1.

A fentiekből, vagyis a megye rendkívül differenciált adottságaiból, fejlődési esélyeiből és annak számos korlátjából kiindulva Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójának sokoldalúnak, - de a főbb irányok szintjén - mégis kellően aggregáltnak, szintetizáltnak kell lennie. Tekintettel az erőteljes és sok tekintetben tartós folyamatokként még nem értékelhető, bizonytalan változásokra, a stratégiai irányok és prioritások csak a legfontosabb működési területeket (szférákat) tekintve rögzíthetik azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek a környezetre, a gazdaságra, a műszaki és a humán infrastruktúrára, a társadalomra, valamint a településszerkezetre építő megyei területi fejlődést a mai ismereteink szerint az elvárható, kedvezőbb, harmonikus irányok felé segíthetik, terelhetik.

2.

Alapvetően három fejlesztési „forgatókönyv” (scenario) adható ma meg, amely az országos területi politika és annak garantált finanszírozása függvényében a lehetőségeket részben a megye számára is kijelölheti:

1. polarizált fejlődés – elsősorban Baja és Kecskemét kiemelt szerepének és a többi város súlyának további növekedésével, alig mérséklődő területi egyenlőtlenségekkel;

2. közepesen koncentrált fejlesztés - a tudásalapú ipar és az élelmiszergazdaság erősödésével, a növekedő közlekedési és együttműködési tengelyek szerepének felértékelődésével, de tovább hanyatló perifériákkal;

3. dekoncentrált (kiegyenlített) fejlesztés - egy feltételezett gyors gazdasági növekedés nyomán - erős nemzetközi integrációs irányok kibontakozásával, fokozott területi szolidaritás alapján jelentős kiegyenlítődéssel, általánosságban és sokoldalúan érvényesített fenntartható fejlődéssel.

Jelentős beavatkozások nélkül az első irány valószínűsíthető, a prioritásokat és a fejlesztési célokat tekintve a második változatot szükséges preferálni, míg hosszabb távon a harmadik lenne az ideális. Bács-Kiskun megye - tradíciói, lehetőségei, adottságai alapján - a harmadik fejlesztési irány megvalósítására törekszik.

3.

Bács-Kiskun megye számára – az irányelvek szintjén - öt fejlesztési prioritás elfogadása ajánlható.

Első prioritás: A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-települési-társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása

Mindhárom forgatókönyv szerint ez alap-prioritásnak vehető, olyannak, ami ma a modern területi fejlődés alapkövetelménye. A megyét illetően ez a prioritás az alábbiakat foglalja magába:

· az igen értékes nemzeti parki, tájvédelmi, természetvédelmi területek és a helyi értékek szigorú védelmét, ezek hatásterületén az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélő módszereinek, formáinak alkalmazását, támogatását;

· a Homokhátság vízpótlásának megoldását, a táji szempontból igen értékes területek ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztését;

· további erdősítéseket a magasabb ökológiai értékek elérése érdekében, a környezeti állapot javítása céljából (főleg a Homokhátságon akáctelepítéssel)

· a megye komplex vidékfejlesztésre alkalmas további területeinek a tájtermesztés és biogazdálkodás felé való elmozdítását, a talaj- és vízvédelem fokozását;

· a települések megváltozott gazdasági körülményei között a külterületek fokozott védelmét, az alföldi tájrészleteknek a korábbi arculatukhoz hasonló rekonstrukcióját, a biodiverzitást biztosító zöldfolyosó-rendszer kialakítását.

Összefoglalva: a tájhajlam érvényesítését a területrendezési tervezés során, összekapcsolva mindezeket a megoldásokat a falusi-tanyai-pusztai-vízi-kisvasúti és az ún. ökoturizmus fejlesztésével, további erdősítésekkel, illetve a települések belterületének igényes fejlesztésével és csatornázásával. A korszerű szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás az e prioritáshoz tartozó feladatok kiindulópontját jelentik.

A koncepciókészítés előzetes egyeztetései során megállapítható volt, hogy az e prioritáshoz kapcsolódó fejlesztések sikere csak valamennyi érintett szerepelő – környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, agrárszféra, erdészet, turizmus, településgazdálkodás, hulladékkezelés - együttes és konkrét területre, településekre szabott felismert, közös érdekei harmonizált tervei alapján remélhető. Egyik alágazat sem kerülhet kizárólagos helyzetbe, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy komplex szemléletű közös fejlesztésekre ma még együtt nem alkalmasak.

