7. fejezet

VII. A megye területfejlesztési koncepciójának ágazati problematikája

A komplexen értelmezett területfejlesztés új elmélete és gyakorlata azt jelenti, hogy az egész fejlesztendő területet egységnek tekintve, és azt a külső, regionális, gazdasági, politikai kapcsolatrendszerekbe ágyazva adhatók meg először a fejlesztési elvek, majd a fejlesztési prioritások. Ezek a prioritások már természetesen nem ágazati jellegűek, hanem bizonyos ágazati fejlesztések esetén is azok lehetőség szerinti komplex területfejlesztő hatását feltételezik. Utána - az ezekben megnyilvánuló konszenzus esetén - a fő fejlesztési célokat, programvázlatokat kell meghatározni a hozzájuk köthető eszköz- és intézményrendszerrel együtt.

A folyamatos munkával továbbgondozott megyei és kistérségi koncepciók - a hozzájuk szorosan kapcsolódó eszköz- és intézményrendszerre vonatkozó előírásokkal - a fejlesztéseknek részben alapdokumentumává, részben - az elfogadott programokkal együtt - annak a forgatókönyvévé válik.

A koncepcióknak állandó – de legalább kétévente történő – felülvizsgálata szükséges. Ezzel biztosítható a folyamatosan változó igényekhez alkalmazkodó fejlesztés és tervezés gyakorlata.

Szükség van arra is, hogy az újonnan készülő megyei szintű ágazati fejlesztési koncepciókat a területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolják, az új terveket, programokat beillesszék a főbb prioritások és területi feladatok elfogadott rendszerébe. A területfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha integrálni tudja a különböző ágazati elképzelések területi feladatait is. A jelen koncepcióhoz több ágazat és szakértő készített részkoncepciókat. Most ezekből azokat az elemeket emeljük ki, amelyek egybeesnek a fentebb elmondottak legfontosabb elveivel, prioritásaival és területi kívánalmaival.

· A környezet-, természet- és vízvédelem, illetve a víz-, szennyvíz-, és hulladékgazdálkodás

A természetvédelmi törvény alapján a védett területek és az azokat körülvevő mező- és erdőgazdálkodás, valamint egyéb funkciójú területek használóinak kompromisszumos együttélése jelentheti a nagy értékű védett részek hosszú távú fennmaradását. Ehhez a természetvédelmi hatóságoknak, az önkormányzatoknak, a gazdálkodóknak, s a helyi társadalomnak e célért való közös összefogása és támogatása szükséges.

A víz, különösen egy ilyen érzékeny adottságú területen az életet jelenti, mivel ez a helyi társadalom semmi mással nem pótolható, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrása. A vízgazdálkodás csak akkor válhat a területfejlesztés egyik fontos pillérévé, ha valós természeti, gazdasági és társadalmi igényeket elégít ki. A Duna – Tisza köze vízgazdálkodás-fejlesztésében kulcskérdés lesz a vízvisszatartás, a természetvédelem és a mezőgazdálkodás aszályokkal összefüggő vízigényeinek kielégítése, valamint nagy távlatban a vízpótlás és a Duna–Tisza csatorna. Rendkívül fontos a települések csatornázottsági szintjének emelése, a szennyvízkezelés megoldása.

A hulladékok káros környezeti hatásai elleni védelem egyre fontosabb környezetvédelmi és gazdasági tényező, különösen egy olyan érzékeny természeti tájon, mint a Duna – Tisza köze. Cél, hogy a helyi társadalom életének, munkájának, gazdasági tevékenységének velejárójaként a keletkező hulladék mennyisége minél kevesebb legyen, abból minél több legyen a másodlagosan feldolgozható, újrahasznosítható anyag, és egyre kisebb mennyiségű szemét kerüljön azokba a lerakókba és ártalmatlanítókba, amelyek kijelölése, megépítése kistérségi (vagy regionális) szinten is a közeljövő igen fontos területfejlesztési feladata kell, hogy legyen.

· A megye agrárfejlesztési koncepciója és a területi adottságokhoz igazított fejlesztési feladatai

Az agrárium valamennyi alágazatának átgondolt fejlesztése nemcsak a területhasználat és a jelentős termelési, feldolgozási és szellemi tradíciók miatt fontos, hanem azért is, mert közvetve vagy közvetlenül a megye társadalmának jelentős többsége kapcsolatban áll vele. Az agrárium gyors fejlődését gátolja a birtokviszonyok rendezetlensége, bizonyos érdekellentétek megléte a természetvédelemmel és a vízgazdálkodással szemben, a tőkehiány, a családi gazdaságok felkészületlensége egyaránt.

