Bács–Kiskun megye lehetséges

1.

A megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciók megvalósításához a legmegfelelőbb beavatkozási tereket, területi egységeket kétféle módon határozhatjuk meg:

egyik szerint a nagyobb hatásterületű, a szélesebb kitekintést igénylő, nemzetközi és hazai regionális folyamatokhoz igazodó, illetve bizonyos ágazati fejlesztésekhez, a stratégia egyes fontos részelemei általános megvalósításához célszerű különböző övezeteket, körzeteket és zónákat elkülöníteni. Ezek akár a megyén is túlnyúló, vagy több kistérségre kiterjedő különleges adottságokkal, vagy fejlesztési lehetőségekkel rendelkező területi egységek (pl. forgalmi - közlekedési zóna, tanyás övezetek, védett területek, speciális agrártermelési tájkörzetek, stb.).

a másik szerint az eleve adott, meglévő, vagy előre meghatározott terekhez, kistérségi szerveződésekhez rendelhetünk hozzá különböző - szintén a fenti prioritásokhoz kötődő - fejlesztési irányokat, programokat. Eredményesek lehetnek a több kistérség tevékenységét összefogó szerveződések (pl. FEBÖSZ).

Az első, a „zónás vagy övezetes” változat a hosszú távú tervezés igényeit elégítheti ki, hiszen lényege, hogy az átalakuló nagyrendszerekhez viszonyítva biztosítsa a megye és térségei integrációját.

A másik, a „kistérségi” változat a rövid- és középtávú tervezés igényeit elégítheti ki, illetve fogalmazza meg, és fokozatosan, az alulról építkező programok segítségével biztosítja a fürtszerű és sokoldalú összekapcsolódást, a felzárkózást a települések számára.

A funkcionális övezetek, körzetek és zónák elvi meghatározása a koncepció szintjén csak egyfajta tervezési orientációt, bizonyos, - mai tudásunk szerinti - lehetséges prioritások területi kijelölését jelenti.

Ezek a folyamatos tervezés és az átalakuló nagyregionális változások nyomán módosulhatnak. Meghatározásuk azért szükséges, hogy az érintettek - a másik módon, tehát az alulról építkező kistérségi programok - számára a sajátos kitörési irányaikat, lehetőségeiket, a különböző települési-területi adottságok nyomán kihangsúlyozott "másságaikat" kijelölhessék, egyeztethessék és a nagyobb területi hatású rendszerekhez igazíthassák.

Bács-Kiskun megye hosszú távú fejlesztési övezetei és zónái

Országos és nemzetközi jelentőségű tranzit, illetve kommunikációs folyosók és övezeteik

Ezeknek az övezeteknek a településein (64 település) él a megye népességének 75,4 %-a. A különböző színvonalú megyei forgalmi folyosók előnyei és hátrányai egyaránt érintik ezeket a településeket. Fejlesztésük ezen az alapon meghatározó fő tényezői: az elérhetőség, a hazai, sőt nemzetközi gazdasági–termelési kooperációs készség és lehetőség, a falvak számára is fontos ellátások fejlesztése.

Környezetileg érzékeny, védett területek és tanyás térségeik zónája

Ezek a legkedvezőtlenebb talajadottságú, részben védett, vagy védelemre, erdősítésre, illetve extenzív mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területeket jelentik. A 36 tanyás településen a népesség 13 %-a él, de a megye területének mintegy 27 %-át foglalják el. Fenntartható fejlesztésük igen fontos kívánalom, különös tekintettel - a forgalmi folyosók kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására - a modern környezetgazdálkodás zöld(ökológiai)folyosó-rendszerének kialakítására is. A két “folyosórendszer” (közlekedési és zöld) konfliktusterületeinek meghatározása és problémáik feloldása igen fontos feladat.

Városi fejlesztési területek

Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kiskunhalas teljes körű városi szolgáltatásokat nyújtó, urbanizálódó megyei központjai és közvetlen vonzáskörzetük települései tartoznak ide. A megye népességének több mint 50 %-a érintett lehet ebben a fejlesztési – beavatkozási térségtípusban. Az öt - bizonyos tekintetben az egész megyére kiterjedő vonzó hatást gyakorló - város fejlesztése az innovációt, a területre kisugárzó modern, minőségi jegyekkel mérhető további urbanizációjukat jelenthetné, figyelemmel a magyarországi és azon belül a dél–alföldi városok kibontakozó versenyében betöltendő szerepükre is.

