IV. A megyei területfejlesztési stratégia prioritásainak megalapozását segítő fontosabb megyei területi folyamatok és következményeik
1.
A megye helyzete a komplex szemléletű területfejlesztés szempontjából számba vehető folyamatok tekintetében ellentmondásos. Egyszerre vannak jelen a kedvező, dinamikus irányú változások és a kedvezőtlen elemek. A legtöbb "mérhető" tényezőt tekintve a megyén belül az egyes térségek és az adott térségeken belül a települések között is számottevő differenciák tapasztalhatók. Párhuzamosan kell tehát a fejlesztési gócokat dinamizálni és elmaradott térségek szintrehozását elvégezni.
2.
Bács–Kiskun megye - alföldi társaihoz hasonlóan - közepesen fejlett megye. A területi GDP alapján osztott normatív forrásokból is ennek megfelelően részesedhet, arányosan, közepes mértékben.
3.
A természeti-környezeti adottságok különleges megyei feltételei között a természet- és környezetvédelem feladatai igen fontosak. A tanyák, a tanyás települések és agártermelésük különleges területi összekapcsolódást mutatnak. Harmonikus fejlődésük is csak közösen, a védelem maradandósága és a fejlesztés változás-igényének összehangolásával lehetséges. Ugyanakkor e térségek jól összekapcsolhatók a falusi-tanyai turizmussal, de egy nagyléptékű, átfogó, komplex turisztikai program kidolgozásához és megvalósításához is hozzájárulhatnak.
4.
A demográfiai folyamatokat tekintve megindult az egész megyére jellemző lassú öregedés. Sajnos - részben a munkanélküliség miatt - az aktív keresők száma is csökkent az elmúlt nyolc év alatt. A demográfiai folyamatokat együttesen tekintve a megyei humán erőforrások jobb kihasználása és az új munkahelyek teremtése alapvető fejlesztési iránya kell, hogy legyen a területfejlesztési koncepciónak, amit a megye közvéleménye is igényel.
5.
A periférikus helyzetből, az infrastrukturális elmaradottságból és a sajátos térszerkezetből következő folyamatok szerint megállapítható, hogy bizonyos területeken (telefon, gázellátás, lakásépítés üteme) jelentős felzárkózásban van szinte a megye egésze, de e változások még sajnos nem ösztönzik eléggé a gazdasági fejlődést. Rendkívül nagy a vízkivétel, de igen gyengék például a csatornázottság mutatói (a közműolló nyitottsága az érzékeny és veszélyeztetett környezet miatt igen fontos elem). Jogos és általános vélemény a megyében, hogy az elérhetőség és a közúti közlekedés minősége, áteresztőképessége, biztonsága nem elégséges, fontos hidak hiányoznak az átmenő forgalom nagyságához viszonyítva. Mindezekből az következik, hogy az infrastrukturális lemaradás fokozatos felszámolását a közelmúltban megindult ütemben szükséges folytatni, de azt jobban közelíteni kellene a gazdasági szféra remélhetően növekedő igényeihez, s a lakosság keresletéhez, teherbíró-képességéhez. Fontos az is, hogy általában és önmagában az infrastruktúra fejlesztése nem vált ki gazdasági szerkezetváltást vagy növekedést, de elmaradása esetén nem is remélhető, hogy a gazdaság élénkül.
6.
Ez azért is fontos, mert a megye gazdasága elmozdulni látszik az 1991-92-es évek mélypontjáról. A külföldi tőke megjelenése nyomán az általuk szervezett beruházási érték növekszik. Számos gazdasági ágazatban több tízezer vállalkozás működik a megyében. Bár e vállalkozások tekintélyes része egyéni (vagy kényszer-) vállalkozás, magának a vállalkozási szellemnek a megléte alapot adhat több kis- és akár középüzemi méretű vállalkozás beindítására, kifejlesztésére. Ebből a helyzetből egyértelműen következik, hogy a gazdasági-termelési tevékenység sokoldalúbbá tételének, diverzifikálásának szükségessége. Ehhez a pénzügyi (tőke) és a humán feltételek (képzettség, idegennyelv-tudás) lényeges javítása is kívánalom.
7.
