A kalocsai kistérség fejlesztési koncepciója

(az alátámasztó munkarészekkel együtt)

Alaphelyzet: A kalocsai kistérség a megye középső sávjában, a Duna és a Duna-völgyi főcsatorna közötti területen helyezkedik el. A kistérség Duna menti területeinek meghatározó tájtípusa a folyó menti hullámtér öntésföldekkel, liget- és láperdő maradványokkal, amelyet kelet felé haladva holtmedrekkel tagolt magasártér, „folyóhátak” közé zárt réti szikes területek, illetve mozaikszerűen löszös hordalékkúp-síkságfoltok váltanak fel. A kistérség természeti-környezeti arculatát a Duna közelsége, valamint az agrártájba ágyazott, viszonylag nagyfelületű természetvédelmi területek határozzák meg. A kistérség természeti értékeinek mozaikszerű elhelyezkedését a korábbi (bel)vízrendezések, illetve a mezőgazdaság által használt területek bővülése eredményezte.

A természetvédelem alatt álló Mikla-puszta (KNP részterülete), Hartai Duna-ág (TT), Dunapataji-szigetek (TT), Ordasi Rákóczi-tölgy (TT), Kalocsa Meszesi nyárfasor (TT), Szelidi-tó (TT), Vörös-mocsár (TT), Hajósi kaszáló-löszpartok (TT), Hajósi Homokpuszta (TT), Hajós Pulykási nyáras (TT). Ezeken a területeken tartósan számolni kell a gazdálkodók és a természetvédők eltérő érdekein alapuló konfliktusaival.

Növekvő gond a holtágak feliszapolódása, ami a holtágak rehabilitációját teszi szükségessé. A Duna-völgyi főcsatorna és az egyéb belvízlevezető csatornák műtárgyainak és hídjainak állapota rossz, felújítást igényelnek. Ezek a vízvisszatartás szabályozásán túl a közlekedési viszonyok javítását is szolgálják. Külön figyelmet érdemel, hogy a kistérség jelentős területei a Duna mértékadó vízszintje alatt helyezkednek el, s az utóbbi negyedszázad során számos településen beépítették a mély fekvésű területeket anélkül, hogy megoldották volna a vízelvezetést.

A kistérség néhány meghatározó jelentőségű településének csatornázottsága jóval a megyei átlag felett van (Kalocsa, Harta és Hajós területén 70-90 %-os), ám a települések többségén problémát okoz a vízhálózat bővítésétől teljesen lemaradó csatornázottság.

A környezetvédelmi feladatok ellátása során nem hagyható figyelmen kívül a térség speciális helyzete, a paksi atomerőmű közelsége.

A kistérség fejlesztése szempontjából a legfontosabb ökológiai célkitűzés a természetvédelmi és a (mező)gazdasági érdekek összehangolása.

A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeit célszerű összehangolni a korlátozottan látogatható védett területeken tanösvények és kiállítóhelyek kiépítésével, valamint a szakmai és ökoturizmus fejlesztésével.

A természetvédelem és a mezőgazdaság érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken, amely fontos eleme az ország Európa Uniós agrár felkészülési programjának.

A természetvédelem és a települési infrastruktúra fejlesztésének közös céljait hivatottak szolgálni a szennyvíz-elvezetési, illetve a kommunális hulladék-elhelyezési programok, amelyek végrehajtása különösen fontos a természetvédelmi területekkel, vizes élőhelyekkel, illetve sérülékeny vízbázisokkal közvetlenül határos településeken és üdülőtelepeken.

A védett területek ökoszisztémáinak összekapcsolását szolgálja a "Zöldfolyosó Hálózatok" megjelölése, amelyek közül a Duna-völgy mélyártéri folyosója, a szikes tavak, a pusztai területek és a Duna-völgyi főcsatorna környéki őrjeges mocsarak folyosója érinti a kistérséget.

Alaphelyzet: A kistérség a Duna-völgye termelési tájkörzetének középső övezetében helyezkedik el. Itt találhatók a megye legmagasabb aranykorona értékű területei. A Duna menti területek meghatározó talajtípusai a réti öntéstalajok, illetve annak változatai, amit kelet felé haladva a kistérség középső övezetében réti csernozjom vált fel, a kistérség keleti szegélyének meghatározó talajtípusai pedig a szoloncsák-szolonyeces talajok. Az agrárgazdaság a kistérség településeinek egyik legfontosabb, a kisebb településeken egyetlen gazdasági bázisa.

A kistérség területén igen kedvezőek és sokoldalúak a termőhelyi adottságok: megfelelő a termőföld minősége, illetve jelentős a művelhető földterület nagysága, magas a napsütéses órák száma és kedvező a tenyészidőszak hőösszegének értéke is. Ugyanakkor erős az aszályhajlam - különösen a kistérség délkeleti övezetében -, a közel két évtizedes csapadékhiány következtében lesüllyedt a talajvízszint, s felerősödött a talajdegradáció. A kistérség kiépített öntözőrendszerekkel jól lefedett terület, bár azok kihasználtsága a magasnak ítélt vízdíj miatt az utóbbi években csökkent.

A kistérség mezőgazdasági terményei között meghatározó szerepet játszanak a jól exportálható hungarikumok, elsősorban a fűszerpaprika. Itt húzódik az Alföldi Borvidék nyugati határa, különös jelentőségű a hajósi borvidék területe. Találhatók a településeken korszerű élelmiszer feldolgozó üzemek is, a Duna pedig fontos – akár nemzetközi – szállítási lehetőséget nyújtó viziút.

