A bácsalmási kistérség fejlesztési koncepciója

(az alátámasztó munkarészekkel együtt)

A kistérség természeti és környezeti állapota

Alaphelyzet: A kistérség a Bácskai síkvidék déli részén helyezkedik el. Meghatározó tájtípusa a mély talajvizű löszös síkság, amelyet a vízfolyások mentén réti talajú területek váltanak fel. A kistérség területének legnagyobb része értékes mezőgazdasági termőterület. Az 1980-as évek kezdete óta tartó vízhiány hatására talajvízszint süllyedés és nagytérségi élőhely-pusztulás és átalakulás ment végbe. Természetvédelem alatt csak két terület áll: a Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág területe, és a Bácsalmási Kossuth Park területe.

A térség települései ivóvízzel ellátottak, ám szennyvízcsatorna és –tisztítómű csak Bácsalmáson van, de a rendszer a kiépítettségi szinthez képest jelenleg még kihasználatlan. A kommunális hulladék elhelyezése problémákat okoz, ez csak több település összefogásával oldható meg.

Fejlesztési irányok

A kistérség természeti és környezeti fejlesztési irányainak körvonalazása során elsősorban a problémák kistérségi kezelésére kell törekedni, egyúttal a természet- és a környezetvédelem érdekeit összhangba kell hozni a kistérség gazdasági és társadalmi érdekeivel.

Fontos feladat a védelem alá tartozó területek kibővítése a Felső-Bácska löszös maradványterületeire (Katymár, Madaras).

Alapos mérlegelést kíván az erdőtelepítés. Ahol az célszerű, ott vissza kell szorítani a nagy párologtató képességű fajokat, s törekedni kell az őshonos fajok visszatelepítésére.

A környezetvédelem és az idegenforgalom érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken.

A természeti környezet és a települési infrastruktúra fejlesztését egyszerre hivatottak szolgálni a kommunális hulladék-elhelyezési és szennyvíz-elvezetési programok, amely térségi együttműködést tesz szükségessé.

A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségei

Alaphelyzet: A kistérség a megye déli határvidékének középső részén, a Felső-Bácskai táji termelési övezetben helyezkedik el. Ennek a kiváló termőhelyi adottságú területnek kedvezőek a klimatikus körülményei (magas napfénytartam és hőösszeg), és igen jó a csernozjom típusú talajok termőképessége is.

A kistérség mezőgazdaságának birtokszerkezete még mindig át-, illetve kialakulóban van. Az Agráripari Rt. mellett sok a tőkeszegény kényszervállalkozás, nem alakult ki a termelés – feldolgozás – értékesítés teljes vertikuma.

Fejlesztési irányok

A kistérség területén a következő fejlesztési irányok prognosztizálhatók:

A piacképes, profitorientált mezőgazdaság, amely a kedvező termőhelyi adottságokra támaszkodva integrált rendszert képez mind az állattenyésztés, mind a minőségi növénytermesztés (pl. vetőmag) területén. Ennek eléréséhez a szakképzettségi szint emelésére van szükség.

A rendelkezésre álló szabad munkaerő foglalkoztatásának megoldása lehet a családi gazdaság zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő gazdasági profillal, a hagyományos termesztési technológiák és fajták visszahonosításával, a termékek feldolgozásával (pl. aszalás, szárítás, lékészítés).

A biokultúrák meghonosítása mind a foglalkoztatásban, mind a környezetvédelemben segítséget jelenthet.

A "minőségi" erdőtelepítések számára a kistérség talajadottságai ugyan ideálisak, mégis a nagyobb haszonnal, gazdaságosabban termeszthető növényekkel lenne érdemes továbbra is foglalkozni.

A korábban visszaszorított állattartás „felélesztésére” lenne szükség, az állattartó telepek rekonstrukciójával, fejlesztésével, minőségi állomány tenyésztésével új munkalehetőségek teremthetők és kiváltható lenne az elterjedt import is.

A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése

Múltbeli és jelenlegi helyzet: Bácsalmást és térségét a megyei és országos határmentisége a múltban is és jelenleg is elég hátrányos helyzetbe hozta. A mezőgazdasági tevékenységen kívül korábban sem volt számottevő ipari és egyéb gazdasági termelés és szolgáltatás. A privatizáció eléggé elhúzódott, a térségben a vállalkozások megtelepedése, elindulása nehezen zajlott, így alig néhány vállalkozás található meg a településeken. 1996 végén 684 vállalkozást tartottak nyilván, ebből 44 jogi személyiségű, 640 jogi személyiség nélküli formában működött. Utóbbiak döntő hányada egyéni vállalkozás volt. A megye kistérségei közül itt van fajlagosan a legkevesebb vállalkozás.

