A jánoshalmi kistérség fejlesztési koncepciója

(az alátámasztó munkarészekkel együtt)

Alaphelyzet: A kistérség a megye déli táján, a Felső-Bácska északi peremén helyezkedik el. A kistérség meghatározó tájtípusa a mély talajvizű löszös síkság, amelyet északon csernozjomos homoksíkság határol.

A kistérség területének legnagyobb része értékes mezőgazdasági termőterület, amihez széleskörű belvízrendezésre volt szükség. Ez, valamint az intenzív mezőgazdaság, az erőteljes talajvízszint süllyedés súlyos élőhely-pusztulást idézett elő. Nagyon csekély területek állnak csak védelem alatt, ilyenek a Kéleshalmi homokbuckák és a borotai Csókási nyáras.

A térség települései ivóvízzel ellátottak, de a csatornázottság mértéke alacsony (5-10 %-os), Jánoshalmán és Mélykúton a szennyvízelvezetés és -tisztítás kiépítése folyamatban van. Jánoshalmán a kommunális hulladék-elhelyezés települési szinten megoldott, ennek bővítésével a környékbeli települések ellátása is lehetővé válhat.

A kistérség fejlesztési irányainak körvonalazása során arra kell törekedni, hogy a természet- és a környezetvédelem, a gazdaság és a társadalom érdekei összhangba kerüljenek.

Fontos feladat a védelem alá tartozó területeken folyó gazdálkodás támogatása a természeti értékek megőrzése érdekében.

Alapos mérlegelést kíván az erdőtelepítés. Vissza kell szorítani a nagy párologtató képességű fajokat (pl. nemesnyárak), s törekedni kell az akácosok bővítésére és az őshonos fajok visszatelepítésére.

A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken.

A kommunális hulladék-elhelyezés és a szennyvíz-elvezetés, -kezelés térségi együttműködést tesz szükségessé.

Alaphelyzet: A kistérség a Felső-Bácskai táji-termelési körzetben helyezkedik el, amelyet északon a Homokhátság táji-termelési övezete határol. Területét a csernozjom talajok különböző változatai borítják, amelyeket a kistérség északi szegélyén homokos talajú területek váltanak fel. Ez a megye egyik legjobb termőhelyi adottságú területe, kedvezőek a klimatikus adottságok (magas napfénytartam és hőösszeg), és igen jó a kistérség talajainak termőképessége is.

A kistérség gazdasági életében meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság, a szőlő- és gyümölcstermesztés, az erdőgazdálkodás. E terület az Alföldi Borvidék déli övezetéhez tartozik. A gazdálkodást itt is nehezíti a több mint másfél évtizedes csapadékhiány. A talajvízszint-süllyedés mértéke ráadásul Bács-Kiskun megyében itt volt legnagyobb. A termelők számára egyúttal komoly problémát jelent a megfelelő szállítási lehetőségek hiánya és a (közösségi) marketing kapcsolatok kiépítetlensége.

A mezőgazdaság fejlesztési irányainak körvonalazása során a területgazdálkodás és a vidékfejlesztés tágabb összefüggésrendszerét is figyelembe kell.

Piacképes, profitorientált mezőgazdaságra van szükség, amely a kistérség kedvező termőhelyi adottságú területeken az intenzív gazdálkodás és a nagyobb méretben való termelés előnyeit használja ki.

Családi gazdaságok keretében munkaigényes zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelés folytatódhat.

A bortermelő területeken a további fejlesztés érdekében szigorú eredetvédelem és a közösségi agrármarketing fejlesztése szükséges.

Számolva az aszályproblémák tartós jelenlétével, a kevésbé aszályérzékeny, környezetkímélő mezőgazdasági kultúrák támogatása javasolt

A "minőségi" erdőtelepítések számára a kistérség talajadottságai ideálisak, a területrendezési program 2.600 hektár erdő telepítését irányozza elő a meglévő erdőterületekhez csatlakozva.