A kistérségen belül a mezőgazdaság funkciói a régió adottságai és társadalmi igényei szerint változnak. Arra kell törekedni, hogy kis-, közepes és nagyméretű gazdaságok egészséges kombinációja jöjjön létre a termőhelyi adottságok és egyéb termelőerők figyelembe vételével. Ugyanakkor a kistérség mezőgazdaságát be kell illeszteni a területgazdálkodás és a vidékfejlesztés tágabb összefüggésrendszerébe is. A következő fejlődési irányok prognosztizálhatók:

Piacképes, profitorientált mezőgazdaság, amely az átlagosnál kedvezőbb adottságú területeken az intenzív gazdálkodás és a nagyüzemi termelés előnyeit használhatja ki.

A kedvező talaj- és klimatikus adottságú területeken, a hajósi borvidéken, és a hagyományos kalocsai fűszerpaprika termelő területeken szigorú eredetvédelemre van szükség, ahol közösségi agrármarketing segítségével is gondoskodni kell a termékek értékesítéséről.

A családi gazdaságok kiépülése a rendelkezésre álló szabad munkaerő foglalkoztatásának eszköze lehet a hagyományokkal rendelkező zöldség- és gyümölcstermelő területeken.

A természetvédelmi területeken korlátozott értékmegőrző, környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó mezőgazdasággal kell számolni.

Múltbeli és jelenlegi helyzet: Kalocsát és térségét is sújtotta a rendszerváltás folyamata: megszűntek, átalakultak a mezőgazdasági szervezetek, több gyáregységet bezártak, a korábbi üzemek jelentősen karcsúsodtak. A változások után egyes, nagy hagyományokkal rendelkező tevékenységek fennmaradtak, számos régi-új vállalkozás alakult. 1996 végén több mint háromezer vállalkozás működött, közel négyszáz jogi személyiségű, 2728 jogi személyiség nélküli vállalkozásként. Utóbbiak döntő hányada egyéni formában tevékenykedik.

A térségben továbbra is a mezőgazdasági szervezetek tekinthetők a legnagyobb foglalkoztatóknak, a korábbi szövetkezetek átalakultak, de fennmaradtak. Ehhez kapcsolódóan számos vállalkozás foglalkozik élelmiszer-feldolgozással: vetőmag, takarmány, fűszerpaprika, szárított zöldség, tejtermékek, száraztészta, pékáruk előállításával. A feldolgozóipar további ágai közül a műanyag- és gumiiparnak, a konfekcióiparnak, népművészetnek, a gépek, műszerek, lámpák gyártásának vannak nagy hagyományai. Acélszerkezetek, bútorok, cipők, kerámiatermékek, szerszámok, alkatrészek is készülnek e térségben. A magas- és mélyépítés, az építési szakipar megrendeléseire is akadnak vállalkozók. Többen végeznek szállítást, fuvarozást belföldi és külföldi címekre. Kisebb-nagyobb vállalkozások keretében felvásárlást, nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak, a kiskereskedelmi üzlethálózat is szépen gyarapodott.

Összességében a térség gazdasági helyzetéről kedvező képet lehetne felrajzolni, vannak azonban gondok a térségen belül. Több kisközségben ugyanis alig van vállalkozás, munkahely, erőteljesen rá vannak utalva Kalocsára. Nagy reményeket fűznek a több település határában kialakítandó ipari park vállalkozásokat vonzó hatásához.

A térség további fejlődésében az eddigieken kívül számítani kell a Duna forgalmának erősödésével, amely újabb tevékenységek megtelepedését teszi lehetővé. Kikötők építésével, a meglévők felújításával, korszerűsítésével be lehet kapcsolódni a nemzetközi forgalomba is. A kelet-nyugati autópálya közelsége a tranzitforgalom bővülését eredményezi, melynek kiszolgálása – pl. raktározási, átrakási, csomagolási lehetőségek megteremtésével - szintén alkalmat ad újabb vállalkozások indítására.

A turizmus helyzete és lehetőségei

Adottságok: A kistérségben a turizmus jelentősége a lehetőségekhez képest csekély, ám a jövőbeni fejlesztés egyik célterülete lehet. A terület adottságai közül fontossági sorrendben a természeti (folyó- és állóvizek, nemzeti parki területek), a kulturális (Kalocsa egyháztörténeti értékei, a speciális kalocsai népművészet és a terület nemzetiségeinek színes, egymás mellett élő népművészete, tradíciói), valamint a gazdasági, agroturisztikai értékeket (kalocsai fűszerpaprika, hajósi bor és pincefalu) lehetne kiemelni. E két utóbbira épülnek a terület attrakciói, a folklórfesztiválok. A területen a falusi turizmus még nem terjedt el, bár falusi fizetővendéglátásra több településen (Hajós, Dunapataj, Dunatetétlen, Apostag) van példa. Igazi vonzerőt e támogatott üdülési formára elsősorban a vizek mente, a tranzitutak, az üresen álló házak, valamint az ún. pincefalvak jelenthetnek.

Alaphelyzet: A térséget a rövid tartózkodású, kirándulóturizmus, valamint a második otthonos üdülés (Dunapataj) jellemzi, mely szezonális, elsősorban a nyári 2-4 hónapra korlátozódik a vizek, vízpartok mentén, de még Kalocsán is. A térség üdülőközpontja Kalocsa, jelentősebb üdülőtelepülés Dunapataj (Szelidi-tó), Hajós, Harta, Solt, míg a Kalocsa környéki települések (Bátya, Homokmégy, Ordas, Szakmár) a városkörnyéki üdülés színterei.