A megye mezőgazdasága a nagy piacvesztés sokkja után részben stabilizálta termelését. A mező- és erdőgazdálkodásban is több ezer vállalkozás működik. A mai szintet tartva és az integrációt lényegesen növelve valószínűsíthető, hogy a mezőgazdasági termelést kiegészítő más tevékenységekkel (a korábbi háztáji és melléküzemági megoldásokhoz hasonló vállalkozási formákkal, integrátorokkal) lehetne az ágazat további stabil fejlődését biztosítani. Ennek egyik iránya a tradicionális és piacképes agrárágazatok sikeres fejlesztése lehet, a másik a fenntartható, a részben önellátó, intenzív, illetve más területeken az extenzív, de sokoldalú kisgazdaságok iránya.
Nem szabad azonban lemondani arról a hosszabb távon érvényesíthető gazdasági szerkezet-átalakításról, amely a világ hasonló alföldi jellegű agrártérségeiben fokozatosan és sikeresen vezette be a kis nyersanyag- és energiaigényű, de magas munkakultúrára és hozzáadott értékre alapozó, ún. tudásigényes - játék-, kézmű-, bútor-, vagy elektrotechnikai - ipart.
8.
A gazdaság teljes átalakulása és modernizációja irányába mutatnak viszont azok a megyei gazdasági mutatók, amelyek a tercier és a quaterner (szolgáltató, kereskedelmi, szállítási, felsőoktatási, pénzügyi, stb.) szférában jelentkeznek. A megye e téren prognosztizálható szerepe kitüntetett fontosságúvá teszi ezeket a kedvező jeleket (főiskolák integrációja, ipari parkok létesítése, a banki fiókhálózat bővülése, szállítmányozási és ingatlanközvetítő vállalkozások fejlődése).
9.
A megye humán erőforrásainak jelentős része a városokba koncentrálódik. Ebből mind a gazdaság, mind az infrastruktúra fejlesztésére kedvező hatékonyságú megoldások kínálkoznak. Ugyanakkor az egyes térségek falusi településein növekszik az elöregedés, csökken a kisebb települések népességmegtartó képessége, nő az egyes társadalmi csoportok jövedelmi elkülönülése, ami a szociális gondoskodást-foglakoztatást, illetve a közmunka-rendszer növelését teheti szükségessé.
10.
Ha a fenti főbb folyamatokat területi-települési elrendeződésükben is megvizsgáljuk, akkor válik igazán láthatóvá és érzékelhetővé, hogy a megye területfejlesztési koncepciójának egyszerre több elvet kell követnie, a különféle kidolgozható és megadható prioritásokat az egyes térségekben más-más hangsúllyal szükséges alkalmazni, s térségenként jelentősen eltérő beavatkozási – fejlesztési - cselekvési programok kidolgozására van szükség.
11.
A megye településeinek és térségeinek demográfiai, foglalkoztatási, gazdasági, és infrastrukturális helyzetét - a megye valamennyi településének fajlagos adatai alapján, az egymáshoz viszonyítva elfoglalt rangsorhelyük minősítő besorolásai szerint - vizsgálva megállapítható, hogy a megyében szinte alig vannak minden tekintetben hasonló, homogén, azonos besorolást, s ebből következően hasonló beavatkozást igénylő területek. Bár az is igaz, hogy összefüggő, súlyosan elmaradott, vagy teljes mértékben fejlett kistérségek sincsenek. Ez megnehezíti a területi fejlesztési elképzelések közös nevezőre hozását.
12.
Az infrastruktúra területi fejlettségi képe megerősíti azt a feltételezést, hogy a megye erősödő és szinte hálószerűen összekapcsolódó közlekedési-térszerkezeti tengelyei mentén
- (Budapest)-Lajosmizse-Kecskemét–Kiskunfélegyháza-(Szeged)
- (Budapest)–Kunszetmiklós/Tass–Solt–Kalocsa–Baja–Hercegszántó
- (Dunaföldvár)-Solt–Kecskemét–(Békéscsaba)
- Solt–Kiskőrös–Kiskunhalas-Kelebia-Tompa
- (Bátaszék)-Baja–Mélykút–(Szeged)
koncentrálódó fejlesztések sikeresek és eredményesek lehetnek.
© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!