A mezőgazdaság továbbra is vezető ágazatnak tekinthető, a szövetkezetek, az állami gazdaság átalakulása után e tevékenység foglalkoztatja a legtöbb embert. Ehhez kapcsolódóan néhány élelmiszeripari vállalkozás foglalkozik a termények feldolgozásával, ezek nem képesek a termelés – feldolgozás – értékesítés teljes láncolatát biztosítani.

A feldolgozóipar néhány könnyűipari és faipari vállalkozásban képviselteti magát. A pamutfonal-gyártás, a konfekció-készítés, az épületasztalos termékek előállítása zajlik néhány üzemben. Egyedi szerszámok és gépalkatrészek gyártása is folyik. Ezeken kívül jelentősebb ipari tevékenységet nem tudunk említeni. A kereskedelemmel főleg egyéni vállalkozók foglalkoznak, nem jelentős az építőipari és közlekedési, szállítmányozási vállalkozások száma. A szolgáltató szektor is szűk körűnek mondható.

Problémák és jövőbeni lehetőségek

A térség nem tudta felszámolni korábbi elmaradottságát, a jelek nem túl kedvezőek. A térség önerőből feltehetően nem is lesz képes felemelkedni, mindenképpen támaszkodniuk kell a környező térségekre. A FEBÖSZ keretében szorosabb kapcsolat van kialakulóban a bajai, a jánoshalmi és a kiskunhalasi térséggel, mely lehetőséget teremthet az összefogás révén a fejlődés indukálására.

A térség a határmentiségből fakadó hátrányt előnnyé változtathatja a határon túli kapcsolatok kiépítésével és bővítésével, a tranzitforgalom kiszolgálásával, megállításával. Ennek egyik eszköze az állandó Bácsalmás – Bajmok közötti határátkelő-hely. A nemzetiségi lakosság a külföldön élő családtagok révén tőkét hozhat a térségbe, vannak konkrét példák is a rokoni szálak hasznosulására. A mezőgazdasági tevékenységet pedig minőségi terményekkel, vetőmagvakkal, munkaigényes növényekkel és főleg a teljes vertikum kiépítésével tudják továbbfejleszteni. A településeken teljes közművel ellátott területek kialakításával, ipari körzet, zóna létrehozásával vállalkozások megtelepedését lehetne elősegíteni (Bácsalmáson ki is jelöltek ilyen területet).

A turizmus helyzete és lehetőségei

Adottságok: A kistérség településein a turizmus jelentősége minimális, a lakosság megélhetésében szinte teljesen elhanyagolható. A megye többi kistérségéhez viszonyítva az adottságok és a lehetőségek is szerények. A 30 mutatót felölelő turisztikai adottságoknak csak a fele található Bácsalmáson, Madarason 1 része, míg a többi településen 3-10%-a. A kistérség átlaga 15%, amely a megyei átlagtól (26%) jelentősen elmarad. Emellett a periférikus, rendszerhatárok és országhatár menti fekvés, az 1948-tól az 1980-as évekig tartó „zárt katonai övezet” besorolás, majd az ezt tetéző jugoszláv polgárháború alapvető szerepet játszott a terület életében, az élet szinte minden területén. „Lélek se be, se ki” nem mehetett ellenőrzés nélkül, ami nagyon kedvezőtlenül hatott nemcsak a turizmusra, de a gazdaság más ágaira is.

A terület szerény adottságai közül fontossági sorrendben a természeti értékeket kell kiemelni (a bácsalmási Sóstó, a Latana Digitalis – gyapjas gyűszűvirág -, a madarasi tavaszi héricstelepet). Ezt egészíti ki a vadászat (bár igazán értékes nagyvad nincs a területen, s a vaddisznót kertben tartják). A határmentieségből adódóan 1993. szeptember 1-jétől megnyitották a Bácsalmás-Bajmok közötti határátkelőt, amely csak nappal működik. A kistérség nemzetiségei (németek, szerbek, horvátok), a felvidékiek, erdélyiek őrzik tradícióikat. A kulturális értékeknél elsősorban Bácsalmás város műemlék jellegű épületeit, emlékműveit (Szülőföldjükről elűzött népek emlékműve, Siskovics kúria, Gyűjtemények háza, Csauscher-ház, Ulrich-palota), valamint a települések templomait kell említeni. A területen – a kevés látnivaló miatt - a falusi turizmus sem terjedt el.