A kalocsai kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek száma 1141, a megye szálláshelyeinek 10,7 %-a, mellyel a megye kistérségei között a 4. helyen áll. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 18, a vendégéjszakáké 445, mindkettő elmarad a megyei átlagtól, s a kistérségi sorrendben az 5. helyet foglalja el. Ezt egészítik ki a hivatalos statisztika által nem regisztrált magánüdülők (Dunapatajon mintegy ezer darab) és falusi-tanyai vendégfogadók. A zártkerti területek üdülőterületbe történő átsorolása, belterületbe vonása a Szelidi-tó természetvédelmi területe miatt nem célszerű.

Jellegzetes folyamat az ún. plasztikturizmus, amely bár jól jövedelmez(ett), de a jövő útját mégsem jelentheti. A területi adottságokat figyelembe véve a kistérség a megyében első a népművészeti ajánlatok tekintetében, kapcsolódni tud a megyei kerékpáros, vízitúra és ifjúsági programokhoz.

Problémák: A területen alapvető gond a megfelelő alapinfrastruktúra és a speciális turisztikai infrastruktúra hiánya (az utak állapota, a csatornázottság mutatói, utazási irodák, eligazító táblák, nyilvános WC hiánya). Az ártéren belül fekvő üdülők szennyvízkezelése megoldatlan (pl. Kalocsa-Meszes). Gondot jelent a már említett szezonalitás is, de ez országos probléma. A jelenlegi kereslethez a meglévő szálláshely elegendő, ám a fejlesztéshez további bővítésre van szükség. A Duna vonalát követő kerékpárutak, a volt katonai repülőtér többfunkciós, részben idegenforgalmi célú hasznosítása, valamint a strandok kiépítése ugyancsak sürgető feladat. A problémák másik része emberi eredetű: az emberek többsége még nem látja a turizmusban rejlő lehetőségeket, illetve nem szívesen fogadják be a vendégeket. Nagy probléma a szervezetlenség, a turisztikai civilszervezetek elenyésző száma. Az idegenforgalom területén működő nagyobb vállalkozások ugyanakkor – gazdasági helyzetükkel visszaélve – sokszor nem engedik a lehetőséghez a kisebbek piacon maradását.

Kistérségi, megyei, regionális összefogás kell a turizmus fejlesztéséhez, amelyben a közlekedésnek (utak, hidak) alapvető szerepük lesz. Törekedni kell a vendégek hosszabb ideig történő „helyben tartására”. A Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Kalocsai Sárköz Vendégváró Egyesület elkészítette a kistérség igen részletes vonzerőleltárát, amely a jövőbeni fejlesztés információs bázisa lehet.

A fejlesztési prioritások/programok a terület adottságainak megfelelően a következők:

A természeti adottságokra épülő turisztikai ágak fejlesztése. A vízi turizmus fejlesztését (a Duna, a Vajas, a Szelídi-tó területén) a horgászat és a vadászat egészítheti ki. Ennek keretében Hartán a Holt-Duna-ág rekonstrukciója befejeződött. A hartai kikötőt célszerű lenne sportkikötővé fejleszteni. Elkerülhetetlen a Szelidi-tó revitalizációja. A Vajas-csatorna rehabilitációja után csónakázási útvonal alakulna ki Foktőtől Érsekcsanádig. Felmerült egy esetleges jacht-kitötő építésének igénye Solton.

A kulturális turizmus területén – a múzeumok, kiállítótermek, műemlékek bemutatásán túl - ajánlható a megyei egyházi programcsomag elkészítése az összes gyakorló egyház részvételével. Az élő népművészeti hagyományok (nemcsak a kalocsai) ápolása, bevonása a kistérség többi településén is fontos (Kalocsa, Bátya, Drágszél, Homokmégy, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Uszód).

A megyei agroturisztikai programcsomag keretében a paprikához (Kalocsa és környéke) és a borhoz (Hajós, Solt) kapcsolódó turisztikai programokat, rendezvényeket, kiállításokat, bemutatókat, szaktanácsadást, stb. lehetne, kellene kiemelten fejleszteni. Ez magába foglalja a paprikafeldolgozási vertikum bemutatását (Kalocsa), a Kalocsa és Szeged közötti „paprika út” turisztikai piaci bevezetését, valamint a szőlőhegyi pincék védelmét (Solt) és a pincefalu rendezési tervének korszerűsítését is (Hajós).

A humán erőforrások

Alaphelyzet: A kalocsai kistérség a népességszám alapján a harmadik legnépesebb térség a megyében. Az 1996. év végén 64.617 ember élt itt, a megye lakónépességének 12 %-a. Az 1990-es népszámláláshoz képest (akárcsak a kecskeméti kivételével a megye többi térségében) 1,5 %-kal csökkent a lakónépesség, ami megyei viszonylatban igen mérsékelt csökkenésnek számít.

A lakosság iskolázottsági mutatója alapján (1990-ben az átlagos iskolai végzettség 8,33 osztály volt) a kistérség a megyében (a kecskeméti és a bajai kistérség után) a harmadik legjobb helyen áll. Felsőoktatási intézmény ugyan itt nincs, középiskolából viszont 4 található a térségben.

Gazdasági aktivitás szerint (1990) az aktív keresők kb. egyenlő arányban (kb. 36-37 %) tevékenykedtek a tercier szféra, illetve a mezőgazdaság területén. Az iparban-építőiparban dolgozók aránya lényegesen alacsonyabb volt (28 %).

