A bajai kistérség fejlesztési koncepciója

(az alátámasztó munkarészekkel együtt)

A kistérség természeti és környezeti állapota

Alaphelyzet: A kistérség a Duna-menti síkság déli és a Bácskai-síkvidék északnyugati területeit foglalja magába. A Duna menti részek meghatározó tájtípusa a mentesített ártér holtmedrekkel, karbonátos és humuszos réti öntéstalajjal. A kistérség középső és keleti területein csernozjomos homoksíkság, míg a déli vidékeken csernozjomos löszös síkság található.

A Duna-völgye, illetve a kistérség egyéb vizes élőhelyei rendkívül értékes természeti tájak, amelyekből kiterjedt területek állnak védelem alatt: a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Gemenc-Béda-Karapancsa részterülete, illetve az Érsekcsanádi tölgyes (TT), az Érsekhalmi Hét-völgy (TT).

A kistérség természeti értékeinek pusztulását eredményezték a korábban végrehajtott (bel)vízrendezések és a nagy felületen folytatott intenzív mezőgazdaság. A Duna mentén növekvő gondot jelent a holtágak feliszapolódása. A védett területeken számolni kell a gazdálkodók és a természetvédők eltérő érdekein alapuló konfliktusokkal. Külön figyelmet érdemel, hogy a kistérség jelentős területei a Duna mértékadó vízszintje alatt helyezkednek el, s az utóbbi negyedszázad során számos településen beépítették a mély fekvésű területeket anélkül, hogy megoldották volna a vízrendezést.

A kistérség valamennyi települése ivóvízzel ellátott, de szennyvízcsatorna és -tisztítás csak Baján és Garán van, a kistérség többi településén tehát minél hamarabb meg kell oldani a szennyvíz elvezetését és tisztítását. A térség Dunához közeli területei - a Duna sérülékeny vízgyűjtője, valamint a természetvédelmi területek megóvandó értékei miatt - nem alkalmasak regionális léptékű hulladék-elhelyezésre.

A kistérség természeti-környezeti értékeinek védelmét össze kell hangolni a (mező)gazdasági és idegenforgalmi célokkal.

A természet- és környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság érdekei összeegyeztethetők pl. a hagyományos gazdálkodási formák fenntartásával, illetve visszahonosításával a sérülékeny területeken.

A természetvédelem és az idegenforgalom érdekeit egyaránt szolgálhatják a korlátozottan látogatható védett területeken a tanösvények és a kiállítóhelyek, valamint a szakmai és az ökoturizmus programjai. Folyamatos egyeztetést igénylő, megoldandó probléma a horgász- és a vadászturizmus.

A természetvédelem és a települési infrastruktúra fejlesztésének közös érdekeit hivatottak szolgálni a kommunális hulladék-elhelyezési és szennyvíz elvezetési programok, amelyek végrehajtása különösen fontos a természetvédelmi területekkel, vizes élőhelyekkel, illetve sérülékeny vízbázisokkal közvetlenül határos településeken és üdülőtelepeken.

A kistérség természetvédelmének sajátos feladata a Duna és a holtágak rekonstrukciója, a Ferenc-csatorna és a Szeremlei-Holt-Duna vízrendszer revitalizációja.

A védett területek ökoszisztémáinak összekapcsolását szolgálja a "Zöldfolyosó Hálózatok" kiépítése. A Bajai kistérséget a Duna-völgy mélyártéri folyosója érinti.

Alaphelyzet: A kistérség nyugati területe a Duna-völgyi, a középső és északi területek a Homokhátsági, míg a keleti és déli övezet a Felső-Bácskai termelési tájkörzethez tartozik. A Duna mentén a réti öntéstalajok, a középső és északi területeken a homoktalajok, a keleti és déli részen a csernozjomos lösztalajok a meghatározóak. Itt található az Alföldi Borvidék délnyugati határrésze (/Hajós/-Nemesnádudvar-Érsekcsanád-Baja).

A kistérség területének termőhelyi adottságai a megyében a legjobbak közé tartoznak: kedvezőek a klimatikus viszonyok (magas napfénytartam és hőösszeg) és jó a kistérség talajainak termőképessége is. Ugyanakkor a keleti részen elhelyezkedő területeket a közel két évtizede tartó talajvízszint süllyedés sújtja. A Duna menti területeken pedig jelentős az ár- és belvízveszély.