Fejlesztése két fő irányt vehet.
Az egyik

a kiváló adottságú termőföldek lehetőségeinek kihasználása, valamint a hungaricumok magas színvonalú termelésének és exportképességének biztosítása, tehát az európai integrációra képes modern megyei mezőgazdaság, sokoldalú üzemi, termeltetési és feldolgozási rendszerekkel,
a másik

az ún. fenntartható, a helyi és az önfogyasztást kielégítő, de piacra is szállító racionális tájhasználatot biztosító sokszínű és sokoldalú – támogatott - mezőgazdaság. Területileg is pontosan meghatározandók azok a termelési típusok és formák, amelyek a különleges termőhelyeken folytatott gazdálkodást, a foglalkoztatás-javító szociális mezőgazdálkodást (- földprogramot), a családi és a helyi szükségletre termelő tevékenységeket, az extenzív, a tájvédelmet is biztosító formákat a megye karakteresen elkülönülő agártájegységeibe beágyazzák.

A különböző formák el kell, hogy különítsék azokat az agrártermelési körzeteket, amelyek a specializált, európai típusú agrárfejlesztésre alkalmasak (képzéssel, szaktanácsadással, marketinggel, tudományos kutatással), s azokat, amelyek fejlesztése a fenntartható vidékfejlesztés sokkal komplexebb igényeivel együtt (biomassza, mint alternatív energia, biogazdálkodás, falusi és tanyai turizmus, helyi gasztronómiai különlegességeket biztosító étteremhálózat ellátás, munkanélküliség mérséklése, szociális földprogramok stb.) oldhatók meg.

Mindezek együttesen a falvak, tanyák népességmegtartó képességét is javíthatják. Az itt élőknek – időnként a szélsőséges körülményekhez is való - alkalmazkodóképessége, földszeretete, ragaszkodása, megfelelő szervezeti keretek között, komoly helyi támogató erőt jelenthet a fejlesztésekhez. Mindezek úgynevezett EU konformitása is kívánalom.

Jelentős szerepet kaphat az erdősítés is, segítve a természeti és a települési környezet védelmét, a termelési, védelmi, közjóléti (szociális, üdülési) célok megvalósítását. A jelenleg is – és magas szakmai szinten folyó - erdősítési programok folytatása mindenképpen indokolt és szükséges.

· A megye gazdaságfejlesztési koncepciójának

egyszerre több követelménynek kell eleget tennie, amelyeket mind a területi – települési adottságok, mind a folyamatosan változó gazdasági környezet és forgalmi helyzet, a várható termelési-kooperációs igény, illetve a pénzügyi és humán erőforrások is erősen, s korántsem egy irányban befolyásolnak.

A vállalkozások általános élénkítésének elve mellett igen eltérő lehet a termelő és a szolgáltató gazdasági ágazatok területi fejlődése is. Az előbbiek a kis- és kézműipartól kezdve a bedolgozói rendszerben működő kisvállalkozásokon át a nagyobb külföldi tőkeberuházásokra építő középüzemi méretekig ívelhetnek, elsősorban a megye forgalmi folyosói által érintett településeken. Az utóbbiak (kis- és nagykereskedelem, a szállítás, a banki szolgáltatások stb.) feltehetően a városi központokra fognak építeni. Meghatározó lesz a transzeurópai forgalmi helyzet és annak az infrastruktúrája is. A kisvállalkozások “szociális” alapú munkahelyteremtése, fejlesztése csak önkorlátozó helyi adópolitikával lesz eredményes, csak a fokozatos profitnövelés ágyazhatja be az adott gazdasági tevékenységet az adott térbe, településbe, társadalomba.

A gazdasági fejlesztés igényeit kölcsönösen össze kell hangolni az infrastruktúrával és a humán tényezőkkel, általános elvként biztosítva a terület gazdaság-fejlesztési fogadókészségét. A kamarák joggal vetik fel a közös fellépés szükségességét a területfejlesztés támogatási rendszerének sokkal átgondoltabb kihasználására. Mind a kis- és kézműipar tekintetében, mind a hagyományokra is építő, de új ágazatok tekintetében a legszélesebb spektrumú gazdaságfejlesztést lehet a megyében preferálni, ha a telephely-létesítés műszaki és humán feltételei, illetve kooperációs lehetőségei adottak. Az üzleti élet egyéb területeinek (ingatlanforgalmazás, üzleti információs rendszerek, tanácsadás, marketing, gazdasági-vállalkozói képzés és átképzés, stb.) illetve a kis- és nagykereskedelemnek jelentősége növekedni fog.