Múltbeli és jelenlegi helyzet: Jánoshalma és körzete – bár nem tekinthető igazán kistérségnek – Kiskunhalas és Baja közelségét hasznosítani tudta, az ottani vállalkozókészség e településekre is hatással volt. A települések korábban sem voltak különösen kedvezményezettek, ipari és egyéb gazdasági termeléssel, szolgáltatással foglalkozó vállalat kevés volt. A privatizáció viszonylag simán zajlott le, a régi szövetkezetek átalakultak és talpon maradtak. Több kisebb-nagyobb vállalkozás is létrejött. A négy településen 1996-ban 857 vállalkozás működött, 89 jogi személyiségű és 768 jogi személyiség nélküli formában. Utóbbiak döntő hányada egyéni vállalkozás volt. Ezzel a több települést magába foglaló bácsalmási térséget is megelőzték.

A településeken a mezőgazdaság jelentősége mellett ipari tevékenységek is folytak – folynak. Az élelmiszeripart szárítók, takarmánykeverők, vágóhidak, bortermelők képviselik. A mezőgazdasághoz szolgáltatások kapcsolódnak, a termelés – feldolgozás – értékesítés vertikuma megtalálható. A könnyűipari üzemekben konfekció-, táska-, kötöttáru-gyártás zajlik. Készülnek itt raklapok, épületasztalos-ipari termékek, fémtermékek, gumiáruk, gépalkatrészek, fémszerkezetek. Az építőipart és a szolgáltatásokat viszonylag kevés vállalkozás végzi.

A térségben a vállalkozási hajlandóság fellendítheti a gazdaságot, a négy település azonban egymagában kevés lesz a fejlődéshez. A FEBÖSZ révén már kapcsolódtak a környező térségekhez, a közeli városok tevékenységéhez. A közelben húzódó - és várhatóan kiépülő új – tranzitfolyosókhoz azonban szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni. Ezek segítségével további vállalkozások megtelepedésére van remény.

Adottságok: A kistérség településein a turizmus jelentősége minimális, a gazdaságban és a lakosság megélhetésében betöltött szerepe – egyes rendezvényeket kivéve – szinte teljesen elhanyagolható. A megye többi kistérségéhez viszonyítva kicsiny, mindössze négy települést magába foglaló terület természeti adottságai és az azokból fakadó turisztikai lehetőségek is szerények. A 30 mutatót felölelő turisztikai adottságból mindössze 11 található Jánoshalmán, míg Kéleshalmon 6, Mélykúton 4, Borotán pedig 1. A kistérség átlaga 18%, amely a megyei átlagtól (26%) jelentősen elmarad.

A terület adottságai közül fontossági sorrendben a rendezvényturizmust kell kiemelni (Jánoshalmi Napok, Mezőgazdasági Termény- és Gépkiállítás, Szüreti napok, lovasbemutatók, borverseny; Mélykúti Napok, Kirakodó Vásár, Lovasbemutató és Fogathajtó verseny, Mélykúti Nemzetközi Fafaragó és Hagyományőrző tábor). A kistérség központjában jelentős kultúrtörténeti hagyományok is fellelhetők: a Felső-bácskai Malom, a templom, a Könyvtár és a török világ ruházatát, valamint a brazil kőzetgyűjteményt bemutató Néprajzi Múzeum. A természeti adottságok közül a kéleshalmi, 174 hektáros védett ősborókás, a mélykúti 1000 hektáros Öregmajori erdő és a szezonális strandfürdő, a vadaspark, valamint a terület vadászata érdemel említést. A területen – csakúgy mint a megye egyéb részein – a falusi turizmus csak most indul be, erre a borotai tanyavilág alkalmas lehet, bár a helyi lakosság nem mutat érdeklődést. Kapcsolódási pontot keresnek ugyanakkor Kéleshalom-Császártöltés-Kecel-Kunfehértó irányába. A MOL Rt. a kutatófúrások után több településen is talált melegvizet, de ezek hasznosítása még nem megoldott (pl. Kéleshalmon 38 oC-os víz van).

Alaphelyzet: A kistérséget a rövid tartózkodás, a szezonalitás, a rendezvényekhez kapcsolódó látogatások jellemzik.A jánoshalmi kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek száma 18, a megye szálláshelyeinek 0,16%-a. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 1, a vendégéjszakáké 34, mindkettő nagyságrenddel elmarad a megyei átlagtól, melyekkel a megye kistérségei között a 9. helyet foglalja el. Ezt egészíti ki a hivatalos statisztika által nem regisztrált jánoshalmi kollégium, amelyet a diákok távollétekor használhatnának a turisták.