Második prioritás: Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására

A megye komplex gazdaságfejlesztésének kereteit - a hazai és külföldi tőke irányába mutatkozó kellő fogadókészség esetén - a kis- és közepes méretű vállalkozások kitüntetett támogatása jelölheti ki. E prioritás tartalma a következő lehet:

· a megye gazdaságának diverzifikálása. A megye adottságai nyomán igen sokszínű, sokoldalú ipari fejlesztési programok is életképesek lehetnek (élelmiszeripar, kis nyersanyagigényű gépipar és/vagy alkatrészgyártás, faipar, bútoripar ún. beszállítói-alvállalkozói iparágak fejlesztése).

· a mezőgazdaságot illetően a profitorientált, extenzív és intenzív termelés mellett a szociális típusú, fenntartható, részben önellátó, biotermelés–centrikus, tájkímélő típusú vegyes állattartás és növénytermesztés is eredményes lehet, ha az magas színvonalú feldolgozással és más kiegészítő tevékenységekkel párosul (kézműipar, szolgáltatások), s a megélhetést is javítja;

· gazdasági és vállalkozói övezetek létesítése;

· a megye komplex gazdaságfejlesztésének távlati lehetőségei a humán erőforrások jobb kihasználásával (átképzési és új képzési programokkal) és a hozzá adottságként meglévő kedvező méretezettségű településhálózatával nemcsak a termelő, hanem a termelést segítő-kiszolgáló, a területi kooperációt fokozó, szállítási-fuvarozási, raktározási, csomagolási, technológiai-transzfer, (nagy) kereskedelmi ágazatokban is adottak;

· az elmaradott térségekben a szociális alapú gazdaságfejlesztés munkahelyteremtő beruházásait több ágazat koordinációjával ajánlatos biztosítani;

· fontos kiegészítő ágazata lehet a gazdaságfejlesztésnek az idegenforgalom;

· a megyei területfejlesztés elsősorban érdemi koordinációval, a szükséges infrastruktúra, a vállalkozói készség és -kultúra fejlesztésével közvetetten járulhat hozzá a gazdaságfejlesztéshez, hiszen maga a gazdaságfejlesztés eredményessége annak szereplőin múlik.

A koncepciókészítés előzetes egyeztetései során a gazdaságfejlesztésben elsődlegesen érintett szervezetek (MVA, mindhárom gazdasági kamara) maximális kooperációs és kölcsönös együttműködési készségüket fejezték ki a területfejlesztési koncepció kialakítása és érdemi megvalósítása terén. A sokszereplős területfejlesztés igényeit figyelembe véve jövendőbeli szerepüknek - mind az ágazatok érdekérvényesítését, mind a komplex szemléletű területi fejlesztések összehangolását tekintve - növekedni kellene. A piaci alapon működő és sajátos önmozgású gazdasági, illetve a tervezésben kitüntetett szerepű önkormányzati szféra ma még nem halad közös pályán. A partnerségük rendkívüli fontosságú.

Harmadik prioritás: A megye és városai tranzit szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása

A területi gazdasági-társadalmi kapcsolatok fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy a megye gazdaságának és társadalmának a fejlettebb magyar és európai gazdasági övezetekkel való kooperációs lehetőségei kibővüljenek. A megyét illetően ez a prioritás az alábbiakat foglalja magában:

· a megye valamennyi fontos közútjának, vasútvonalának (különösen a Budapest – Kelebia vasúti fővonalnak) a sürgős fejlesztését, a közös közúti-vasúti hidak használati problémáinak megszüntetését és a városok elkerülő útjainak kiépítését, de növekvő lehetőségek rejlenek a vízi közlekedésben is;

· a bajai kikötő és logisztikai központ fejlesztését, tekintettel azok térbeli kisugárzó, valamint gazdaságfejlesztő hatásaira is;

· a határátkelők átbocsátóképességnek fejlesztését, áttételes (externált) hatásaik kihasználását; szükség esetén új kishatár-átlépők megnyitását;

· a kombinált szállítási formák (közúti, vasúti, vízi, légi szállítás) tudatos fejlesztését a remélhetően erősödő balkáni gazdasági erőterek igényeinek kiszolgálásával;

· hosszabb távon a legmodernebb kommunikációs-információs rendszerek fő- és alközpontjainak kiépítését, ami motorja lehet mind a gazdaságnak, az üzleti életnek, mind a kül- és belkereskedelemnek, mind a ma még viszonylag elmaradott területek felzárkózásának, sőt a modern területi marketingnek és az idegenforgalomnak is.

A koncepciókésztés előzetes egyeztetései során a gazdasági szakértők általában támogatták a transz-európai fejlesztési folyosók kialakítását, a szükséges hidak megépítését, ugyanakkor mások felhívták a figyelmet a nagy tranzitforgalom súlyos környezeti és társadalmi veszélyeire. A gazdaságfejlesztés sokoldalúsága biztosításának egyik előfeltétele ez a prioritás, ami komoly potenciális adottságokat jelenthet az idegenforgalom fejlesztésében is.