Alaphelyzet, jellegzetes folyamat: A térséget a rövid tartózkodású tranzit- és bevásárlóturizmus (Bácsalmás), a vadászat (Bácsszőlős-Kunbaja), valamint a nemzetiségek hagyományainak ápolása, bemutatása, testvértelepülési kapcsolatok ápolása jellemzi. A bácsalmási kistérségben 1996-ban nem volt kereskedelmi szálláshely, azaz ezek számában, az 1000 lakosra jutó férőhelyek és a vendégéjszakák számában a legutolsó a megye kistérségei között. Ma már üzemel a 8x2 ágyas Sárgacsikó Motel, a Vadászkürt Bt. 40 fős szállása, valamint két család foglalkozik falusi fizetővendéglátással. A kistérségben a tömegturizmus jelei nem mutatkoznak, kijelölt üdülőterület nincs.

Problémák: A területen alapvető gond a határmentiség, s annak összes következménye, amely kimutatható az alapinfrastruktúra gyenge színvonalában, a turisztikai infrastruktúra szinte teljes hiányában. További kereskedelmi szálláshelyeket kell a jövőben kialakítani. A határmenti helyzet a jövőben előnyöket kínál: a határnyitás után, pl. négy hónap alatt megkétszereződött a boltok forgalma. Többségében azonban még a negatív hatások dominálnak: a tranzitút jelenléte problematikus, az ún. bevásárlóturizmus jelentősebb turisztikai fejlesztéseket nem indukál, komoly gondot jelent viszont a kis-jugoszláviai állampolgárokat sújtó határátlépési illeték (1994. január 1-jétől).

Fejlesztési lehetőségek, prioritások

A kistérségben ki kell alakítani azokat a szervezeteket, amelyek megpróbálják szervezni a térség turizmusát. A legfőbb cél az idelátogatók megállítása, többnapos programok kialakítása, valamint a területről szóló információs anyagok összeállítása, azaz összességében a turisztikai szervezés, szolgáltatások színvonalának javítása. A kistérség jelenleg önmagában nem tud komplex programot kínálni, ezért elengedhetetlen a térség határain kívüli kapcsolatépítés a bajai, a kiskunhalasi kistérségekkel, illetve a szabadkai járás területével. A terület nemzetiségi összetétele alapján fontos az intenzív nemzetközi kapcsolatok fenntartása (hagyományőrzés, vadászturizmus) elsősorban a szomszédos szerb, horvát területekkel, valamint a fizetőképesebb német nyelvterületű országokkal és Olaszországgal.

A fejlesztési prioritások a terület adottságainak megfelelően a következők:

A bevásárlóturizmus lehetőségeinek, körülményeinek javítása. A forgalom növekedésére egy állandó (nemcsak nappali) határátkelő megnyitása után számítani lehet.

A soknemzetiségű együttélésből eredő hatások kihasználása a hagyományőrzés terén (népviselet, néptánc, kézművesség, szövés, fazekasság, stb.), a nemzetközi kapcsolatok ápolásával.

A Bácsalmáson működő ipari vállalkozás tulajdonosának szállodaépítési és utazási iroda nyitási terve mind a férőhely-kialakítás, mind a turizmus szervezése miatt támogatandó.

A már kialakult kisebb kerékpárutak mellett térségi jelentőséggel a Duna menti kerékpárúthoz csatlakozóan az Új-Mohács-Bácsbokod-Bácsalmás-Tompa mellékutak kerékpárforgalom céljára való igénybevételét irányozza elő a rendezési program.

A humán erőforrások

Alaphelyzet: A megye lakónépességének mindössze 3,4%-a él a 8 (és ezek közül három 1000 főnél kevesebb lélekszámú) települést magába foglaló kistérségben. A megye kistérségei közül a népesség fogyása ebben a térségben öltötte a legkatasztrofálisabb méreteket, mivel 1990/1996 között 4,4%-os volt a csökkenés. A térség központjának, Bácsalmásnak a viszonylag csekély lakónépességét az is magyarázza, hogy az 1986-os várossá nyilvánítását megelőzően - a megye városhiányos délkeleti részében - csak az 1971. évi településhálózat-fejlesztésről szóló koncepció ruházta fel központi szerepkörrel. A térségre jellemző elszigeteltséggel, periférikus elhelyezkedéssel együtt járó demográfiai sajátosság az időskorú népesség magas aránya.