Jellegzetes folyamat a rövid tartózkodású kiránduló, illetve a mezőgazdasági indíttatású rendezvényekhez (kiállítások, lovasnapok, szüreti bál) kapcsolódó rendezvényturizmus. A kistérségben a tömegturizmus jelei nem mutatkoznak. A kistérségben a települések kijelölt üdülőterülettel nem rendelkeznek.

Problémák: A területen alapvető gond az általános szegénység, az üzemek és a tsz-ek egy részének tönkremenetele miatt a regisztrált munkanélküliek aránya még mindig az országos és a megyei átlag fölött van (17,4%). Az alapinfrastruktúra színvonala gyenge-közepes. A turisztikai infrastruktúra sem felel meg az elvárásoknak (nincs turisztikai iroda, program, stb.). A meglévő kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága nem megfelelő, csak a rendezvények időszakára koncentrálódik, ugyanakkor a jövőben elkerülhetetlen a meglévő szálláshelyek felújítása és bővítése, illetve megfelelő reklám esetén a jánoshalmi diákotthon és a szakiskola kollégiuma is sokkal aktívabban kapcsolódhat be a turisták elszállásolásába.

A fejlesztés célja a térség turizmusának szervezése, a szervezett vendégforgalom feltételeinek biztosítása, az idelátogatók megállítása, többnapos programok kialakítása, az útvonalak összekapcsolásával kiszolgáló pontok létrehozása, valamint a területről szóló információs anyagok összeállítása, azaz összességében a turisztikai szervezés, szolgáltatások színvonalának javítása, valamint az idegenforgalmi koncepció és terv kidolgozása. A kistérség jelenleg önmagában nem tud komplex programot kínálni. Így a továbblépést a kistérség határain kívüli, elsősorban felső-bácskai, de a kiskunhalasi, a kiskőrösi kistérségi attrakciók, programok bekapcsolásával képzelhető el, valamint kapcsolódni, csatlakozni kell a kerékpárutakhoz, a kiépülőben lévő borutakhoz. A testvér-települési kapcsolatok kiépülése most zajlik, elsősorban erdélyi és kárpátaljai településekkel. Az intenzív nemzetközi kapcsolatok kiépítése (rendezvényturizmus, hagyományőrzés, vadászturizmus) figyelhető meg elsősorban a szomszédos szerb, horvát területekkel, valamint a fizetőképesebb német nyelvterületű országokkal és Olaszországgal.

A fejlesztési prioritások a terület adottságainak megfelelően a következők:

Továbbra is a meglévő, tradíciókkal rendelkező rendezvényturizmus folytatásának és fejlesztésének van a legnagyobb realitása és elsődleges prioritása.

Jánoshalma É-i részén 2,6 hektárnyi vízaljas területen halastó létrehozását tervezik a város pihenőparkja területén elsősorban víztározási, és vízvisszatartása funkcióval, amely mellékfunkcióként a turisztikával kapcsolatos komplex programokat is elősegítené: így pl. a horgászatot, a halászlékészítést, a csónakázást. A fenti fejlesztéshez kapcsolódhat a helyi és a mélykúti lovasegyesületek összefogásával a kistérségen belüli és azon kívüli területek felé a lovasprogramok kiajánlása. A megyei kerékpárutakhoz (Kiskunhalas-Kunfehértó, illetve Baja felé) az 5412 sz. út melletti helyi kerékpárút-építéssel (a terv már készen van), a borutakhoz (Császártöltés-Hajós) való kapcsolódás pedig az ún. ásottpincés pincefalu kialakításával (Jánoshalma K-i részén), utcánként 60-80 présházzal valósítható meg. Fontos a kialakítandó útvonalak kistérségközi csatlakozásának elősegítése.

Alaphelyzet: A megye lakónépességének 3,3%-a él a mindössze 4 településből álló kistérségben. Akárcsak a Felső-Bácska másik két kistérségében, itt is az egyik legnagyobb problémát a népesség erőteljes fogyása jelenti. A térség központja, Jánoshalma csak 1989-ben kapta meg a városi címet.

A lakosság demográfiai, foglalkoztatottsági mutatói kedvezőtlenek. A népesség átlagos végzettségi szintje a megyében a legalacsonyabbak egyike (7,67 osztály) volt 1990-ben. Az oktatás intézményrendszere azonban valamivel fejlettebb, mint a szomszédos bácsalmási térségben, mivel itt két középiskola is van.

