1.

Az európai regionális politikai, területfejlesztési előírások és kívánalmak rendszeréhez való igazodás és kapcsolódás a megyének a formálódó Duna –Körös – Maros – Tisza Eurorégióban betöltött helyzetét illetően is alapkövetelmény. Ugyanakkor hazánk remélt EU integrációja esetén megyénk esélyes lehet mind a környezetileg különösen érzékeny területek támogatására, mind a fenntartható fejlődést biztosító (rurális) mezőgazdasági területek programjaihoz való kapcsolódásra. Az “általános” fejlesztést igen fontos lehet - a stratégiai irányként már fentebb meghatározott – a tranzit szerepkörre építeni, azaz a Duna folyam tengelyére (ennek kidolgozása folyik a nemzetközi Duna-program keretében), a Bécs-Budapest-Belgrád komplex fejlesztési tengelyre (közút, vasút), valamint a határmentén jelentkező új lehetőségek feltárására. Ez utóbbi feladatok és programok kulcsterülete a Tompa, Kelebia, Bácsalmás, Hercegszántó átkelők különleges fejlesztési zónája lehet.

A gazdasági, társadalmi és üzleti transzmissziós, integrációs feladatok támogatása remélhető a nyitott és átjárható új, határok nélküli Európa itteni feladatainak megoldására, megvalósítására.

2.

Az elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció elvrendszere megfelel az általános EU területpolitikai elveinek. A koncepciónak az e megyére vonatkozó konkrét részeit figyelembe vettük. Az OTK alapján a kormányzattól elsősorban környezetfejlesztési (csatornázási, hulladék-elhelyezési, természetvédelmi) programok, s a területi kiegyenlítés elve mellett a különböző beavatkozási (kis)térségtípusokra (elmaradott, mezőgazdasági - rurális, tartós munkanélküliséggel sújtott) meghatározható, de felépítésében és végrehajtásában komplex szemléletű, sokoldalú vidékfejlesztési programok támogatása remélhető.

3.

Az Alföld Program irányelveiből, az MTA Elnöksége és a Kormány által elfogadott Alföld fejlesztési dokumentumokból az a fő kívánalom következik Bács-Kiskun megye fejlesztési koncepciója számára, hogy a fejlesztéseket az Alföld jelentős környezeti érzékenységének, az ökológiai és az ökonómiai feltételeknek, a tájhajlamnak, tájpotenciálnak és a lokális társadalom adaptív készségének és lehetőségeinek egyszerre megfelelve kell megtervezni és végrehajtani. Az Alföld - mint egységes, nagy természeti táj és viszonylag homogén nagyrégió - a megye és természeti határok tekintetében a szomszédos (sőt a határon túli) alföldi területek között nyitott, integrált területfejlesztési megoldásokat igényel. Meghatározó fontosságúak a vízrendszerek (a Duna és a Tisza tengelye, vízválasztójukon a Homokhátság) problémái, szükség van a komplex vízgazdálkodás új alapjainak megteremtésére, de a táji-történeti határokon átnyúló sokoldalú társadalmi kapcsolatok lehetőségei is (elsősorban Pest és Csongrád megye felé, de a többi alföldi és kelet-dunántúli megye felé) számosak, s ma még nagyrészt kihasználatlanok.

4.

Az Alföld nagyrégiónak a felosztása szerint a Dél-Alföld statisztikai tervezési régióban (NUTS II.) - és annak PHARE mintarégió programjának elfogadása esetén - Bács–Kiskun pozíciója és átkelő-tranzit szerepe tovább növekedhet. A Dél-Alföldi Területfejlesztési Régió megalakításával és a benne formálódó új típusú fejlesztési együttműködések, a közösen kidolgozandó regionális területfejlesztési koncepció nyomán szintén új lehetőségek nyílhatnak a megye számára. Ezen a szinten volna elérhető pl. az egész Homokhátság komplex környezetgazdálkodás–fejlesztési (természetvédelmi, vízpótlási, stb.) programjának a kidolgozása és megvalósítása.

A megye valamennyi jelentős tranzitútvonalának és fontos átkelőhelyeinek (Duna, Tisza és hídjaik, valamint folyami hajózásuk, a közúti és vasúti fővonalak) fejlesztésével ebben a regionális szerveződésben - a partnerség elvére építve - potenciális lehetőségek rejlenek. Ezek feltehetően a megye forgalmi-helyzeti energiáinak fejlesztésével és kihasználásával elsősorban a városokat érintenék. A jelenlegi és a tervezett közlekedési-forgalmi tengelyek, sávok, folyosók mentén él ugyanis a megye népességének mintegy 2/3-a.

5.

Végül a fenti - részben külső, nemzetközi igazodást előíró, részben belső, hazai, horizontálisan és vertikálisan is meglehetősen tagolt - területfejlesztési dokumentumok, irányelvek, a belőlük adódó lehetőségek csak akkor hathatják át érdemben Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójának a megalkotását, elfogadását, és remélhetően sikeres megvalósítását, ha megvan hozzá a szükséges adaptivitás, ha az azokban foglaltakat a megye és a kistérségek területfejlesztési szereplői is a maguk képére formálják, s alulról, demokratikusan építkezve, koncepciózusan, „fürtszerűen” összekapcsolják elképzeléseiket, terveiket.

© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!