A népesség átlagos képzettségi szintje az egyik legalacsonyabb a megyében (1990-ben 7,67 osztály volt az átlagos iskolai végzettség), ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy mindössze egyetlen gimnázium található a kistérségben.

A térség a megyében az egyik legnagyobb munkanélküliséggel jellemezhető. 1997. januárjában a megyeinél 2%-kal magasabb, 13,7% volt a munkanélküliségi ráta. A megyében hivatalosan regisztrált munkanélkülieknek a 8%-a (2017 fő) élt a megye lakónépességének csupán a 6,7%-át jelentő két – a munkaerőpiaci nyilvántartásokban a jánoshalmival közösen kezelt - kistérségben. Ellátásukat tekintve a többség (43,2%) már a szociális helyzet alapján megítélhető jövedelempótló támogatást kapta, és még a 30%-t sem érte el a járadékosok aránya.

A lakosság körében igen gyakoriak a társadalmi hátrányokkal, a szegregáltsággal gyakran együtt járó mentális-fizikai egészségi problémák, úgymint az alkoholizmus, és a (90-es években egyébként országosan növekvő arányú) tüdőbetegség. A mezőgazdaságra épülő foglalkozási szerkezettel összefüggésben magas a különböző mozgásszervi betegségekben szenvedők száma.

Főbb folyamatok: A térségben hagyományosan komoly gondot jelent a lakosság jelentős mértékű elöregedése, mely folyamat évtizedek óta alig változott. Az élveszületés mutatói nem sokkal maradtak el a megyei átlagtól, de az 1000 főre jutó halálozás mértéke meghaladja a megyében az e szempontból szintén a legrosszabbak közé tartozó jánoshalmi térséget is. Az adatok szerint a térség mindvégig megőrizte mezőgazdasági jellegét. Az ipar minimális térhódítása mellett inkább a szolgáltatások területén dolgozók aránya növekedett, de mindez változatlanul hagyta a foglalkoztatási szerkezetben a mezőgazdaság domináns szerepét.

Fő problémák: A kistérség a megye egyik legtöbb (gazdasági, demográfiai, foglalkoztatási, stb.) problémával küzdő területe. A hátrányos helyzetért nagymértékben felelősek a század különböző politikai eseményei (az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés, az ötvenes években a konfliktusok Jugoszláviával). Elsősorban az elszigetelt helyzet oldása, a kapcsolatok fejlesztése szükséges, amihez a délszláv helyzet rendeződése jelentős mértékben segítené hozzá a kistérséget. Az elszigetelődés, a periférikus fekvés komoly akadálya annak is, hogy az előnyös természeti adottságok - amelyek az intenzív mezőgazdasági fejlődéshez kedvezőek - teljesebb körben kibontakozzanak.

Demográfiai szempontból: gyors ütemű a népesség csökkenése, a megmaradó népesség körében pedig nagyarányú az elöregedés.

A népesség iskolázottsági szintje alacsony. Ez a tény - vagyis az, hogy magas a még 8 osztállyal sem rendelkezők, illetve alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya - részben összefügg a térségben élő időskorú népesség arányával. Ugyanakkor az alulképzettség nagyon sok társadalmi hátrányt von maga után (munkanélküliség, minimális ellátást nyújtó társadalmi juttatások, települési szinten is szegregálódás, stb.). Az ezekből a családokból származó gyerekeknek nagyon nehéz ebből a körből kitörniük, mivel az iskolarendszer - mint a mobilitás egyik fontos csatornája - nagyon gyakran rögzíti, konzerválja az otthonról hozott hátrányokat.

A népesség alacsony iskolai végzettségével, a korábban is meglévő foglalkoztatási gondokkal, a zömében idegen székhelyű munkáltatók megszűnésével, valamint a térségben korlátozott számban megjelenő újabb munkáltatókkal függ össze, hogy a munkanélkülieknek a 90-es évek elejétől folyamatosan magas (a megyében az egyik legmagasabb) a létszáma. A munkaerőpiacról tartósan kiszorulók segélyezésével nyilvánvalóan csak tüneti kezelést lehet elérni.