1997. januárjában a munkanélküliségi ráta valamivel elmaradt (11,2 %) a megyeitől (10,5 %). A létszámadatokat tekintve a megyében regisztrált munkanélkülieknek a 12 %-át alkották a körzetben élők (2988 fő). A munkanélküliek ellátásával kapcsolatos adatok a megyei folyamatokkal összhangban alakultak, azaz a regisztráltaknak csak kb. az 1/3-a részesült munkanélküli ellátásban. A másik számottevő csoport tagjai - szociális rászorultságuk miatt - a települési önkormányzatoktól jövedelempótló támogatásban részesültek.

A népesség egészségi állapotának egyik lényeges mutatója az 1000 főre jutó halálozás. Ez az érték az 1995-ös országos adatok szerint Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb (15,7 ezrelék). Egy év alatt megyei szinten jelentős javulást regisztráltak (14,6 ezrelék), Kalocsa térségében pedig még a megyei értéknél is valamivel kedvezőbbet (14,4 ezrelék).

Főbb folyamatok: A térségben az időskorú népesség száma és aránya magas, ez a megyeit meghaladó arány már évtizedek óta jellemző erre a területre. A mezőgazdaság mindvégig megőrizte fontosságát, relatív súlyát az iparhoz képest, miközben a tercier szektor fokozatosan a legjelentősebb foglalkoztatóvá vált.

Az elöregedést a térség alapvetően aprófalvas településszerkezete tovább erősíti. (A térségben lévő települések 1/3-a 1000 fő alatti, másik 1/3-a pedig 1000-2000 fő közötti népességszámmal rendelkezik.) Országos tendencia az időskorú népesség arányának évtizedek óta tartó növekedése. Bács-Kiskun megyében az időskorú népesség aránya tartósan meghaladja az országos szintet, és még ebben a környezetben is kiemelkedik a kalocsai térségben zajló elöregedés mértéke.

A mezőgazdaságban dolgozók magas aránya ellenére, az OTK minősítési rendszere nem sorolta a térséget a rurális kistérségek közé. Pedig a térség természeti adottságai, az itt élők képzettsége, ismeretei, munkakultúrája a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek, különböző feldolgozóipari tevékenységek folytatását valószínűsíti a jövőben is.

A prioritások között említendő, hogy a humán erőforrások fejlesztését elősegítő programokat kell indítani, különös tekintettel a szociális és az egészségügyi ellátások javítása érdekében.

Mivel a térségben élő időskorú népesség létszáma, és a más népességcsoportokhoz viszonyított aránya egyre nagyobb, ezért bővíteni kell a szociális gondozói hálózat különböző formáit. A hagyományos intézményes megoldások mellett - a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosításával - nagyobb arányban kell élni a házi gondozás adta lehetőségekkel.

Az egészségügyi intézményrendszer átalakításának keretében 1992/1996 között egyrészt igen jelentősen (22 %-kal) csökkent a térségben a fekvőbeteg-ellátásban lévő ágyak száma, másrészt beindult a kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor az alapellátást, és a prevenciót ellátó intézmények által nyújtott szolgáltatások színvonalát javítani kell. Ennek megvalósításához segítséget nyújthat a néhány éve a térségben (elsősorban Kalocsán és Homokmégyen) zajló, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet világbanki finanszírozású, "Együtt Egészségesen" projektje.

A térségben élők képzettségi szintjének emelése érdekében az oktatási rendszer korszerűsítésére (pl. kétnyelvű középiskolai oktatás bevezetése), a főiskolai képzés megvalósítására és fejlesztésére van szükség.

Bár a térség nem tartozik a megyében a hivatalosan a legrosszabb munkanélküliségi rátákkal jellemezhető területek közé, de - tekintettel a képzetlen, és tartósan munka nélkül lévőkre -, a jövőben is szükség lesz közmunka-programok indítására, mindamellett, hogy a képzettebbek számára biztosítani kell az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökhöz (képzésekhez, átképzésekhez) való hozzájutást.

A foglalkoztatás területén a kistelepülések egyedül képtelenek megoldani a gondjaikat. A kistelepülések zömében az ott élők demográfiai-társadalmi összetétele (idősek, képzetlenek, cigányok) miatt, megélhetésük az esetlegesen bővülő munkahelyteremtések mellett is, elsősorban a szociális ellátórendszer valamelyik szintjétől remélhető. A helyi munkalehetőségek között elsősorban a helyenként megmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetek említendők, amelyek azonban csak nagyon korlátozott számban képesek a munkaerő felvételére. A jelenlegi - és a jövőben feltehetően továbbra is erősen limitált - helyi munkalehetőségek miatt az aktív korú népesség jelentős része számára a térség központjában, Kalocsán létesített beruházások (pl. ipari park) jelenthetik a foglalkoztatási problémák megoldását.

Forgalmi helyzet, településszerkezet, térkapcsolatok

Kalocsa kistérségét a Duna és a Duna-völgyi főcsatorna fogja közre. Az északi és a déli határok megvonása már nem ilyen egyszerű, hiszen a folyót kísérő kis falvak sora csak a Homokhátság településeitől különül el határozottan; azt már nehezebb eldönteni, hol kezdődik s meddig érvényesül Baja és Kunszentmiklós vonzása.

Forgalmi helyzet: A Duna, amely megyehatár is, egyelőre inkább elválaszt, mint összeköt: Budapest és Baja között egyedül itt, Solt-Dunaföldvár térségében lehet közúti hídon átjutni a Dunántúlra. (Igaz, komp több helyen - Paksnál, Gerjénnél, Fajsznál - is rendelkezésre áll.) A bajai kikötő korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a belvízi hajózásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásához.

