mely zömmel a kistérség Ny-i felén lenne. Kisebb mértékű - szintén homoki erdőtelepítéssel - Tiszaalpár térségében, míg közvetlenül a Tisza mellett zöldfolyosó funkciót ellátó erdősítés javasolható.

A kistérség településein jelentős részben a laza szerkezetű beépítés a jellemző. Jelentős mértékű - lakó, vagy ipari célú - belterület-bővítés csupán néhány településnél (Kiskunfélegyháza, Jászszentlászló) szükséges, illetve tervezett. Vállalkozástelepítésre alkalmas önkormányzati területtel elsősorban Kiskunfélegyháza, majd kisebb mértékben Jászszentlászló, Móricgát, Bugac és Fülöpjakab rendelkezik.

Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Jászszentlászló, Petőfiszállás és Pálmonostora rendelkezik idegenforgalmi adottságokkal, Bugac kirándulótelepülési funkciói pedig országos jelentőségűek. A kistérségben több - elsősorban Kiskunfélegyházától D-re és Ny-ra lévő - volt zártkert a kistermelést, illetve helyi rekreációs célokat szolgálja.

A természetvédelem vonatkozásában a kistérségben a legjelentősebb a Kiskunsági Nemzeti Park Bócsa-Bugac részterülete, továbbá Kiskunfélegyháza Kossuth u-i platánsor és a Péteri-tó madárrezervátuma.

A térségi kapcsolatok javítását elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztései szolgálják. Közülük legjelentősebb az M5 autópálya, mely Kiskunfélegyházáig átadásra került. Az ezt követő szakaszán is kijelölték a nyomvonalat. Kiskunfélegyháza térségében - a távlati kiépítést figyelembe véve - az 5302. és az 5402. sz. utak kereszteződéseinél lesz csomópont. (Az előbbiekben említett megelőző területgazdálkodási - területpolitikai intézkedések itt szükségesek.) Kunszállás térségében egyelőre felüljáró épült. A csomópont kialakítása - a fizetőkapus megoldás miatt - csak nagytávlati célkitűzés lehet. Az 5402. sz. út és autópálya csomópont térsége még további fejlesztést igényel, az 5403. sz. útra való csatlakozás kiépítése szükséges.

A közúti főhálózaton előirányzott fejlesztések közül az M5 autópálya összekötése az 50. sz. útig megtörtént és ez folytatandó a 451. sz. út eléréséig (Kiskunfélegyháza D-i elkerülése). Szükséges a 451. sz. út Gátér É-i elkerülése (a vasúttól É-ra vezetve).

Térségi jelentőségű mellékút-fejlesztést (ill. rendezést) jelent a 4625. sz. út Tiszaalpárt nyugaton elkerülő szakasza. Az egyéb mellékutak teljesebbé tételét szolgálja a térségben a 45101. sz. út kiépítése Kecskemét és Bokros között (11,7 km); a 4614. sz. út kiépítése Nagykőrös-Kiskunfélegyháza között (17 km), illetve összekötése az 50. sz. főúttal; Fülöpjakab-Bugac összekötése; a Pálmonostora és Kiskunfélegyháza (Feketefalu) közötti út még hiányzó szakaszának megépítése (Csanyi út). Önkormányzati törekvés van a Bugac-Fülöpjakab közt épülő útból leágazva Alsómonostor – 5402. sz. út - Petőfiszállás összekötésével egy transzverzális kapcsolat kialakítására. A Jászszentlászló - Csengele közti mintegy 5 km út megvalósítása térségi szempontból indokolt és megyék közötti együttműködést igényel. A mellékút-hálózat további fejlesztését jelenti a Kiskunfélegyháza – Petőfiszállás összekötő út (Csólyosi út) építése, rekonstrukciója, a 4625. sz. út és az 50. sz. út összekötése Kiskunfélegyháza területén. Pálmonostora – Petőfiszállás – Kiskunfélegyháza – Kunszállás közlekedési útvonal kialakítása, rekonstrukciója. A kistérség tanyás jellege miatt szükséges fejlesztés a települések és a külső településrészek közötti földutak javítása, szilárd burkolattal való ellátása.