Lehetőségek, prioritások

Nagyon nehéz fejlődési lehetőségeket, kitörési pontokat találni, hiszen olyan sok és sokféle, évtizedek óta meglévő, illetve újonnan jelentkező gonddal küszködik a térség. Csak a térségben rejlő önerőre nem lehet hagyatkozni, hiszen az meglehetősen kevés. Központi, kormányzati támogatás nélkül nehezen képzelhető el fejlődés.

A népesség jelenlegi életkor-iskolázottsági mutatói kemény korlátot jelentenek mindenféle fejlesztés számára, és ezekben a mutatókban javulás - a feltételezett és remélt központi támogatások ellenére is - csak évtizedek múlva jelentkezik. Ami a térségi belső erőforrások, lehetőségek között említhető:

Az önkormányzatok erősen limitált eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a települések fejlesztésében nagy jelentőségű lépéseket tegyenek. A különböző pályázati felhívásoknál legtöbbször a hiányzó alaptőkéjük jelenti a kedvező elbírálás legfőbb akadályát. Ezért a kistérség humán erőforrásainak fejlesztése során nagyobb mértékben kell, és lehet is támaszkodni a térségben meghatározó erejű munkáltatókra, így pl. az Agráripari Rt.-re. A munkaerő képzésében, átképzésében eddig is sokat segítettek, ugyanakkor nem várható tőlük a népesség átlagosan alacsony színvonalú képzettségéből eredő problémák teljeskörű megoldása.

Az EU csatlakozással bekövetkező, a határmenti térségek szerepét átértékelő helyzet az eddigiekhez képest új, adminisztratív (rendészeti, igazgatási, pénzügyőri) munkahelyek létesítését is jelentheti, amelyekhez elengedhetetlen a megfelelő számítógépes hálózat, és az azt kezelni tudó szakembergárda. A képzési struktúra fejlesztése során indokolt mindezeket a lehetséges fejlődési irányokat figyelembe venni.

Forgalmi helyzet, településszerkezet, térkapcsolatok

A mai kistérség területe a trianoni döntés következtében került hátrányos helyzetbe: az 1920-ban megvont országhatár elvágta a Szabadkához fűződő településközi kapcsolatokat, s Jugoszlávia közelsége még a szocializmus évtizedei alatt is akadálya volt mindennemű fejlesztésnek. Az 1986-ban várossá lett Bácsalmás Baja komplementer kisvárosi központjának nevezhető, a térségébe sorolt falvak - amelyek egykor kivétel nélkül a bajai járás részei voltak - ma is a Duna-parti város tágabb vonzáskörzetébe tartoznak.

Forgalmi helyzet: A nyolc települést - köztük magát Bácsalmást is - alsóbbrendű utak kapcsolják az 55. sz. főúthoz, amely Tataháza közelében érinti a kistérséget. Az országhatár szinte átjárhatatlan mindkét oldalon: Hercegszántó és Tompa között egyetlen nemzetközi határátkelőhely sincs és Kunbajáról ugyanúgy nem vezet tovább az út, mint Ridicáról. Sajnos a vasúti összeköttetés sem sokat javít ezen a kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzeten: egyedül Bácsalmásnak van állomása s ez is a Kiskunhalas-Jánoshalma-Baja szárnyvonal mentén.

A tervezett M9-es gyorsforgalmú út minden bizonnyal kiemelné a kistérséget a forgalmi árnyékból. A bajmoki határátkelőhely nemzetközivé tétele ugyancsak oldaná az elszigeteltséget. A távlati tervek között a Baja-Bácsalmás-Szabadka-Szeged vasúti kapcsolat helyreállítása is fölvetődött. A mellékúthálózat korszerűsítése elsősorban a Bácsalmás-Csikéria és a Tataháza-Jánoshalma közötti közúti összeköttetés megteremtését jelenti, de a bácsalmási elkerülő szakasz, a mélykúti bekötőút és a Borota-tataházi földút megépítése is szerepel a helyi elképzelések között.

Településszerkezet: E vidéken a zárt falvak vannak többségben. Csupán két, ma is jelentős külterületi népességgel rendelkező tanyaközséget találunk: Bácsszőlőst, amely Bácsalmás határából önállósult és Csikériát, amely egykor Szabadka közigazgatási területéhez tartozott. A hajdanvolt pusztával, Mátételkével együtt ezek a kistérség legkisebb lélekszámú települései: lakosságuk az ezer főt sem éri el. A másik végletet - 2.385, ill. 3.138 főnyi népességgel - Katymár és Madaras képviseli.