A kistérség közúti forgalmának az 51. sz. főközlekedési út a tengelye, amely Hajós kivételével valamennyi nagyobb települést érint. Solton az 52. és az 53. sz. főút is áthalad. Bácsalmásra, Kiskunhalasra és Kiskőrösre csak alsóbbrendű utakon lehet eljutni Kalocsáról, s a megyeszékhellyel sincs közvetlen közúti összeköttetés. A környék kis falvait egy önmagába visszatérő körgyűrű kapcsolja a városhoz. Ezeket a településeket nem is lehet másként megközelíteni, vidékük ugyanis a vasútépítések idején forgalmi árnyékba került. A Budapest-Kelebia-Belgrád vasúti fővonal futása Kiskőrösnek és Kiskunhalasnak kedvezett; Kalocsa és Dunapataj csak egy-egy szárnyvonalat kapott, a többi 15 település pedig vasút nélkül maradt.

A leendő szekszárdi Duna-híd és az ahhoz kapcsolódó M9-es gyorsforgalmú út - egy újabb, Kalocsához immár közelebb eső kelet-nyugati irányú közlekedési tengely kialakításával - sokat javíthatna ezen a kedvezőtlen helyzeten. A meglévő főútvonalak is korszerűsítésre szorulnak: Solt elkerülése és a Solt-Harta-Dunapataj főútvonalszakasz új nyomvonalra helyezése ugyancsak szerepel a tervekben. A mellékutak hálózatát az elképzelések szerint a Dusnok-Nemesnádudvar-Rém és a Dusnok-Miske szakaszok kiépítése, valamint Kalocsa, Gombolyag és a Szelidi-tó, illetve Homokmégy, Hillye és Császártöltés összekapcsolása tenné teljesebbé.

Településszerkezet: A térség településszerkezetének meghatározó elemei a Duna-melléki kisfalvak (Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, stb.) és a hajdanvolt kalocsai szállások (Drágszél, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár), de olyan sajátos arculatú nagyközségeket is találunk itt, mint pl. Harta, Dunapataj, Hajós vagy a nemrég várossá lett Solt. A pozícióját őrző középváros, Kalocsa kivételével valamennyi település közös gondja a csökkenő lélekszám.

Az alföldi viszonyokhoz képest sűrű településhálózat történelmi örökség, amin a századunkban végrehajtott községgé alakítások nem változtattak lényegesen. A kalocsai szállásokon kívül egyedül Harta önállósult ilymódon 1947-ben. Számottevő - 10%-ot meghaladó - külterületi népességgel csupán Szakmár rendelkezik, bár ún. külterületi lakotthelyek Solt közigazgatási határán belül is vannak: Félix-házán 44, Járáspusztán 46 család él.

Térkapcsolatok: Kalocsa - az érseki székhely s az iskolaváros - a Duna menti falvaknak s a határbéli szállásokból lett községeknek természetes piaci központja, bár a svábok és a bunyevácok lakta falvak egymással is hagyományos kapcsolatban állnak. A kistérség települései - Foktő, Ordas és Öregcsertő kivételével - mind a mai napig megőrizték agrárjellegüket, az aktív keresők többsége helyben dolgozik. Ez a helyzet minden bizonnyal változik majd, ha elkészül a kalocsai ipari park.

A nehezen megközelíthető, csökkenő lélekszámú kisfalvak lakói számára talán a munkahelyteremtő beruházásoknál is fontosabb az alapellátás intézményeinek biztosítása. Egyes helyeken még háziorvos vagy állandó gyógyszertár sem működik, sőt felsőtagozatos iskola sincs. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gépkocsival nem rendelkező időseknek a buszközlekedéshez kell igazítaniuk életvitelüket.

A kedvező forgalmi helyzetű, önálló arculatú nagyközségek sokkal jobb ellátottsági mutatókkal rendelkeznek. Amint azt Solt példája is mutatja, ez a településcsoport biztosítja a leendő kisvárosok utánpótlását. A települések rangsorában közbülső helyet foglalnak el: a szomszédos kisfalvak számára központi szerepkört töltenek be, a középiskolai oktatás és a kórházi ellátás terén ugyanakkor maguk is Kalocsához kötődnek.

A csoportos tanyáknak tekinthető szállásokon és a külterületi lakotthelyeken élők életkörülményeinek javítása komoly terheket ró az érintett önkormányzatokra. A tősgyökeres családok mellett újabban olyan városi kitelepülők is megjelentek itt, akik a gazdálkodáshoz ugyan nem értenek, ám a szolgáltatások iránti igényük megvan.

A kalocsai kistérség a megye nyugati részének közepén, a kedvező adottságú agrárvidék részeként helyezkedik el. Meghatározó térszerkezeti eleme a Duna, illetve a vele párhuzamosan futó 51. sz. főút. A megyeszékhely felé a közlekedési kapcsolatai másodrendűek. Ezen a Kiskőrös-Kaskantyú-Kecskemét út kiépítése javítani fog. A kistérség északi peremén futó 52. sz. út képez nagytérségi fejlesztési tengelyt a Dunántúl és Kecskemét, illetve az Alföld között.

Kalocsa mint fejlett kisvárosi központ a térség szervezőközpontja. Ez különösen vonatkozik a Duna menti kisebb településekre és a város "hátterében" lévő falvakra. A térségben Solt, Harta, Dunapataj és Hajós - mint felfejlődőben lévő újváros, illetve nagyközség tölt be kisebb térszerkezet-szervezői szerepkört. A vonzáskörzet északi határán korábban néhány település vonzódása nem volt egyértelmű és ennek következtében 4 település át is került a Kunszentmiklósi kistérségbe.