Kerékpárút épült eddig Kiskunfélegyháza belterületén. Az országos kerékpárút-fejlesztési koncepció a térséget nem érinti, de részben a Tisza menti kerékpárút, valamint Bugac és Ópusztaszer irányába a mellékutak kerékpáros igénybevételével számolni lehet. A fejlesztés iránya a kistérség településeit összekötő kerékpárút-hálózat kialakítása, illeszkedve a megyei és országos rendszerhez. Megvalósítandó az 50. sz. főút melletti kerékpárút Kecskemét, Városföld, Kiskunfélegyháza, Ópusztaszer között. Bugac – Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár – Kiskunfélegyháza, Csongrád – Gátér – Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa – Jászszentlászló – Kiskunfélegyháza között a közutakkal párhuzamos kerékpárutak kialakítása a cél. Tervezni kell a települések külterületén meglévő, létesítendő kerékpárút-hálózatok kialakítását és kapcsolódását a kistréségi, települések közötti hálózattal.

Vasúti közlekedés vonatkozásában a (Budapest)-Cegléd-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged vonal kétvágányúsítását a MÁV nagyobb távlatra előirányozta. Részben ezzel is összefüggésben vizsgálják azt, hogy a Budapest - Kelebia-i vonal kapacitásbővítése érdekében Kiskunfélegyháza-Kiskunhalason keresztül ezt a vonalat is igénybe vennék. Térségi jelentőségű a Kunszállás – Kiskunfélegyháza – Petőfiszállás vasúti kapcsolat, mely az előbbi két országos hálózat egy-egy eleme. Szükséges a térség mellékvonalainak rekonstrukciója is.

Kiskunfélegyházán mezőgazdasági és sportcélú füves repülőtér van, melynek polgári célú felhasználásához bővítésre, fejlesztésre van szükség.

Víziközlekedési szempontból a Tisza most kihasználatlan. Az Országos Közlekedésfejlesztési Koncepció szerint a Tiszán ENSZ EGB III (E) osztálynak megfelelő (2.0 m hajómerülés) norma kialakítása szükséges. A Duna-Tisza csatorna tervezett nyomvonal-változatai közül az egyik (két alternatív nyomvonallal) Kiskunfélegyházától északra érinti a térséget. A csatorna tervezett kapacitása ENSZ EGB V. a. osztálynak megfelelő hajóutat irányoz elő. A csatorna koncessziós megvalósulása esetén elképzelhető, hogy az érintett települések fejlesztési területek apportjával vesznek részt a létesítésben. Ennek lehetőségeit és a térségre gyakorolt hatásait célszerű előzetesen végiggondolni.

Vízrendezési szempontból a térség részben a Dongér - Kecskeméti, részben a Dongér - Halasi belvízrendszer területén helyezkedik el. Itt legjelentősebb feladat a hátsági vízvisszatartó rendszerhez tartozó tározók kialakítása, illetve a mederrendezések. A térségben több korábbi vízfelület rehabilitációja, illetve újabb tározók kialakítása szükséges. Ezeket a térszerkezeti lap feltünteti. Szükséges a befogadók keresztmetszetének szükség szerinti, a települési csapadékvíz-hálózatok bővítése, rekonstrukciója.

A települések ivóvízellátása egyedi vízművekkel történik. Regionális rendszerhez egyedül Tiszaalpár csatlakozik. Néhány településen külterületi ellátási, korszerűsítési feladat jelentkezik. A vízellátás javításának kistérségi feladata a minőségi fejlesztés, a biztonság növelése, a vízbázisok védelme.