Térkapcsolatok: Bácsalmás egykor a kiváltságolt mezővárosok közé tartozott, ma azonban csupán részleges funkciójú, valódi vonzáskörzettel nem rendelkező kisváros. A kistérség lakói számára így sokkal inkább Baja jelenti az igazi városi központot. A helyi intézményellátottság mutatói a legnépesebb településeken, Madarason és Katymáron, valamint Kunbaján és Tataházán a legjobbak; Mátételkén ugyanakkor még állandó háziorvos sincs.

Munkahelyteremtő beruházásokat – a vidék agrárjellegének megfelelően - főként a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban lenne érdemes megvalósítani. Valószínűleg ebben is segítséget jelent majd a szomszédos kistérségekhez fűződő és az országhatáron átnyúló településközi kapcsolatok bővítése (FEBÖSZ, Duna-Tisza-Maros-Körös Régió).

A területrendezési terv főbb elemei

A kistérség a megye déli, határmenti részén helyezkedik el. Periférikus elhelyezkedése számos fejlesztési és rendezési probléma kiváltó oka, így ezek rendezése is csak regionális együttműködéssel oldható meg. A kistérség demográfiai, foglalkoztatási, társadalmi, gazdasági mutatói kedvezőtlenek, a foglalkoztatás biztosítása rövid távon prioritást élvez, így a rendezési feladatok is zömében ezt elősegítően jelentkeznek. Elsősorban az elszigetelt helyzet oldása, a kapcsolatok fejlesztése szükséges.

A térség központja Bácsalmás, de központi szerepkörét csak a Felső-Bácskai Településszövetség keretein belül, Bajával kooperálva gyakorolhatja. Ez elsősorban a középfoknál magasabb ellátási kapcsolatokban jelentkezik.

A térség nagy része fejlődésben relatíve elmaradott, foglalkoztatási gondokkal küzdő agrárvidék, melynek déli, nagyobbik része természeti adottságai alapján intenzív árutermelő (nagy)gazdaságok területe lehetne, ha ebben a periférikus (piacoktól távoli) helyzete nem korlátozná. Ebben segíthet a Vajdasággal kialakítható kapcsolatok felélénkítése. A kistérség északi széle belenyúlik az Illancs környéki vízhiányos zónába, ahol a víztakarékos, környezetkímélő agrárgazdálkodás javasolható.

A kistérség kedvező adottságú mezőgazdasági területein a vetőmagtermesztésnek hagyományai vannak. A külföldi - tőkeerős - konkurencia ellensúlyozására részben integrátor szervezet fejlesztése, részben további infrastruktúrák biztosítása és a munkaerő képzettségi színvonalának emelése szükséges.

A mezőgazdaság szempontjából kedvező talajadottságok miatt a térségben viszonylag behatárolt az erdősítésre javasolt terület nagysága. A területrendezési program a térségben 1100 ha új erdő telepítését irányozta elő, de a kistérség önkormányzatai még ezt is sokallják. A javasolt erdősítés zömében vagy meglévő erdőterületekhez csatlakozó bővítések, vagy védelmi célú fásításokat jelenthetnek. Ez utóbbiak a mezőgazdasági földek defláció elleni védelme szempontjából is fontosak és szükségesek.

A térség településeire a laza szerkezetű beépítés jellemző. Belső területi tartalékokkal rendelkeznek, így belterületi bővítések kevésbé szükségesek. Több település (Bácsalmás, Csikéria) területén találhatók speciális szabályozást igénylő tanyás területek is. Kisebb iparterület több településen található, bővítésük egyelőre nem szükséges. Kijelölt üdülőterület a térségben nincs. A volt zártkertek (Madaras, Katymár) termelési jellegűek.

Természeti értékként védett a gyapjas gyűszűvirág élőhelye Bácsalmáson (TT) és a bácsalmási Kossuth park.

A térségi kapcsolatok fejlesztésében a közlekedés kiemelt jelentőségű, amely a szomszédos kistérségek felé és az országhatáron (Szabadka irányába) átnyúló hálózatok fejlesztését egyaránt magában foglalja. A nagytérségi és eurorégiós közlekedési rendszerben a Baja - Bácsalmás - Szabadka - Szeged vasúti kapcsolat visszaállítása a legfontosabb. E vonal még a nagytérségi - Adria - Kárpátok - kapcsolódások szempontjából is számításba vehető. Ezt - bár évtizedek óta távlati tervezési stádiumban van - a konkrét közlekedési (vasútfejlesztési) tervek nem tartalmazzák. A MÁV jelenleg a Baja - Kiskunhalasi vonal szinten tartásával számol.