A kistérség településeinek rendezési terv ellátottsága megyei összehasonlításban nem kedvező. Viszonylag magas az elavult tervekkel rendelkező települések aránya, sőt Újteleknek egyáltalán nincs rendezési terve, Harta pedig az 1975-ben készült településrendezési tervét nem tekinti hatályosnak.

A kistérség területének meghatározó hányadát a mezőgazdaság hasznosítja. Az Uniós támogatottságot élvező hungaricumok (pl. fűszerpaprika) területi arányai jelentősek. A kedvező talaj, éghajlati stb. adottságokra való tekintettel a térség nagy részén a belterjes (intenzív) agrárgazdálkodás feltételeinek biztosítása a feladat. Kivételt képez Hajós DK-i része, mely aszályérzékeny, mély talajvízszintű, kímélendő terület. Itt szőlő- és erdőtelepítés, illetve idegenforgalommal kombinált extenzív termelés ajánlatos. Előbbiekkel összefüggésben az erdőtelepítésre szánt terület is alacsony (a kistérség egészén kb. 1600 ha). Kis terjedelmű homoki erdőfoltokat lehet telepíteni Solt térségében, továbbá Hajós határában, ahol a borvidék területfelhasználása ezt megengedi. A Duna menti térségben elsősorban védelmi célú erdősítés célszerű.

A lakó- és intézményterületek, valamint ezek esetleges növelési igényei elsősorban a laza szerkezetű, kevésbé intenzív beépítési jelleg felé jelentkeznek. Belterületi iparterületek legnagyobbrészt Kalocsán találhatók. Külterületi iparterületek jelentősek Solt és Dusnok településeknél. A kistérség legjelentősebb ilyen irányú adottsága a Kalocsa-Foktő és Uszód területét érintő volt katonai repülőtér ipari parkká fejlesztése. Első ütemében a mintegy 200 ha-os területből 30-50 ha előkészítése történik meg. A kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésből a vasútfelújítás emelhető ki. A terület nagysága, elhelyezkedése és kiépítettsége következtében célszerű az ipari park kialakulását úgy terveztetni, hogy az ipari tevékenységek telepítése mellett a repülési adottságok is megőrzésre kerüljenek. Ez részben az ipari park saját (üzleti) repüléseit, részben térségi (idegenforgalmi, gazdasági) célokat szolgálhat. Ez jelenleg még nem valósítható meg, mert a repülőtér jogi státusza és ennek következtében jövőbeni felhasználása tisztázatlan, a probléma megoldásán a Légügyi Igazgatóság dolgozik.

Az üdülés-idegenforgalom területén az 51. sz. főút menti sáv, idegenforgalmi folyosó a tranzit turizmus fejlesztési zónája. Kalocsa a kistérség üdülőközpontja is. Viszonylag jelentősebb üdülőtelepülés Solt, Harta, Dunapataj és Hajós, míg Ordas, Szakmár, Homokmégy, Bátya városkörnyéki üdülőtelepülési funkciót tölt be. Jelentősebb üdülőterületi jellegű rendezési feladat a Dunapataj-Szelidi tó térségében jelentkezik (volt zártkerti területek). Harta és Kalocsa-Meszes horgásztelepei jelentenek még rendezési feladatot.

Hartán jelentős holtágrekonstrukciós munkák indultak, melyek mind módszertani, mind területfelhasználási szempontból térségi hasznosításra javasolhatók. Speciális település-rendezési feladatot képeznek a Solt területén lévő védendő szőlőhegyi pincék. (A védelem szempontjából pontos kategorizálás, szabályozás szükséges.)

A legjelentősebb infrastruktúra fejlesztési feladatok a közlekedés területén jelentkeznek. A közúti főhálózat fejlesztése terén rövid távon: az 51. és 52. sz. út kereszteződésében Solton közforgalmi csomópont kiépítése, a Solt É-i elkerülő, az 51. sz. főút Solt-Harta és Harta-Dunapataj szakaszának új (mentett oldali) nyomvonalra helyezése, valamint területbiztosítási szempontból a Déli Autópálya (DAP) és az M9 gyorsforgalmi út alternatív nyomvonalai, a hozzájuk tartozó Duna-híddal (közülük az M9 bír nagyobb realitással és támogatottsággal).

A mellékúthálózat teljesebbé tétele érdekében a Dusnok-Nemesnádudvar-Rém, a Dusnok-Miske, a Kalocsa-Gombolyag-Szelidi tó, a Homokmégy-Hillye-Császártöltés szakaszok kiépítése érinti a kistérséget.

Az 51., de főleg az 52. sz. főút solti jelenlegi szakaszára több vállalkozás települt. Az elkerülő út megépítése itt területszervezési feladatokat támaszt. Az említetteken kívül kisebb, helyi érdekű összeköttetések kiépítése is várható (pl. Solt déli tehermentesítő út a belső és a lassú forgalom számára, vagy Uszód iparterület kikötése az 51. sz. főútra). A nagytérségi kapcsolatok javítását fogja szolgálni a Kiskőrös-Orgovány-Kecskemét út hiányzó szakaszainak kiépítése is.

A terv a kistérségben a vasúthálózat szintentartásával számol. Fejlesztés az ipari park kiszolgálásával kapcsolatban merült fel. A Solt-Dunapataj vasút továbbépítését a korábbi tervek tartalmazták, most viszont már nem foglalkoznak vele.