Szennyvízcsatornázás és -tisztítás Kiskunfélegyházán és Jászszentlászlón van, az ellátottság viszont csak 30-45 %. Kiskunfélegyházán további fejlesztések folyamatban vannak. A megyei szennyvízkoncepció (Vízügyi Igazgatóság) szerint: Kiskunfélegyháza szennyvízrendszeréhez csatlakoztatható távlatban Bugac, Bugacpusztaháza, Gátér, Pálmonostora és Petőfiszállás; a jászszentlászlói rendszerhez kapcsolódhat Móricgát és a kistérségen kívüli Szank. A Bácsvíz Rt. Alföld Regionális Központja által készülő tanulmánytervében Kunszállás és Fülöpjakab vonatkozásában a kiskunfélegyházi rendszerre való csatlakozást javasolja. Tiszaalpár szennyvíztisztító rendszerének kialakításakor a Lakiteleken megépített szennyvíztisztító-telep tudná fogadni a település szennyvizét is. Térségi feladat szippantott szennyvíz-fogadók építése is. A szennyvíziszap környezetbarát elhelyezéséről, hasznosításáról gondoskodni kell.

Energia szempontjából a terület jól ellátottnak tekinthető, az országos vezetékhálózatból a térséget több vezeték is érinti. Új nyomvonalak kialakítását jelenleg nem tervezik. A külterületi villanyhálózatok szabványosítási feladatait megoldották. A villamos hálózatok fejlesztésén a meglévő rendszerek korszerűsítési, illetve az új tanyasi ingatlanok bekapcsolási feladatait kell megoldani.

A térségi gázhálózatok fejlesztésének fő feladata az ellátás javítása a minőség növelésével, a külterületi hálózatok folyamatos bővítése.

A telefonhálózaton belül a kistérség - Jászszentlászló kivételével - a kecskeméti MATÁV primer körzethez tartozik. A mobil telefon bázisállomások jelentenek helyi jelentőségű rendezési (szabályozási) feladatot (Kiskunfélegyháza, Pálmonostora).

A hulladék-elhelyezés térségi szinten oldható meg, a kistérség önkormányzatai a Felgyőn kialakításra kerülő regionális lerakó rendszerét kívánják megvalósítani három kistérséggel együttműködve, társulási formában.

kedvező és fejlődő közlekedési-forgalmi helyzet, közút- és vasút-korszerűsítési igények

irány: a közút- és vasúthálózat összehangolt fejlesztése, további település-összekötő és elkerülő útszakaszok, kerékpárutak megépítése

környezeti érzékenység, értékek: a Kiskunsági Nemzeti Park értékes védett területei, a különleges tanyás településrendszer, s annak építészeti és tájértékei

irány: a szigorú védelem követelményeinek és a mezőgazdaság igényeinek összehangolása, a falusi-tanyai turizmus, annak zöld, természetkímélő változatainak fejlesztése

a gazdaság eltartóképessége, viszonylag magas színvonalú agrárium

irány: vállalkozási övezet létrehozása Kecskemét és kistérsége, Kiskunfélegyháza és kistérsége, valamint Nagykőrös részvételével; az eltartóképesség növelésére irányuló többoldalú, a közlekedési lehetőségekkel is számoló beszállítói ipar-, szolgáltatás- és kereskedelem-fejlesztési programok az élelmiszergazdaság komplex fejlesztésének támogatásával; kvalifikált munkaerőt igénylő, érettségizett fiatalok foglalkoztatását és továbbképzését biztosító iparágak telepítésének feltételeit kell megteremteni, illetve fel kell készülni azok fogadására

átlagos műszaki infrastruktúra

irány: az elmaradott települések felzárkóztatása, a térségen belüli összeköttetések javítása, közös feladatellátás

viszonylag kedvező belső kohéziójú településszerkezet

irány: az ellátási, szervezési és tervezési együttműködés fokozása a város, a markáns nagyközségek, s a tanyaközségek szintjén

a tanyás települések és falvaik ellentmondásos helyzete

irány: a tanyás gazdálkodás hagyományainak megújítása, a tanyai társadalom gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális helyzetének számottevő javítása

kulturális tradíciók, oktatás és közművelődés

irány: az identitás, a helyi kötődések erősítése, a képzettségi szint javítása, szervesebb kapcsolódás a térségen belül, s közösen az európai vidékfejlesztési térségekhez