A munkanélküliség szempontjából ez az egyik leghátrányosabb térség. A foglalkoztatási gondok már évtizedek óta jellemzik a térséget. Ezt jelzi, hogy 1990-ben ebben a kistérségben volt a legalacsonyabb (40,31%) az aktív népesség aránya, holott a megye egyéb térségeiben ez az érték akkor még általánosan 43-44% körül mozgott. Az utóbbi években a megyeit lényegesen meghaladja a regisztrált munkanélküliek aránya. Az ellátottak között pedig a járadékosok számát jóval meghaladja az önkormányzat által jövedelempótló támogatásban részesítettek száma.

A térségben élő népesség egészségi állapotát hátrányosan befolyásolja, hogy magas az ivóvíz arzén- és vastartalma.

Főbb folyamatok: Jánoshalma körzetét jelentős mérvű elöregedés jellemzi. Bár az utolsó évek adatai némi javulást mutatnak, ennek ellenére az elöregedés mértéke, üteme továbbra is ebben a térségben a legszámottevőbb. Az élveszületések aránya megközelítően azonos a megyeivel, ugyanakkor a halálozási arány a legmagasabb az egész megyében.

Az aktív keresők nagyobb hányadát még jelenleg is a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár csökkenő mértékben. Az ipar csak mérsékelten tud előretörni, ugyanakkor jelentősen bővül a különböző szolgáltató ágazatok súlya.

Fő problémák: A kistérség sok problémával küszködik, amelyek között igen nehéz fontossági sorrendet kialakítani.

Az egyik legfontosabb és a humán infrastruktúra egészét átható probléma demográfiai jellegű. Ez magában foglalja a népesség gyors ütemű fogyását, valamint a térségben maradók jelentős mértékű elöregedését.

A másik, nem kevésbé súlyos probléma a nagyarányú munkanélküliség. Az átalakult és az új ipari vállalkozások, a mezőgazdaság nem képes teljesen foglalkoztatni a munkavállalókat.

A térség fejlődését akadályozza a népesség rendkívül alacsony szintű iskolai végzettsége. Ez még azt is nehezíti, hogy a munkanélküliek számára biztosított ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel (képzésekkel, átképzésekkel) megfelelő eredményeket lehessen elérni.

Az oktatás színvonalának emelése, szerkezetének módosítása, újabb képzési irányok, módszerek meghonosítása elsőrangú feladat. Ez a következőket foglalja magába:

A mezőgazdaság domináns szerepével összefüggésben a speciális mezőgazdasági, kertészeti ismeretek bővítése, színvonalának emelése szükséges. A jövendő mezőgazdasági termelőinek nemcsak a termelési módszerekben, hanem a piac megszervezésében, a marketingben is megfelelő jártassággal kell rendelkezniük.

Az alacsony végzettségű felnőttkorú lakosság továbbképzése céljából a nem iskolarendszerű oktatás különböző formáit is fejleszteni kell.

Bácsalmás körzetéhez hasonlóan az 1989-ben várossá lett Jánoshalma kistérsége sem alkot önálló területi egységet. Települései, amelyek egykor a bajai és a kiskunhalasi járás részei voltak, ma is inkább e két szomszédos városhoz vonzódnak.

Forgalmi helyzet: A térségnek - az 54. és az 55. sz. főút között - rendkívül ritka az úthálózata. Igaz, Jánoshalmának Bácsalmással, Kiskunhalassal, Kalocsával és - Csávolyon keresztül - Bajával is közvetlen összeköttetése van, ám Borota és Kéleshalom forgalmi árnyékban fekszik. (Ez utóbbi települést a távolsági buszok is elkerülik.) Közlekedésföldrajzi szempontból Mélykút helyzete a legkedvezőbb, hiszen nemcsak az 55-ös út, hanem a Kiskunhalas-Jánoshalma-Bácsalmás-Baja vasúti szárnyvonal is érinti.

Az M9-es gyorsforgalmi út, amelynek nyomvonala az elképzelések szerint Jánoshalmától É-ra haladna, kétségtelenül nyitottabbá tenné a kistérséget. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sűrítése is, mindenekelőtt Jánoshalma és Tataháza, Jánoshalma és Kisszállás, ill. Borota és Tataháza között. Mélykút elkerülése és az 5501. sz. úttal való összekapcsolása ugyancsak szerepel a tervekben.