A Dunán ENSZ EGB VI.c. vízi út osztálynak megfelelő kiépítés várható (2,5 m hajómerülés). Az M9 (vagy a DAP) hídjának térségében egy kikötő építése számításba vehető. A kalocsai kikötő és Hartán, illetve Solton a Duna-parti rakodók az igényeket egyenlőre ki tudják elégíteni. Solt és Harta területén a holtág-rekonstrukcióhoz kapcsolódva lehetne sport (yacht) kikötőket létesíteni. Jelenleg a Géderlak-Paks, a Kalocsa (Meszes)-Gerjen és a Fajsz-Fadd (Dombori) kompok hídpótló szerepet töltenek be.

A térségi kerékpár-úthálózat kialakítása a Duna mentén (a gáton), valamint az 5301 út mentén irányozható elő.

Ár- és belvízvédelem terén a fejlesztések zömében a szivattyúkapacitás bővítésére, a nem megfelelő szakaszok védelmi hibáinak kiküszöbölésére és a csatornahálózat rekonstrukciójára terjednek ki. Területfelhasználási igénnyel jelentkeznek a vízvisszatartás - vízpótlás rendszerrel kapcsolatban Harta és Szakmár térségében előirányzott tározók.

Újszerű feladatot képez a vízbázis-védelem. A Kalocsa-foktői (Barákai) meglévő vízbázis mellett a Fajsz-Bátya, a Bátya-Észak, az Ordas-Dunapataj, a Solt-Harta és a Solt-Észak vízbázisok védelme szükséges. E területeket a rendezési terv megjelöli.

A települési vízellátás tekintetében a térség nagy részét a Kalocsa környéki kistérségi rendszer látja el. A rendszer Géderlak-Ordas térségében megvalósítandó összekötése a településeken a jelenleginél jobb, biztonságosabb vízellátást jelentene. Hajós, Harta, Dunatetétlen és Solt egyedi vízművekkel rendelkezik. A fejlesztések általában a minőségi ellátás és a biztonság növelését célozzák.

Szennyvízcsatornával a kistérség települései közül Kalocsa, Harta és Hajós rendelkezik. Legkedvezőbb a helyzet Kalocsán. A szennyvíztisztítás megyei koncepciója (ADUVIZIG) szerint:

2010-ig Bátya és Foktő községek Kalocsára, a térségen kívüli Dunaegyháza esetleg Soltra, Császártöltés Hajósra való bekötése jöhet számításba, míg Uszód-Dunaszentbenedek-Géderlak, Fajsz-Dusnok, Ordas-Dunapataj-Szelidi-tó közös kistérségi rendszere jelentené a megoldást.

2010 után Homokmégy-Szakmár-Öregcsertő-Drágszél-Miske közös rendszerének kiépítése történne.

Dunatetétlen és Újtelek távlatban közműpótló berendezéssel oldanák meg szennyvízproblémáikat.

A települések önkormányzatainak törekvései nem minden esetben egyeznek az ADUVIZIG koncepcióval (pl. Szakmár, Homokmégy, Bátya, Fajsz Kalocsához kapcsolódna). A megvalósulás nagymértékben függ a finanszírozási lehetőségektől.

A víztelenített szennyvíziszap környezetbarát elhelyezéséről gondoskodni kell. Ez a térségben valószínűleg 2 szennyvíziszap lerakó (hasznosító) létesítését teszi szükségessé.

Energia szempontból a térség jól ellátott, illetve az ellátás kiépítése folyamatban van. A nagytérségi hálózati rendszerek többségében megvalósultak, esetleges kiegészítésük merülhet fel igényként. Ilyen a Kalocsa-Szekszárd nagynyomású földgázvezeték, valamint a korábban tervezett (de napjainkban a Csepeli Erőművel kapcsolatos fejlesztések miatt későbbre tolódott) Paks-Városföld 400 KV-os vezeték. Az EU csatlakozással kapcsolatban felmerült stratégiai szénhidrogén tárolóbázis létesítés helyszíneként szóba került a kalocsai ipari park térsége is, ugyanakkor e koncepció megvalósítását az ipari park kialakítása meghiúsítja.

Távközlési létesítmények szempontjából területrendezési kihatása a térségben csak a solti rádióadónak van.

A természetvédelmi területekkel kapcsolatban a kistérségben egyrészt a Vörös Mocsár (TT), bővítése, a Duna völgyi ártéri területeken a zöldfolyosó hálózatok kialakítása, a Mikla-pusztai, a Szelidi-tó, a Hajósi Kaszáló és löszpartok, a Hartai Dunaág, a Dunapataji szigetek, az Ordasi Rákóczi tölgy és a Kalocsa-Meszesi nyárfasor védelme képez területrendezési, illetve szabályozási feladatot.

A kistérség egészében a környezetérzékeny ártéri területekhez tartozik, így a hulladék-elhelyezés különös figyelmet érdemel. A kistérség önkormányzatai a részben Hajós, részben Kecel, részben Dunavecse térségében létesülő kistérségi lerakó érdekében kívánnak összefogni. Ugyanakkor a térség behatárolt nagysága, a talaj érzékenysége miatt itt nagytérségi lerakó létesítése nem lenne célszerű. Ilyen lerakó a jelenlegi ismeretek szerint részben Izsák, részben Kecel térségébe tervezhető. A fent említett lerakók kialakítását úgy célszerű irányítani, hogy azok távlatban mint nagytérségi lerakókhoz kapcsolódó átrakó-tömörítő, szelektív hasznosító állomásokként működhessenek tovább.