· Az idegenforgalom fejlesztésének koncepciója elkészült,

a megye területfejlesztési koncepciójába jól illeszthető. E szféra fő ágazata az ún. átmenő idegenforgalom marad, de jelentősen bővülhet az üzleti és hivatás turizmus, az ún. zöld (lovas, kerékpáros, gyalogos) turizmus, s a falusi-tanyai üdülés is, a tartós vendégforgalmat megcélzó vízi- és termál-idegenforgalom mellett. A helyi társadalmak számára fontos kiegészítő jövedelmet is biztosíthat az ágazat. Nagy figyelmet kell fordítani e területek rendezési tervezésére, s a fejlesztéseknél igényes szabályozás szükséges a rekreációs célokat is szolgáló jelentős tanyai-hobbikert övezetekben, valamint a természetes vizek menti, második otthonként szolgáló üdülőterületeken. A turizmus országos fejlesztési prioritásainak megfelelően a megye egyes településein törekedni kell a fentebb sorolt turisztikai adottságok fejlesztésére. Az elképzelések sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen a megyei szinten koordinált kistérségi szintű fejlesztési tervek elkészítése. Rövid távon a meglévő kapacitások jobb kihasználása az elsődleges cél. Hosszabb távon a kutató-fejlesztő munkákra alapozott nagyobb programok elindítása és a felsőfokú idegenforgalmi szakképzés bevezetése lehet sikeres.

· A humán szféra fejlesztési koncepciójának egyes területei szintén kimunkálásra kerültek

A humán szféra szinte minden területe, (alap-, közép- és felsőfokú oktatás, egészségügy, kultúra, művelődés, nemzetiségek, művészetek, szociális ellátás) igen szoros kapcsolatba hozható a területfejlesztés egyes tényezőivel, feladataival, ágazati és területi prioritásaival. A humán szféra jelentőségét szinte minden területfejlesztési szereplő elismeri, ugyanakkor még nem biztosított a megfelelő helye a területfejlesztés tervezési-fejlesztési rendszerében. A jövőben döntő fontosságúak lesznek a modern gazdasági fejlődéshez szükséges tudás-komponensek (üzleti – piaci ismeretek, szervezés, marketing, nyelvtudás), a térségi – települési önkormányzati ismeretek, amelyek a helyi polgárság partneri kapcsolatrendszeréhez, de az új európai területi fejlődési folyamatokhoz való kapcsolódáshoz is szükségesek. Már rövid távon is szükséges mindezek figyelembe vétele, hogy „finom” módszerekkel, fokozatosan a humán erőforrások átfogó és integrált fejlődése legyen a megye fejlődésének egyik fő húzóereje. Egyszerre kell teret biztosítani az új minőséget teremető humán programoknak (pl. főiskolák integrációja, képzési, át- és továbbképzési programok) és a felzárkózást lehetővé tevőknek (szociális programok, munkanélküliség felszámolása). A “tudáshiány” sok esetben a fejlesztés egyik akadálya és a csődök fő kiváltója. A humán szféra teljes spektrumú figyelembe vétele a területfejlesztési folyamatokban hosszú távú cél lehet. Csak hosszabb távon oldható meg a gátló tényezők és konfliktusok egy része jelentős része (elöregedés, szakemberhiány, nem megfelelő képzettség, rossz mentális alapállapot, öngyilkosságok, társadalmi devianciák, stb.)

Igen fontos területe e humán szférának az egészségügyi ellátás rendszere, annak minősége. A meglévő értékek és ellátások rendszerének megőrzése mellett az elérhetőség (a kislaborok fenntartása, ügyeleti rendszer, stb.), s a szociális rendszer bővítése lehet a fő cél.

Ha a koncepció nyomán folytatódik az igen fontos területrendezési-tervezési folyamat is, akkor minden település, minden térség, s maga a megye egésze is olyan műszaki tervezési tevékenység részese lesz, amelynek meg kell határoznia az egész megye modern területhasznosítási és terület-felhasználási rendszerét, tervét és szabályozását is. A megye települései rendezési terveinek felülvizsgálata nyomán el kell készülnie a külterületek építési és területhasználati szabályozásának, melyekhez megalapozott és közös megyei ajánlásokat, előírásokat kell biztosítani.

A koncepció csak ezek együttes végrehajtása során teljesedhet ki és valósulhat meg. A területfejlesztés csak orientálhatja, összefoghatja ezeket az ágazati koncepciókat és területrendezési terveket. Közösen meghatározott elvrendszerével és prioritásaival hozzájárulhat azok eredményes megvalósításához.

A harmonikus fejlődést eredményező és komplex szemléletű megyei területfejlesztést, a megfelelő ágazati és térségi érdekek figyelembe vétele, a szereplők együttműködési készségét feltételező egyeztetések után, jó minőségű, modern területrendezési tervek birtokában, csak sok egyetértő érdemi szereplő viheti sikerre. A koncepció végrehajtásához szükséges eszköz- és intézményrendszer ma még kialakulatlan, kiépültsége, finanszírozottsága gyenge. Az EU kívánalmak viszont szigorúan előírják majd ezeket a feltételeket, melyeknek első lépése egy jogilag is elfogadott, írott koncepció.