A Duna mentén, a kistérség nyugati felében kiterjedt öntözésre berendezkedett területek találhatók. Az öntözési lehetőségek hasznosítását, illetve bővítését korlátozza a magas üzemelési költség.

A kistérség területén a következő mezőgazdasági fejlesztési irányok prognosztizálhatók:

A piacképes, profitorientált mezőgazdaság, amely a kistérség kedvező adottságú nyugati és középső területein az intenzív gazdálkodás (szántóföldi növénytermesztés gabona- és takarmánytermelő specializációval, állattenyésztés sertés- és szarvasmarha-tartással) és a nagyobb méretben való termelés előnyeit használja ki.

A különleges termőhelyeken, a borvidéki területeken a további fejlesztés érdekében szigorú eredetvédelem és a közösségi agrármarketing fejlesztése szükséges.

A környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegőrző mezőgazdaságot a Duna-Dráva Nemzeti Park övezetében támogatni kell.

Az erdősítés a települések környékén rekreációs és védelmi okokból, míg a borvidéken a terület-felhasználás igényeivel koordináltan javasolható.

A természetes és mesterséges vízfelületekre alapozva a térség specializációja lehet a sokoldalú halgazdálkodás.

Múltbeli és jelenlegi helyzet: Baja és térsége a megye egyik fejlődési pólusa, adottságait és lehetőségeit hasznosítva lehet reménye a fellendülésre. A térséget is sújtotta a rendszerváltás folyamata: megszűntek, átalakultak a mezőgazdasági szervezetek, több gyáregységet bezártak, a korábbi üzemek jelentősen karcsúsodtak. A változások után egyes, nagy hagyományokkal rendelkező tevékenységek fennmaradtak, számos régi-új vállalkozás alakult. 1996 végén közel öt és félezer vállalkozás működött, több mint egytizedük jogi személyiségű, 4,8 ezer jogi személyiség nélküli vállalkozásként. Utóbbiak döntő hányada egyéni formában tevékenykedik.

A vállalkozások között továbbra is nagy munkáltatónak számítanak a mezőgazdasági szövetkezetek. A térségben a szántóföldi és kertészeti termények közül a napraforgó, a paprika emelhető ki, számottevő az erdőgazdaság, az állattenyésztésből a nyúl, a baromfi, a hal említhető. A dél-nyugati térségben (Gemenc, Béda, Karapancsa) neves vadgazdálkodás folyik. A mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan számos feldolgozó üzem található itt, takarmányokat, tejet, gyümölcslét, szeszesitalokat, pezsgőt, zöldség-szárítmányokat, konzerveket, húskészítményeket, sütőipari termékeket, stb. állítanak elő. Jelentős, térségi hatású a hűtőház. Többen foglalkoznak - szintén a mezőgazdasághoz kötődő - szolgáltatásokkal, raktározással, felvásárlással, gépkölcsönzéssel, gépjavítással, alkatrész-ellátással. Az élelmiszeripari vállalkozások egy része csak a helyi igényeket elégíti ki, vannak azonban már külkapcsolatokkal rendelkezők is. E téren további minőségjavításra és marketing munkára lenne szükség.

A térségben hagyományos iparág volt a könnyűipar. Az utóbbi évek ezt az ágazatot is megrázták, néhányan azonban talpon maradtak, új vállalkozások is alakultak. Folytatódik a fonalgyártás, a konfekciótermékek, a bőrdíszművek, a cipőfelsőrész előállítása. A faipar különböző területei is megtalálhatók: fűrészáruk, raklapok, épületasztalos-termékek, korpusz és kárpitozott bútorok, kiegészítők termelése folyik. A korábbi nagy fémfeldolgozó és gépgyártó üzemek helyett több kisebb vállalkozás foglalkozik alumínium gyártmányok, öntvények, acélszerkezetek, gépalkatrészek gyártásával, hajómotor-készítéssel. A magas- és mélyépítést, az építési szakipart számos kisebb-nagyobb vállalkozás képviseli.