A speciális szabályozást igénylő katasztrófa-veszélyeztetettségi területek csökkenése várható a katonai területek átadásával és más célú felhasználásával. A paksi atomerőmű védőövezetei továbbra is speciális korlátozó hatást jelentenek. Hasonló módon speciális kezelést igényelnek a rabgazdaság területei is.

átmeneti forgalmi helyzet, korszerűtlen közutak, lassú, kis kapacitású vasutak, a hajózás kihasználatlansága

irány: új Duna-híd, a Duna túlsó parti térségeivel való szorosabb együttműködés, elkerülő utak

környezeti érzékenység, értékek, Duna-part, Szelidi-tó, löszfalak, különleges településrendszer, műemléki és építészeti értékei

irány: jelentős idegenforgalom és speciális turizmus

viszonylag alacsony eltartóképességű gazdaság, magas színvonalú agrárium

irány: az eltartóképesség növelésére irányuló sokoldalú gazdaság- és szolgáltatás-fejlesztési programok,

kedvező termőhelyi adottságú agrárium

irány: fűszer- és gyógynövény termelési rendszerek, programok, hajósi borvidék

átlagosan közepes színvonalú műszaki infrastruktúra

irány: teljes kiegyenlítés szükséges

nagyságrendileg tagolt, viszonylag erős belső kohéziójú településszerkezet

irány: az együttműködés fokozása, az összeköttetések javítása három szinten: a városok, a markáns nagyközségek, a szállások és a kisfalvak szintjén

közepes arányú munkanélküliség, szociális jellegű humán problémák

irány: az önkormányzati, társadalmi és civil összefogás erősítése, képzési és átképzési célprogramok

nemzetiségi és vallási sokszínűség, jelentős oktatási, kulturális és néprajzi tradíciók

irány: az identitás erősítése, a népességmegtartó képesség fokozása, kapcsolódás az európai vidékfejlesztési térségekhez

A kistérség területfejlesztési koncepciója regionális és megyei kapcsolódásai

A nemzetközi jelentőségű Duna vonal, a tervezett új híd, a 6-os főút regionális társulása kedvező hatásainak kiaknázása, a közlekedési és munkamegosztási kapcsolatok jelentős javulása (távlatban)

A térség természeti értékeinek védelme, területük esetleges bővítése, a Duna-part és a holtágak rekonstrukciója, a Szelidi tó rehabilitációs fejlesztése

A közlekedési és ellátási kapcsolatok fejlesztése a bajai és a kiskőrösi kistérséggel

A kistérség néhány szempontból elmaradott országos besorolása valamennyi lehetőségnek kiaknázása, ezekre komplex programok kidolgozása a különféle források (az atomerőmű hatások kompenzálása, agrártámogatás, környezet- és természetvédelem, turizmus, humán programok, stb.) területre koncentrált megszerzését megcélozva

A településközi – térségi szemléletű együttműködés fokozása, a települések közötti életkörülmény – különbségek fokozatos felszámolása

A mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű gazdaság diverzifikálása, eltartóképességének - az ingázást is feltételező - közös növelése

A térség egészére kiható oktatási, kulturális és térségi civil szervezet-fejlesztések, amelyek az idegenforgalmat is szolgálják

A Duna menti magas természeti értékű területek (a holtágak, Miklapuszta, a Szelidi-tó) szigorú védelme, a vízi és az ökoturizmus, a falusi, a “lágy” és a kulturális illetve a néprajzi turizmus fejlesztése

A tájtermesztés fejlesztése, a hungaricumok (paprika, fűszer, bor) megerősítése

A korszerű szennyvíz- és hulladékkezelés megoldása

Munkahelyteremtő gazdaságfejlesztő programok beindítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra

A gazdaságfejlesztés infrastrukturális alapjainak megerősítése

A települések közötti közlekedési összeköttetés minőségének javítása, a távlatban javuló tranzitszerepkör kihasználása

Kommunikációs és informatikai fejlesztések

A kistérségi marketing javítása

Professzionális kistérségi fejlesztő-tervező-menedzser iroda létrehozása

A területi kohézió erősítése

Az oktatási, képzési, tanácsadási lehetőségek továbbfejlesztése

A sokszínű és soknemzetiségű helyi társadalom identitásának sokoldalú fejlesztése, összekapcsolva az idegenforgalommal

A kalocsai kistérségre a következő kiemelt (települési) területi besorolások alkalmazhatók: elmaradott térség, egyes települései a települési besorolások szerint is támogatandók. A megyei övezeti besorolás szerint: a Duna kiemelt fejlesztési zónája, a Kiskunsági Nemzeti Park kiemelten védett területei és pufferzónái, a tranzitút fejlesztési zóna, sajátos településhálózatú, fenntartható vidékfejlesztési övezet.

Professzionális kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal, INTERNET- bázison, turisztikai marketing feladatokkal

Az intenzív, öntözéses kultúrájú agrártermelés magas színvonalának, termelési kultúrájának fenntartása, feldolgozottsági szintjének növelése, hozzá kiegészítő vidékfejlesztési típusú termelési programok csatolása (népművészet, gasztronómia, kézműipar, stb.)

Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési és térségi programjainak adaptálása (a soknemzetiségűségre is tekintettel)

A viszonylag elöregedő kistérség települései számára közös, szociális ellátó-programok kidolgozása és megvalósítása

Kalocsa szellemi, oktatási, kulturális, egyházi és idegenforgalmi központ szerepkörének továbbfejlesztése, a térségre ható vonzó- és kisugárzó hatásokra is építve

© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!