Településszerkezet: Jánoshalma kistérsége Bács-Kiskun megye egyik legkisebb ilyen szintű területi egysége, hiszen mindössze négy települést foglal magába. Valamennyi nagyhatárú település, de mindnek más a történeti múltja: Mélykút önálló arculatú nagyközség, Borota a múlt században még puszta volt, Kéleshalom pedig Jánoshalma közigazgatási területéből önállósult 1952-ben. E két utóbbi községben jelentős arányú a külterületen élők aránya; Kéleshalmon - ahogy az a népszámlálás adataiból kiderül - 1990-ben a tanyaiak voltak többségben.

Térkapcsolatok: A közel tízezer lakosú Jánoshalma nem teljes értékű városi centruma vidékének: igazi vonzáskörzete még nem alakult ki s központi funkciói is meglehetősen hiányosak. A térségébe tartozó három falu lakói számára így ma is inkább Baja és Kiskunhalas jelenti "a várost". Ami a helyi adottságokat illeti, a legjobb ellátottsági mutatókkal a városiasodó nagyközség, Mélykút büszkélkedhet. A másik végletet a kis lélekszámú, ám jelentős arányú külterületi népességgel rendelkező tanyaközség, Kéleshalom képviseli, ahol jószerével csak postahivatal és óvoda működik.

A kistérség - a települések száma alapján - a megye legkisebb, de jelentős problémákkal küzdő kistérsége. A talajvízszint-süllyedés a megyében itt a legnagyobb, következményeit csak a viszonylag külterjes művelési ág megoszlás mérsékli.

A kistérség a megye bácskai területrésze és a homokhátság közé ékelődik, mérete és fejlettségi színvonala alapján a magasabb szintű társadalmi - gazdasági kapcsolatokban a szomszédos nagyobb központok (elsősorban Baja és Kiskunhalas) felé is integrálódik (Felső-Bácska Önkormányzati Szövetség).

A demográfiai, foglalkoztatottsági mutatók kedvezőtlenek. A rossz társadalmi - gazdasági adottságok, a többszörösen hátrányos helyzet a térszerkezeti kapcsolatokban és a terület-felhasználásban is megmutatkozik.

A kistérség gazdaságában a mező- és erdőgazdálkodás a meghatározó. A területrendezési program a kistérségben mintegy 2600 ha további erdőtelepítést irányoz elő, mely zömében a meglévő erdőterületekhez csatlakozna. A mezőgazdaságban a kevésbé aszályérzékeny, a vízhiányos helyzethez alkalmazkodó, környezetkímélő ágazatok előtérbe helyezése javasolható.

A kistérség térszerkezetére, illetve ennek alakulására legnagyobb hatással az M9 tervezett autóút megvalósítása lenne, mely Jánoshalmától É-ra keresztezné a kistérséget. Ez azonban csak nagyobb távlatban várható. Megépítése esetén a Jánoshalma É-i részén lévő területek felértékelődése, területrendezési és területgazdálkodási feladatok jelentkezése várható. Ebből a szempontból a település É-i részén igényes létesítmények telepítése nem ajánlatos. Területgazdálkodási szempontból célszerű az önkormányzati területi tartalékok képzése.

Bár a településekre a laza szerkezetű beépítés a jellemző, valamennyi település rendezési terve kisebb - nagyobb területi tartalékot, lakó-intézményi területbővítést irányoz elő. Viszonylag jelentős iparterület Jánoshalmán és Mélykúton található. Mindkét település kisebb ipari park céljára való továbbfejlesztéssel számol. Jánoshalmán vállalkozásfejlesztési célra rendelkezésre áll egy volt katonai objektum (laktanya) területe is. Ez utóbbi (szak)oktatási célra történő igénybevétele is javasolható. A települések kijelölt üdülőterülettel nem rendelkeznek, a falusi - tanyasi idegenforgalomba való bekapcsolódásukat a nagyobb központoktól való távolság megnehezíti. Jánoshalma K-i részén lévő leromlott gyümölcsültetvény felújításával, újratelepítésével idegenforgalmi fogadásra alkalmas bemutatótelepet kívánnak létesíteni. A térségben – szénhidrogén-kutatások "melléktermékeként" - több alacsony fokú termálkút is található, de ezek hasznosítása megoldatlan.