Negyedik prioritás: A sajátos történelmi-táji hagyományokból is következően, fürtszerűen összekapcsolódó kistérségfejlesztési programok alkalmazása

A Felső-Bácska, a Kiskunság, a Kalocsai Sárköz, a Duna-mente térsége és különleges (volt mező-) városaik, a sajátos nagyközségek, az elmúlt két évtizedben várossá lett települések, a karakteres nemzetiségi falvak olyan eltérő területi-táji-társadalmi adottságokkal rendelkeznek, amelynek lehetőségeit csak úgy lehet egy közös megyei koncepcióba összefogni, ha különbségeik, s a területek eltérő igényei megjeleníthetők, s akár normatívan támogatottak. (A későbbiekben a kistérségekről még részletesebben is szólunk.)

Általánosan tekintve e prioritás az alábbiakat foglalja magában:

· a város-város, város-falu, falu-falu kapcsolatok javítását, az elérhetőség fejlesztését, professzionális területfejlesztő-menedzser irodák létrehozását, információs rendszereik kiépítését és összekapcsolását;

· az alapellátás és infrastruktúra tényezőinek területi szintre hozását, kiegyenlítését, különös tekintettel az intézményrendszer továbbfejlesztésére és a leszakadó települések, térségek felé kinyilvánított és érvényesített szolidaritásra;

· a kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok megyei összehangolása csak úgy képzelhető el, ha a térségek sajátos adottságaiból megfogalmazott eltérő helyi prioritások megyei szinten nem “oltják ki” egymást, területi és tartalmi összekapcsolódásuk viszonylag tágan értelmezett, ha a konszenzussal elfogadott közös megyei és térségi koncepciókban megtalálják saját helyüket, érdekeik szakmai és politikai érvényesítésére képesek.

E prioritás vitája során felmerült a megye különböző területi szervezeteinek külön-külön létrehozott kistérségi irodáinak, információs egységeinek közös működtetése. A területfejlesztés és tervezés folyamatának legalább kistérségi szinten való professzionalizálása alapkövetelmény. A kistérségekben, a falvak és a városaik közösen létrehozott tervező, fejlesztő, menedzser irodáiban - a fenti “irodakezdeményekkel” közösen - kell biztosítani e prioritás megvalósíthatóságát.

A megye területfejlesztése, koncepciójának megvalósíthatósága feltehetően akkor lehet sikeres,

ha benne a résztvevő szereplők és szervezeteik, intézményeik a saját szakterületükön is sikeresek,

ha megértik egymást,

ha az ágazatok, a tervező-kutató-fejlesztő szakemberek és a helyi politika prominensei, a humán szféra és civil szervezetek képviselői képesek rövid és hosszú távú közös megyei és térségi célok meghatározására, összefogásra,

ha fejlesztési elképzeléseiket a társadalmi igényekhez igazítva, demokratikusan egyeztetik,

ha pontosan tudják, hogy az éles piaci versenyben mennyiben partnerei és mennyiben konkurensei egymásnak.

Ezért a területi identitás és a települések, térségek közötti összetartó kohézió erősítése, a modern területfejlesztés európai gyakorlatához igazodó megyearculat (imázs) megteremtés és a megye-marketing is alapkövetelmény.

E prioritás az alábbiakat foglalja magában:

· a megyei területi-társadalmi-politikai kohézió erősítését a helyi önkormányzatok és a kistérségi szervezetek illetve a megye között;

· a területfejlesztés megyei és helyi szereplői közötti partneri viszony kiépítése, az alulról építkező és térségi-megyei szinteken összekapcsolható, a koncepcióban lefektetett komplex területfejlesztési elvek érvényesítése;

· az identitást is erősítő új oktatási (NAT), képzési – tanácsadási lehetőségek és a lokális kommunikáció fejlesztése, különös tekintettel a megye fejlett, ám területileg erősen koncentrált középiskola-hálózatára;

· a nemzetiségi és a kulturális javak megőrzése, bővítése, az ezekből adódó határon túli együttműködési lehetőségek kiszélesítése;

· a természeti és kulturális értékekhez egyaránt kötődő idegenforgalom fejlesztése.

A koncepció előkészítő vitái során a megye vezető értelmisége rendkívül fontosnak tartotta a tehetséggondozást, a szakemberek idevonzását és itt-tartását, a legkülönbözőbb szakterületeknek az egymásrautaltságukban is megnyilvánuló folyamatos párbeszédét, a konstruktivitást, a társadalmi nyilvánosság formáinak és szervezeteinek fejlesztését, a helyi, térségi és megyei összefogás szükségességét, a humán szféra és a gazdaság vezetőinek intenzív párbeszédét, a fejlesztések szellemiségét és fokozatosságát.

© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!