A közlekedési hálózat fejlesztését elsősorban a mellékúthálózat korrekciói, új kapcsolatok kialakítása jelenti. Ezek: 5312 sz. úton Bácsalmás elkerülése keleten, 507 sz. út Bácsalmás - Csikéria között (2,9 km), 5502 sz. út (Mélykút) és 5501 sz. út között (7,5 km), Borota - Tataháza között 9,5 km földút kiépítése.

Helyi érdekeket szolgálna a Kunbaja és az országhatárhoz vezető út menti tervezett vállalkozási terület összekötése (üzemi út fejlesztése, kiépítése). A Tataháza - Jánoshalma közti, korábban tervezett 11,6 km út kiépítése aktualitását vesztette.

A kistérség több településén (Bácsalmás, Tataháza) kisebb kerékpárutak már létesültek. Térségi jelentőséggel a Duna menti kerékpárúthoz csatlakozóan Új - Mohács - Bácsbokod - Bácsalmás - Tompa mellékutak kerékpárforgalom céljára való igénybe vételét irányozza elő a program.

A kistérségben Bácsalmás - Bajmok között kishatárforgalmi átkelőhely üzemel. Az önkormányzatok szeretnék ezt nemzetközi szintre emelni és így egy Bácsalmás - Hajós - Kalocsa idegenforgalmi útvonalat nyitni. Ennek realitása csak a jugoszláviai konszolidációt és a többi nemzetközi átkelő telítődését követően várható, illetve feltételezhető.

A térség a Kígyósi vízrendszer része. A vízvisszatartó létesítmények fejlesztése keretén belül Bácsalmás és Madaras területén irányozták elő tározó létesítését. A települések ivóvízellátása megoldott: Tataháza és Mátételke közös vízművel, a többi település egyedileg ellátott. A vízművek többsége kezelt vizet szolgáltat. A vízellátás fejlesztése általában minőségi fejlesztést, a biztonság növelését jelenti.

Szennyvíztisztítóval a térségben csak Bácsalmás rendelkezik, a tisztítás hatásfoka jó. A csatornázottság és az azt igénybe vevő lakosság aránya még alacsony. A megye szennyvíztisztítási koncepciója (ADUVIZIG) szerint: 2010-ig Bácsalmáson a rákötések számának növelése fontos, Madaras és Katymár pedig közös szennyvíztisztítót létesít, 2010 után Csikéria és Kunbaja; Tataháza és Mátételke közös rendszere épülhet ki. A megyei koncepció szerint Bácsszőlősön a szennyvizek tisztítását közműpótló házilagos megoldásokkal kell biztosítani. A kistérség véleményezésében Bácsalmás szennyvíztisztítójának olyan mértékű bővítése szerepel, amellyel a környék települései – nyomott rendszerű hálózattal - is elláthatók.

E térségben is kiemelt feladat a hulladék-elhelyezés, ártalmatlanítás, illetve hasznosítás térségi rendszerének kialakítása. A kistérség települései a vaskúti regionális lerakóhoz csatlakoztak. E rendszeren belül - a szállítási távolság miatt - célszerű lenne egy átrakó-tömörítő, szelektív hasznosító állomást létesíteni és innen csak a tömörített hulladékot elszállítani.

Az energiaellátás vonatkozásában a kistérség hátrányos helyzetűnek tekinthető. Több település gázellátása most van folyamatban. A villamosenergia-ellátás javítása szempontjából legjelentősebbnek a DÉMÁSZ Rt. által Bácsalmás térségébe tervezett új alállomás telepítése tekinthető.