A természetvédelem szempontjából a Kéleshalmi homokbuckák és a borotai Csókási nyáras jelentenek területrendezési, illetve szabályozási feladatot.

A térségi kapcsolatok javítását elsősorban a közlekedési infrastruktúra-fejlesztési feladatok szolgálják. Közülük legfontosabb a már említett M9 tervezett autóút, továbbá a főúthálózaton Mélykút elkerülése északon (55. sz. főút), valamint a mellékúthálózat fejlesztése.

Az M9 autóút nagy valószínűséggel több ütemben épül ki. A Duna és az 53. sz. főút közti szakasza tervi szinten előkészítettebb, mint az ettől K-re lévő szakaszok. Előbbi is több ütemben épül, feltehetően az első ütem a Duna-híd és az 51., vagy 54. sz. főútig terjedő szakasz lesz. Innen részben az 54. sz. főút, részben az 5312. sz. út módosított nyomvonalán, Jánoshalma É-i elkerülő szakasszal éri el az 53. sz. főutat. Ennek utolsó része belesimul a Jánoshalma-Kisszállás tervezett mellékút nyomvonalába. A felvázolt nyomvonal megelőző ütemnek tekinthető. A terv műszaki paraméterei nem elégítik ki egy nagytérségi autóút követelményeit, így ennek teljeskörű kiépítése csak nagyobb távlatra valószínűsíthető. Az autóút megvalósítása esetén a Jánoshalma-Kisszállás mellékút kiépítése (helyi forgalmi, lassú járművek, szerviz célokra) továbbra is szükséges lesz.

A mellékút-hálózat kapcsolatfejlesztési igénye: az 5416. sz. út Jánoshalma - Kisszállás közötti 8,3 km-es szakasza, az 5502. sz. út Mélykút és az 5501. sz. út között (7,5 km), Borota és Tataháza között 9,5 km földút kiépítése. Ezen kívül a térséget segíti a kistérségen kívül lévő Rém - Nemesnádudvar - Dusnok út megvalósítása is. A mellékutak felvázolt kiegészítése esetén a korábban tervezett 5415. sz. út Jánoshalma-Tataháza közötti 11,6 km-es szakaszának kiépítése térségi szempontból szükségtelenné válik. Ennek létrehozására legfeljebb helyi mezőgazdasági érdekből kerülhet sor.

A kerékpárút-hálózat fejlesztését az 5412 sz. út mellett tervezett kerékpáros nyomvonal kialakítása jelenti (Baja - Csávoly - Jánoshalma - Kiskunhalas). Mélykúton településen belüli kerékpárút van, melynek bővítése várható.

A MÁV a vasút szintentartását tervezi. Ez újabb területrendezési feladatot nem támaszt. A Jánoshalma melletti füves repülőtér megszűnt. Legfeljebb heliport üzemeltetésével lehet számolni.

A térség vízrendezési szempontból a Kígyós vízrendszerhez tartozik, melynek jelentősebb feladatai a térségen kívül jelentkeznek. Ezeknek a vízvisszatartó létesítményeknek kedvező hatása lehet a jánoshalmi térségre is.

A térség települései ivóvízzel ellátottak. Borota vízművénél a vízkezelés kialakítása, míg a többinél minőségi fejlesztés, biztonságnövelés szükséges.

Szennyvízelvezetés, -tisztítás kialakítása Jánoshalmán és Mélykúton folyamatban van. A csatornázottság mértéke még alacsony, 5-10 %-os, a tisztító bővítése is szükségessé válik. A megyei szennyvíz-program (ADUVIZIG) szerint távlatban (2010-ig): Jánoshalma Borotát is ellátja, Mélykúton új tisztító létesítése szükséges, Kéleshalom pedig közműpótló berendezéssel oldja meg szennyvíz problémáját.

A kistérség energiaellátása közepesnek mondható. A nagytérségi energiavezetékek fejlesztései a térséget nem érintik.

A hírközlés infrastruktúrája szempontjából a térséget a mobil telefonszolgáltatók bázisállomásai érintik, melyek szabályozási igényei kismértékűek. Korlátozási feladatot támaszt az országos optikai kábelhálózat Kiskunhalas - Baja közötti szakasza.