Kisvárosok és a sajátos adottságú nagyközségek fejlesztési területei

A különleges történelmi, települési fejlődés következtében kialakult Duna – Tisza közi településhálózat e 4000 főnél népesebb településein él a megye népességének csaknem 30 %-a. Ezeknek a nagyméretű és nagyhatárú településeknek a komplex területfejlesztési integrációja csak akkor lehetséges, ha térségi szerepük, hatásuk kibővül.

(Bácsalmás, Izsák, Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Solt, Soltvadkert, Szabadszállás, Tiszakécske,

Dunapataj, Dunavecse, Hajós, Harta, Kerekegyháza, Lakitelek, Mélykút, Sükösd, Tiszaalpár, Tompa)

Határmenti fejlesztési zóna

E különleges övezetben ma inkább a hátrányok, mint az előnyök dominálnak (11 településén a megye népességének 4,6 %-a él). A nemzetközi határmenti területekre vonatkozó sajátos fejlesztési programokhoz való kapcsolódásokkal új lehetőségeket kaphat a terület, illetve településeik. Újabb kishatárátkelők nyílhatnak meg, de jelentős lehet a közúti – vasúti forgalom közös, összehangolt fejlesztése is a határ mindkét oldalán.

(Bácsalmás, Hercegszántó, Kelebia, Tompa átkelőinek közvetlen hatásterületei)

Fenntartható vidékfejlesztési övezetek

A megye különleges természeti adottságaiból, jellegzetességeiből következően - sajátos módon - a kecskeméti és a bajai kistérségek városi magterületeit kivéve szinte a megye egészére értelmezendők ezen övezetek kívánalmai, összhangban a fenntartható, tájkímélő mezőgazdasággal, a természeti értékek védelmét, a biodiverzitást biztosító zöldfolyosókkal, a jelenleginél sokkal átgondoltabb és tervezettebb külterület-használattal. Mind a “homoki” (kétszintű kertkultúrás) gazdálkodás, mind a vízvédelem, mind a hulladékhasznosítás területi összehangolása fontos kívánalom.

A megye kistérségeinek országos támogatottságú beavatkozási térségtípusai

A rövid és középtávú fejlesztési céloknak, a kistérségek szintjén igazodniuk kell az Országos Területfejlesztési Koncepció beavatkozási térségtípusaihoz. Törekedni kell - az Országgyűlés által már elfogadott céltámogatási rendszerek segítségével - az azokból származó fejlesztési források minél jobb kihasználására.

A megyében - az ipari válságtérséget kivéve - valamennyi beavatkozási térségtípus előfordul. Ez jó esélyeket biztosít arra, hogy bizonyos jól meghatározott kistérségi fejlesztési programok megvalósításához additív módon, központi forrásokat lehessen szerezni.

Az elmaradott és tartós munkanélküliséggel sújtott kistérségekben a képzés, átképzés, a munkahelyteremtés, az infrastrukturális elmaradottság felszámolása lehet a fő cél, a mezőgazdasági (rurális) kistérségekben a fenntartható fejlesztés lehetőségeit kell kimunkálni, különös tekintettel az agráradottságokra és a természetvédelmi kritériumokra, a falusi – tanyai turizmusra.

A megye kistérségei és koncepcióik prioritásai

(A kistérségi koncepciók prioritásait alátámasztó munkarészek a X. fejezetben találhatók.)

Koncepciója elkészült, prioritásai jól illeszkednek a fentiekhez. A megyei város és a megye közös fellépése nemcsak a kistérségi, de az egész megyei koncepció megvalósíthatóságának kulcskérdése.

(A kecskeméti kistérségről készült komplex fejlesztési koncepciót e kistérség külön megbízás alapján készíttette el. Ez a dokumentum a Területfejlesztési Tanácsnál megtalálható. A megyei koncepcióban érvényesítettük az abban foglaltakat, illetve a megyei szintű egyeztetések során e térség vezetőinek és szakembereinek véleményét is integráltuk.)

