A modern, európai modell szerint felépülő területfejlesztés fontos előírása, hogy a koncepcióban megfogalmazott fő célok, stratégiai irányok, fejlesztési prioritások és különböző szintű programok hatásait is felvázolja. Természetesen az egyes konkrét, területre szabott, operatív jellegű beruházási vagy fejlesztési programokhoz konkrét hatástanulmányok készítésére is szükség lesz majd.

A koncepció megvalósulásának legfontosabb hatása természetesen a fő, illetve a stratégiai célok elérése lehet.

Az első fő prioritásból kiinduló komplex környezet- és tájfejlesztési stratégiai program és annak különböző szintű területi, települési programjainak hatásaként jelentős mértékben javulhat a megye környezeti alapállapota, bővülhetnek a természetvédelem alatt álló vagy tájkímélő módon használt mezőgazdasági területek, növekedhet általa a turizmus-fejlesztés potenciálja, s összességében pedig hatása lehet a modern értelemben vett komplex vidékfejlesztésre, a helyi társadalom kulturáltabb, természetbarátabb, a jövő számára alapvetően fontos fenntartható környezeti fejlesztéshez való viszonyának kialakítására.

A gazdaság sokoldalú modernizációs fejlesztésének hatásaként elsősorban a megye egészének megtartóképessége javulhat, de megnőhet az a mozgástér is, amelyet a megye gazdasága, társadalma, települései, térségei önfejlesztő módon kihasznál. A gazdasági fejlesztések kölcsönösen fontos hatással, összefüggéssel lehetnek a humán szférára is. A közlekedési – kommunikációs fejlesztések alaphatásaként számítható a gazdaság fejlődési feltételeinek megteremtése.

A humán fejlesztések kettős hatással bírnak. Innovációs, megújítási programjaik a gazdasági társadalmi progressziót viszik előre, szociális programjaik mérséklik a fejlődés által keltett, szükségképpen bekövetkező leszakadást, számos újonnan keletkező társadalmi konfliktust. Mindkét hatás érvényesülése egyszerre fontos, amit nem könnyű feladat kiváltani.

A települések közötti együttműködési programoktól legfontosabb hatásként a kistérségek valós megszerveződése vártható. A megyei és kistérségi koncepció programjai megvalósításához elengedhetetlen, hogy létrejöjjenek ezek a működőképes, rugalmas és ütőképes kis szervezetek. E terekben lehet biztosítani ugyanis az ott élők mindennapi szükségleteinek leghatékonyabb kielégítését. Így e programok a térségi szintű ellátásfejlesztéshez és az ugyanezen a szinten értelmezett megtartóképesség növeléséhez is hozzájárulhatnak.

A területfejlesztési integrációs programok hatásaként jelentősen javulhat a települések és a kistérségek, a kistérségek és a megye, a megye és a régiók, illetve a régió és kormányzati, sőt az euroregionális fejlesztési szint közötti kooperáció. Ez alapjaiban hozzájárulhat a megye gazdasága és társadalma számára egyaránt kedvezőbb forráselosztáshoz, a területfejlesztés konkrét feladatainak területi pontosításához, szakmai színvonalának növeléséhez.

Rendkívül fontos az összetett, az összegződő illetve a komplex hatások megtervezése és megszervezése. Önmagában szinte egyetlen program sem kellően hatásos. A komplex területi hatásokra való törekvés a modern megyei területfejlesztés kulcsfontosságú kritériuma. A források korlátozott volta miatt ma ezt még igen nehéz kivitelezni, de a programozás szellemiségét tekintve az erre való törekvés nem elsősorban anyagi kérdés. A területfejlesztés döntési pozícióiban lévők felelőssége, hogy a megyei szereplők számára előírja-e vagy megköveteli –e konkrét hatástanulmányok elkészítését, az egyes ágazati, vagy térségi típusú fejlesztési programoknak az elfogadott komplex megyei területfejlesztési koncepciókhoz és programokhoz való kapcsolódásának szükségességét, illetve annak bizonyos kritériumait. A közelmúlt területfejlesztési beavatkozásainak országos tanulsága, hogy önmagában egyetlen elszigetelt fejlesztés sem járt komplex területi fejlődést, hatást kiváltó sikerrel. A három közös fő közös hatást a tágabb értelemben vett környezet, a gazdaság és a társadalom között mindig szükséges alaposan végiggondolni és a vártható kedvező vagy kedvezőtlen hatásokat egyaránt figyelembe venni.

© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!