A kistérség fejlesztési koncepciója (összefoglaló)

A kistérség fejlesztésének alaptényezői és lehetséges kitörési irányai

aprófalvas szerkezet, viszonylag kis méret, súlyos gazdasági-társadalmi gondok

irány: a térség települései közös működésének, életképességének biztosítása, erős területfejlesztési koordinációs kapcsolatok Baja felé

a gazdaság eltartóképességének problémái

irány: az eltartóképesség növelésére, a munkanélküliség és az egyoldalú agrártermelés megváltoztatására irányuló közös, térségi szemléletű gazdaságfejlesztés

periférikus helyzet, közepes intézményi és műszaki infrastruktúra

irány: a határmenti helyzetből, együttműködésből adódó előnyök megteremtése (pl. határőrség, ügyészség, bíróság), kihasználása, s a felzárkózás lehet a fő cél

a viszonylag kedvező, arányos, aprófalvas-kisvárosi településszerkezet

irány: az ellátási, szervezési és tervezési együttműködés fokozása a kisváros és a községek között

kedvezőtlen szociális és demográfiai helyzet

irány: a népességmegtartás fokozása, szociális és (idős)gondozási programok

nemzetiségi és vallási sokszínűség, jelentős tradíciók

irány: az identitás, a helyi kötődések erősítése, szervesebb kapcsolódás a térségen belül, s a Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetségéhez integrálva

határmenti helyzet

irány: az együttműködés kistérségi, lakossági formáinak és a határátkelés minőségének fejlesztése, Szabadka vonzó hatásának kiaknázásával

A kistérség területfejlesztési koncepciója regionális és megyei kapcsolódásai

A reménybelien kedvezően alakuló határmenti gazdasági, társadalmi, közlekedési együttműködés lényegesen javíthatja a térség helyzetét. Az erre való távlatos felkészülés fontos lehet.

A közlekedési és ellátási kapcsolatok összehangolt fejlesztése a bajai, a halasi kistérségekkel.

A kistérség egyértelműen „elmaradott” országos besorolásából fakadó valamennyi lehetőség együttes kiaknázása (környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, szociális és humán programok, stb.).

A kistérség stratégiai fejlesztési céljai

A településközi együttműködés fokozása, különös tekintettel a térség településeire, megvizsgálva a nagyobb térségi integráció lehetőségeit is (FEBÖSZ).

A mezőgazdaság minőségi, illetve a bedolgozó jellegű kis- és középüzemi méretű vállalkozói gazdaság fejlesztése, kapcsolatba hozva a határon túl is jelentkező igényekkel, kooperációs lehetőségekkel.

A térség egészére kiható, az elöregedő népesség miatt szükséges szociális ellátást biztosító szervezet-fejlesztések, pl. falugondnoki szolgálat, házi betegápolás.

Fejlesztési prioritások

A megyei koncepció fejlesztési prioritásainak alkalmazása a területre

Első prioritás:

Munkahelyteremtő, szociális alapú gazdaságfejlesztő programok beindítása, különös tekintettel a kisvállalkozásokra.

A gazdaságfejlesztés infrastrukturális alapjainak megerősítése, különös tekintettel a közlekedésre, a tervezett vasútvonal fel- és megújításra, újjáépítésre

Második prioritás:

A környezetvédelem terén sokszereplős együttműködés a mezőgazdasági termelők, a vállalkozók és az önkormányzatok között, tájvédelmi alapú fejlesztési programok kidolgozása

Harmadik prioritás:

A távlatban javuló tranzitszerepkör kihasználása

Kommunikációs és informatikai fejlesztések

Negyedik prioritás:

A humán erőforrások (oktatás, átképzés, tanácsadás,) tudatos szintentartása, továbbfejlesztése

A megyei zóna- és térségbeosztásból következő feladatok

A bácsalmási kistérségre a következő kiemelt (települési) területi besorolások alkalmazhatók: elmaradott térség, agrár-rurális térség, egyes települései a települési besorolások szerint is támogatandók. A megyei övezeti besorolás szerint: távlatban fenntartható agrár- tanyás vidékfejlesztési övezet, regionális jelentőségű határmenti fejlesztési övezet lehet.

A bácsalmási kistérség fejlesztési prioritásai

Első prioritás:

Az európai típusú határmenti települési integráción alapuló kistérségi programok adaptálása, megvalósítása, a határátkelés lehetőségeinek fejlesztése

Második prioritás:

A mezőgazdaság komplex fejlesztése (termelés, feldolgozás, értékesítés, szállítás, marketing, stb.), ipari vállalkozások letelepedésének ösztönzése, kis- és középvállalkozások támogatása

Harmadik prioritás:

A térség szociális problémáit feloldó közös programok kidolgozása és végrehajtása, a fiatal korosztályok lehetőségeinek növelése, a meglévő iskolarendszerhez kapcsolódó tovább- és átképzési lehetőségek

Negyedik prioritás:

Kistérségfejlesztő-szervező iroda létrehozása (az önállóság megtartásával, esetleg integrációban a FEBÖSZ-szel)


© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!