A térség fejlesztési prioritásai

Első prioritás: A kis- és középvállalkozók számának bedolgozói lehetőséget biztosító ipari centrum kialakítása külföldi, tőkeerős vállalatok letelepedésének ösztönzésével.

Második prioritás: Élelmiszergazdasági marketing-szervezet létrehozása, amely a térségben eredményesen előállítható, vagy specifikumot jelentő mezőgazdasági termékek piacrajutását segíti (nagybani piac kialakítása).

Harmadik prioritás: Idegenforgalmi szövetség létrehozása, amelynek célja a térség- és idegenforgalmi marketing feladatok ellátása, és ezen kívül fontos szerepe van a kistérség őshonos természeti flórájának és faunájának megőrzésében, helyi természetvédelmi koncepciók kidolgozásában.

Negyedik prioritás: Az infrastruktúra fejlesztése a gazdaság, a helyi lakosság, valamint a turizmus igényeinek kielégítése érdekében.

Ötödik prioritás: Az oktatás és kutatás integrációja a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és a munkaerőpiac igényeinek kielégítése érdekében.

A kiskun központ és térsége a fejlesztési tengelyen

A viszonylag sokoldalú ipari központ Kiskunfélegyháza és tanyaközségei, illetve a kistérségébe tartozó nagyközségek (Bugac, Tiszaalpár) – figyelembe véve a kiváló forgalmi helyzetet, a jó agrár- és idegenforgalmi adottságokat - egyenletes, harmonikus fejlődésre számíthatnak.

Első prioritás: Kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal, INTERNET- bázison.

Második prioritás: A gazdaságnak a több lábon állást és jövedelmet biztosító fejlesztése, az ipar, a szállítás, a szolgáltatások és az idegenforgalom terén, a kedvező forgalmi – közlekedési helyzet maximális kihasználásával, a vonalas infrastruktúra egyes elemeinek szükségszerű fejlesztésével, vállalkozási övezet létrehozásával.

Harmadik prioritás: Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési és térségi programjainak adaptálása, különös tekintettel az idegenforgalomra.

Negyedik prioritás: Az intenzív és magas színvonalú mezőgazdasági kultúrák színvonalának, termelési kultúrájának fenntartása, az egyedi feldolgozottság szintjének és minőségének növelése.

A sokoldalú, sajátos kisvárosi központú kiskunmajsai kistérség

A korábbi mezőváros Majsa volt tanyaközségeivel alkot szerves területi egységet, melyben a jelentős szanki energiaforrás, a majsai gyógyvíz, s az agrárhagyományok jelentik a legfontosabb fejlesztési lehetőségeket. A települések és társadalmuk összefogása a kistérségen túlnyúló fejlesztési- és térkapcsolatokban is megnyilvánulhat.

Első prioritás: A kistérség szervezeti-intézményi jövőjének meghatározása (az önállóság megtartásával, esetleg szorosabb integráció a szomszédos kistérségekkel).

Második prioritás: A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing, képzés, stb.).

Harmadik prioritás: Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés alkalmazása.

Negyedik prioritás: A térség szociális problémáit megoldó közös programok megszervezése.

A három kisváros és a környező községek különleges tér-együttese

A hagyományos szőlő- és borkultúra, valamint az élénk vállalkozási készségre való hajlam és önerő fenntartása mellett a térség számottevő munkaerő-tartalékokkal is bír, melynek kihasználását sokoldalú gazdaságfejlesztéssel kellene biztosítani, részben számítva a térség megyében elfoglalt centrális helyzetére, részben pedig a forgalmi folyosók várhatóan növekedő fejlesztő hatására.

Első prioritás: A mezőgazdaság komplex, minőségi fejlesztése, diverzifikálása, a termelés – feldolgozás – értékesítés teljes vertikumának kialakítása, a jövedelmezőség növelése.

Második prioritás: A gazdaság több lábon állását és jövedelmét biztosító fejlesztések az ipar, a szállítás, a kereskedelem, a szolgáltatások terén.

Harmadik prioritás: A kulturális adottságok, néprajzi értékek, nemzetiségi hagyományok összehangolt kihasználása, a turizmus sokoldalú fejlesztése.