Baja és térsége jelentős szerepet tölt be a tranzitforgalomban, a vasúti, közúti és a vízi szállítás lehetőségeit alapvetően kihasználhatja. Megvan az adottsága arra, hogy a tágabb térség logisztikai központjává váljon, itt összekapcsolhatók a különböző áruszállítás előnyei. A bajai kikötő továbbfejlesztésével, a bajai híd rekonstrukciójával, esetleg a mohácsi híd megépítésével, a tervekben szereplő Baja-Szabadka-Szeged vasútvonal helyreállításával, a határátkelők korszerűsítésével, újak nyitásával számottevő nemzetközi forgalom bonyolódhat le, amely nemcsak Baja, de a többi település felemelkedéséhez is hozzájárulhat. Már most több vállalkozás működik a térségben, amely szállítmányozással, raktározással foglalkozik.

A térségben a szolgáltató szektor is szép számban képviselteti magát. A különböző berendezések, gépek, műszerek, hajók, gépjárművek javításával, a belföldi és külföldi nagy- és kiskereskedelemmel, a személyi szolgáltatásokkal foglalkozók mellett megjelent a quaterner szektor is, a bajai főiskola, kutatóhelyek, szoftverkészítők már a jövőt készítik elő.

A térség tehát számos olyan adottsággal, lehetőséggel rendelkezik, amely a fellendülést, a fejlődést indíthatja el és szolgálhatja a későbbiekben is. Gondot jelent viszont, hogy a kibontakozás elsősorban Baján követhető nyomon, néhány nagyobb községben is tapasztalható a vállalkozások számának bővülése, több településen viszont még nem érzékelhető a munkahelyeket, a megélhetést biztosító vállalkozások megtelepedése. A nagyobb települések ugyan felszívhatják a környékbeli szabad munkaerő egy részét, szükség van azonban a helybeli lehetőségek megkeresésére és megteremtésére is. Ennek útja lehet a minőségi mezőgazdasági termelés, a biogazdálkodás, a termények és állatok magas szintű feldolgozása és értékesítése, a környezetbarát technológiák alkalmazása, az említett nagyobb ipari vállalkozásokhoz kapcsolódás beszállítóként, alkatrész-ellátóként, a logisztikai központhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, az idegenforgalom egyes ágainak fejlesztése.

További gondot jelent a határmentiség, amely előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jár(hat). A határon túli kapcsolatok felvétele és kiépítése már elkezdődött, Magyarország Európai Uniós csatlakozása azonban ezt a folyamatot megakaszthatja. Jelenleg a határmentiség egy igen hátrányos oldala érzékelhető, a feketekereskedelem, amely a térségben igen komoly hátrányokat okozott a legális kereskedelemnek és a legális iparnak is. Ennek felszámolása többoldalú megoldást igényel, amely túlnyúlik a térség lehetőségein is.

Összességében a térség előtt szép jövő áll, ha megragadja a lehetőségeket és megtalálja az együttműködés megfelelő és mindenki számára előnyös, megvalósítható módját.

Adottságok: A kistérség településein a turizmus jelentősége a lehetőségekhez képest szerény, a helyi lakosság megélhetésében - Baja, Dávod és néhány Duna menti település kivételével - ma még meglehetősen kicsiny szerepe van. A turisztikai lehetőségek, adottságok összehangolásával, szervezésével, fejlesztésével egy sajátos, egyedi arculat kialakításával azonban a turizmus a térség egyik számottevő gazdasági ágazatává fejleszthető. A 30 mutatót felölelő turisztikai adottságok 83%-a Baján, fele Dávodon megtalálható. A kistérség átlaga 28%, amely elsősorban a természeti és a vízi turizmus, valamint a műemlékek területén haladja meg a megyei átlagot.

A terület adottságai közül fontossági sorrendben a természeti értékeket, a vízhez, a természetes vízi és ártéri élettérhez kapcsolódó adottságokat (a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci és béda-karapancsai területei és a Duna-mente folyó- és állóvizei) kell kiemelni. Ezt jól kiegészítik a térség termálvíz adottságai, egyedülálló vadászati lehetőségei. Mindezek a vízi, a horgász (Duna, Ferenc-csatorna, szeremlei Duna-ág), a kerékpáros (a Duna vonala mentén és a főútvonal mentén a települések belterületén), a lovas, a gyalogos és a termálturizmus (Dávod, Nagybaracska), valamint a vadászat (Hercegszántó, Érsekcsanád) továbbfejlesztése előtt nyitnak perspektívát.