A kistérség területfejlesztési koncepciója regionális és megyei kapcsolódásai

A nemzetközi jelentőségű főközlekedési út- és vasútvonal regionális jelentőségű hatásainak kihasználása, a Budapest – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged tengely valódi fejlesztési folyosóvá formálása, s elágazásainak kiépítése Csongrád – Hódmezővásárhely és Kiskunhalas – Kelebia felé.

A térség természeti értékeinek szigorú védelme, a tájgazdálkodás szorgalmazása, részleges erdősítések, a fokozódó vízhiány nagytérségi szintű feloldása. E tekintetben a kistérség kulcsterület lehet.

A térség – bizonyos programok tekintetében sajátos - összehangolt fejlesztése a kecskeméti kistérséggel és megyehatár-menti helyzetéből adódóan a Csongrád megyei kistérségekkel.

A kistérség néhány szempontból elmaradott országos besorolása valamennyi lehetőségének kiaknázása (környezet- és természetvédelem, turizmus, humán programok, stb.).

A településközi – térségi szemléletű tervezési-fejlesztési irányultságú együttműködés fokozása, különös tekintettel a térség kedvező alapadottságaira, s viszonylag kiegyensúlyozott helyzetére.

A sokoldalú adottságokkal rendelkező mezőgazdaság minőségi fejlesztése, a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság diverzifikálása (piacra való felkészítése).

A térség egészére kiható idegenforgalmi, oktatási, kulturális, egészségügyi szervezet-fejlesztések, speciális képzési és átképzési programok beindítása. Érettségizett fiatalok foglalkoztatását és továbbképzését biztosító iparágak telepítése.

A természet- és környezetvédelem terén sokszereplős együttműködés a természetvédők, a víz- és hulladékgazdálkodók, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozók és az önkormányzatok között tájvédelmi alapú fejlesztési programok kidolgozására

Munkahelyteremtő gazdaságfejlesztő programok beindítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, a fejlesztendő élelmiszergazdaságra és a közlekedési pozícióból következő szolgáltatásokra

A távlatban tovább javuló tranzitszerepkör még erőteljesebb kihasználása

Kommunikációs és informatikai fejlesztések

Közös települési és kistérségi marketing megteremtése

Professzionális kistérségi fejlesztő-tervező-menedzser iroda létrehozása

A szakoktatási, átképzési, tanácsadási lehetőségek továbbfejlesztése

A sokszínű helyi társadalom identitásának fejlesztése, összekapcsolva az idegenforgalommal

A kiskunfélegyházi kistérségre a következő kiemelt (települési) területi besorolások alkalmazhatók: elmaradott térség, egyes települései a települési besorolások szerint is támogatandók. A megyei övezeti besorolás szerint: a Kiskunsági Nemzeti Park kiemelten védett területei és pufferzónái, a tranzitút fejlesztési zóna, sajátos településhálózatú, fenntartható, tanyás vidékfejlesztési övezet.

Kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal, INTERNET- bázison.

Második prioritás:

A gazdaságnak a több lábon állást és jövedelmet biztosító fejlesztése, az ipar, a szállítás, a szolgáltatások és az idegenforgalom terén, a kedvező forgalmi – közlekedési helyzet maximális kihasználásával, a vonalas infrastruktúra egyes elemeinek szükségszerű fejlesztésével, vállalkozási övezet létrehozásával.

Harmadik prioritás:

Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési és térségi programjainak adaptálása, különös tekintettel az idegenforgalomra.

Negyedik prioritás:

Az intenzív és magas színvonalú mezőgazdasági kultúrák színvonalának, termelési kultúrájának fenntartása, az egyedi feldolgozottság szintjének és minőségének növelése.

© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!