Negyedik prioritás: Az infrastruktúra széleskörű fejlesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre, a közúti és vasúti hálózat bővítésére és korszerűsítésére.

Ötödik prioritás: Összehangolt humán képzési, átképzési, szociális jellegű programok kidolgozása és megvalósítása, a térségi összefogás erősítése.

A forgalmi árnyékban fekvő, jelentős infrastrukturális elmaradottsággal és munkanélküliséggel küzdő területre már eddig is készültek kistérségi programok, melyek fokozatos megvalósítását a megyei területfejlesztésnek is sokkal hatékonyabban kellene támogatnia. Nagy távlatban új lehetőségek nyílhatnának a Duna tengely fejlesztésével, az M8-as út és új Duna-híd megépítésével, illetve a belgrádi vasútvonal korszerűsítésével.

Első prioritás: Jól működő, professzionális kistérségi fejlesztő, tervező, tanácsadó szervezet létrehozása.

Második prioritás: Szintrehozó infrastruktúrafejlesztés a mezőgazdaság szelektív és az ipar, valamint a szolgáltatások sokoldalú munkahelyteremtő, vállalkozói alapú fejlesztésével.

Harmadik prioritás: Összehangolt humán képzési, átképzési, szociális jellegű és közmunka programok kidolgozása és elindítása.

Negyedik prioritás: Az idegenforgalom, a falusi-, a zöld- és vízparti turizmus fejlesztése.

A kiskunhalasi kistérség

A belső és a külső integrációs energiák lehetőségeinek a térsége

A sokoldalú halasi térségközpont belső erőforrásai alapján az élelmiszergazdaságtól a kis- és középüzemi méretű termelő üzemekig képzelhető el a fejlődés, bár számottevő lehet a városi szolgáltatások területre kisugárzó fejlesztése is, számolva a közlekedési adottságokkal, a két fontos határátkelővel és a Szeged, Baja, Kecskemét háromszög középpontjában fekvő város hiánypótló központi szerepével.

Első prioritás: Kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal, INTERNET- bázison.

Második prioritás: A határmenti különleges gazdasági övezet kialakítása a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek kihasználásával.

Harmadik prioritás: A gazdaságnak a több lábon állást és jövedelmet biztosító fejlesztése, a könnyűipar, a szállítás, a szolgáltatások és az idegenforgalom terén.

Negyedik prioritás: A mezőgazdaság szintentartása, fenntartható vidékfejlesztési megközelítésű fejlesztései.

Ötödik prioritás: Több település összefogására építő társadalom-fejlesztési programok a közbiztonság, a képzés-átképzés, a hagyományőrzés terén.

A hagyományok és a megújulás térsége

A megye egyik legszervesebben összekapcsolódó kistérsége, melyet központi kisvárosa, szállásközségeinek, nagy- illetve nemzetiségi községeinek különleges együttese, együttélése határoz meg. Mezőgazdasági és kulturális hagyományai, tradíciói a Dunához való kapcsolódás új lehetőségeivel, a munkahelyteremtés, a szolgáltatások és az idegenforgalom fejlesztésével - de a magas színvonalú agrártermeléssel is - komplex kistérségfejlesztést igényelnek.

Első prioritás: Professzionális kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal, INTERNET- bázison, turisztikai marketing feladatokkal.

Második prioritás: Az intenzív, öntözéses kultúrájú agrártermelés magas színvonalának, termelési kultúrájának fenntartása, feldolgozottsági szintjének növelése, hozzá kiegészítő vidékfejlesztési típusú termelési programok csatolása (népművészet, gasztronómia, kézműipar, stb.).

Harmadik prioritás: Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési és térségi programjainak adaptálása (a soknemzetiségűségre is tekintettel).

Negyedik prioritás: A viszonylag elöregedő kistérség települései számára közös, szociális ellátó-programok kidolgozása és megvalósítása.

Ötödik prioritás: Kalocsa szellemi, oktatási, kulturális, egyházi és idegenforgalmi központ szerepkörének továbbfejlesztése, a térségre ható vonzó- és kisugárzó hatásokra is építve.