A kistérségben Jánoshalmán viszonylag korszerű hulladéklerakó létesült. Ez akár kistérségi célra továbbfejleszthető. A térség önkormányzatai egyébként a Vaskúti lerakó érdekközösségéhez csatlakoztak. A Vaskúti regionális lerakó megépítése esetén a jánoshalmait mint átrakó-tömörítő, szelektív hasznosító állomást célszerű tovább működtetni.

kis méret, súlyos gazdasági-társadalmi gondok

irány: a térség települései közös működési életképességnek biztosítása, erős területfejlesztési koordinációs kapcsolatok Kiskunhalas és Baja felé

környezeti érzékenység, vízszintsüllyedés

irány: a vízvisszatartó és -pótló rendszerek kiépítése

a gazdaság eltartóképességének problémái

irány: az eltartóképesség növelésére irányuló közös gazdaságfejlesztés

közepes műszaki infrastruktúra

irány: a felzárkózás lehet a fő cél

viszonylag gyenge belső kohéziójú településszerkezet

irány: az ellátási, szervezési és tervezési együttműködés fokozása a kisváros, a markáns nagyközség, s a tanyaközségek szintjén

a tanyás települések ellentmondásos helyzete

irány: a tanyás gazdálkodás hagyományainak megújítása, a tanyai társadalom gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális helyzetének számottevő javítása

nemzetiségi és vallási sokszínűség, jelentős tradíciók

irány: az identitás, a helyi kötődések erősítése, szervesebb kapcsolódás a térségen belül, s a Felső-Bácskai Szövetséghez integrálva

A kistérség területfejlesztési koncepciója regionális és megyei kapcsolódásai

A megépülő nemzetközi jelentőségű M9-es főközlekedési útvonal lényegesen javíthatja a térség helyzetét. Az erre való távlatos felkészülés fontos lehet.

A térség mozaikszerűen elhelyezkedő, országosan védett természeti területei bővíthetők a helyi természeti értékekkel, amelyek a Duna – Tisza köze távlati zöldfolyósó-rendszeréhez kötődnének.

A közlekedési és ellátási kapcsolatok összehangolt fejlesztése a bajai, a halasi és a bácsalmási kistérségekkel.

A kistérség egyértelmű elmaradott országos besorolása valamennyi lehetőségnek együttes kiaknázása (környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, szociális és humán programok, stb.).

A településközi együttműködés fokozása, különös tekintettel a térség mindössze négy településére, megvizsgálva a nagyobb térségi integráció lehetőségeit is (FEBÖSZ).

A mezőgazdaság minőségi, illetve a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság fejlesztése, kapcsolatba hozva a sajátos, bemutató jellegű agroturisztikai rendezvények lehetőségeivel.

A térség egészére kiható szakoktatási és az elöregedő népesség miatt szükséges szociális ellátást biztosító szervezet-fejlesztések.

A környezetvédelem terén sokszereplős együttműködés, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozók és az önkormányzatok között, tájvédelmi alapú fejlesztési programok kidolgozása

Munkahelyteremtő gazdaságfejlesztő programok beindítása, különös tekintettel a kisvállalkozásokra

A gazdaságfejlesztés infrastrukturális alapjainak megerősítése, különös tekintettel a közlekedésre

Az egyedi gyümölcstermesztés hagyományinak feltámasztása

A távlatban javuló tranzitszerepkör kihasználása

Kommunikációs és informatikai fejlesztések

A szakoktatási, átképzési, tanácsadási lehetőségek továbbfejlesztése

A jánoshalmi kistérségre a következő kiemelt (települési) területi besorolások alkalmazhatók: elmaradott térség, agrár-rurális térség, egyes települései a települési besorolások szerint is támogatandók. A megyei övezeti besorolás szerint: távlatban tranzitút fejlesztési zóna, sajátos településhálózatú, fenntartható agrár- tanyás vidékfejlesztési övezet.

A kistérség szervezeti-intézményi jövőjének meghatározása (az önállóság megtartásával esetleg szorosabb integráció a FEBÖSZ-szel)

A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing, nagybani piac, képzés, stb.)

Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési integráción alapuló kistérségi programjainak adaptálása, a már kialakult agrárrendezvény-turizmus fejlesztésével

A térség szociális problémáit megoldó közös programok kidolgozása és végrehajtása

© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!