A Felső-Bácska különleges kultúrájú fókusz-területe

Az első világháború után az ország egyik legfejlettebb alföldi/vidéki területéből hirtelen forgalmi árnyékba, perifériára került nagy hagyományú és jelentős szellemi értékekkel rendelkező Baja és térsége a kettős központú megye igen fontos fejlesztési területe. Adottságai jobb kihasználására kiemelt nemzetközi és regionális léptékű fejlesztési programok lehetnek alkalmasak. Egy jól működő logisztikai központ és/vagy vállalkozási övezet a határmenti zóna egészét fejlesztheti, de szinten tartandó a magas színvonalú agrárkultúra, és a nagyobb települések kis- és közepes méretű vállalkozásainak fejlesztése. A humán erőforrások helyi bázisát a főiskolák integrációja és a kulturális/nemzetiségi hagyományok ápolása adhatja.

Első prioritás: Professzionális kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal, INTERNET- bázison, jelentős turisztikai marketing feladatokkal.

Második prioritás: A magas színvonalú mezőgazdaság termelési kultúrájának fenntartása, a feldolgozottság szintjének további növelése, hozzá kiegészítő vidékfejlesztési típusú termelési programok csatolása (gasztronómia, kézműipar, stb.).

Harmadik prioritás: A sokoldalú európai területfejlesztési program-lehetőségekhez való csatlakozás (közlekedés, logisztika, a tradicionális könnyűipar megújítása, gazdaság- és kereskedelem-fejlesztés, úgymint Duna program, PHARE CBC program, a soknemzetiségűségre is tekintettel).

Negyedik prioritás: A turizmus kiemelt és komplex fejlesztése, célterületeinek pontos meghatározása és a programkínálatok összehangolt fejlesztése, marketingje (természetes és termál-vízi, horgász, vadász, konferencia-turizmus, vendéglátás /halászlé, bor/, nemzetiségi-folklór).

Ötödik prioritás: Baja szellemi, oktatási-ifjúsági, kulturális, és idegenforgalmi központ szerepkörének továbbfejlesztése, a vele társuló községek térségére ható vonzó- és kisugárzó hatásaira is építve.

Önállóan vagy a Felső-Bácskában

A megye legkisebb területű kistérsége talán a halasi és a bajai térségekhez integrálódva kapcsolódhat be leginkább a hatékony területfejlesztési programok megvalósításába, amelynek alapját a mezőgazdasági tradíciók megőrzése és fejlesztése mellett az ahhoz szorosan kötődő kis- és kézműipar jellemezhet leginkább.

Első prioritás: A kistérség szervezeti-intézményi jövőjének meghatározása (az önállóság megtartásával esetleg szorosabb integráció a FEBÖSZ-szel).

Második prioritás: A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing, nagybani piac, képzés, stb.).

Harmadik prioritás: Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés komplex települési integráción alapuló kistérségi programjainak adaptálása, a már kialakult agrárrendezvény-turizmus fejlesztésével.

Negyedik prioritás: A térség szociális problémáit megoldó közös programok kidolgozása és végrehajtása.

A perifériáról az együttműködő határmenti övezetbe

A kistérség az országos besorolások szerint olyan elmaradott térség, amely a mainál sokkal jelentősebb támogatásra számíthatna népességmegtartó képessége növelése érdekében. Egy esetleg megnyíló, határon átnyúló gazdasági együttműködés sokat lendíthetne a térségen, bár megyén belüli integrációja is mind Baja, mind Kiskunhalas felé fejlesztendők.

Első prioritás: Az európai típusú határmenti települési integráción alapuló kistérségi programok adaptálása, megvalósítása, a határátkelés lehetőségeinek fejlesztése.

Második prioritás: A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing, stb.), ipari vállalkozások letelepedésének ösztönzése, kis- és középvállalkozások támogatása.

Harmadik prioritás: A térség szociális problémáit feloldó közös programok kidolgozása és végrehajtása, a fiatal korosztályok lehetőségeinek növelése, a meglévő iskolarendszerhez kapcsolódó tovább- és átképzési lehetőségek.

Negyedik prioritás: Kistérségfejlesztő - szervező iroda létrehozása (az önállóság megtartásával, esetleg integrációban a FEBÖSZ-szel).