A bajai kistérség kulturális értékeinél (Baja épített környezeti értékei), a terület egymás mellett élő nemzetiségeinek (szerbek, horvátok, németek, cigányok, felvidéki és székely betelepülők, „őslakos” bácskai magyarok, ill. vajdasági menekültek) színes, népművészeténél, tradícióinál (bátmonostori népviselet, néptánc, szokások, a szeremlei szövés, fazekasság, stb.) megyei szinten talán csak a kalocsai kistérség színesebb, sajátosabb. A térség gazdasági, kereskedelmi, agroturisztikai (Baja-hajósi borvidék) és egyedi gasztronómiai (halászléfőzés Baján és Nagybaracskán, vadételek) értékei tovább gazdagítják a terület adottságait. Ezekre épülnek a kistérség attrakciói, a folklórfesztiválok. A meglévő adottságok alapján történő fejlesztést jól szolgálhatja a vendéglátás szinte teljes körét érintő középfokú képzés, valamint a térségben lévő szakmai intézmények és Baja város intézményrendszere által indukált konferenciaturizmus, a térségi turisztikai és kulturális nagyrendezvényeinek közös szervezésére szövetkező társulás. A területen a falusi turizmus csak most indul be, de még nem terjedt el, bár falusi fizetővendéglátással több településen foglakoznak (Érsekcsanád, Nemesnádudvar, Sükösd, stb.). Igazi vonzerőt e támogatott üdülési formára elsősorban a vizek mente, a tranzitutak, a pincefalvak és a lovasbázisok jelenthetnek.

Alaphelyzet: A kistérséget érintő szinte egész Duna-szakasz, valamint a Ferenc-csatorna és a Füzes Duna szigetén jelentős üdülőtelepek alakultak ki. Az ezekhez és a korábbi zártkertekhez május közepéről október közepéig tartó, szezonális hétvégi turizmus kapcsolódik. Ezt egészíti ki a tranzit- és bevásárlóturizmus (Baja, Hercegszántó), valamint a termálfürdők miatti tartós üdülés (Dávod). Baja, Dávod, Érsekcsanád és Sükösd területén jelentősebb üdülőtelep található, míg Hercegszántón, Nagybaracskán és Szeremlén üdülőterület kialakítását tervezik.

A bajai kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek száma 1796, a megye szálláshelyeinek 16,8%-a. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 23, a vendégéjszakáké 1024, mindkettő meghaladja a megyei átlagot, mellyel a megye kistérségei között a 4., illetve a 2. helyet foglalja el. Ezt egészíti ki a hivatalos statisztika által nem regisztrált közel ezer magánüdülő (Baján több mint 500, Dávodon és Érsekcsanádon több mint 100, Sükösdön, Hercegszántón és Nagybaracskán 20-70), a vállalati üdülők (200 férőhellyel), az üdülési, hétvégi ház hasznosítású volt zártkertek (pl. Baján és több Duna menti településen).

Jellegzetes folyamat a néhány napos, csak a helyi építészeti, népművészeti, gasztronómiai attrakcióra kíváncsi bel- és külföldi turisták célturizmusa, illetve a már említett hétvégi üdülés, amelyet néhány településen az egyre jobban terjedő lovaglás egészít ki. A kistérségben a tömegturizmus jelei nem mutatkoznak.

Problémák: A területen alapvető gond a megfelelő alapinfrastruktúra gyenge-közepes színvonala (a lassú megközelíthetőség az agyonterhelt 51-es és 6-os közutakon, a rossz vasúti összeköttetés, a nem kellőképpen kihasznált víziút, a légi közlekedés elvi volta, a közműolló nyílása, stb.). A speciális turisztikai infrastruktúra sem mindenben felel meg az elvárásoknak. A meglévő kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága nem megfelelő, csak egy-egy időszakra koncentrálódik, ugyanakkor a jövőben elkerülhetetlen a meglévő szálláshelyek felújítása és bővítése. A települések üdülőterületein ellátási és vagyonbiztonsági problémák is jelentkeznek. Ezen üdülőterületek (Ferenc-csatorna mellett) fejlesztése, új területek nyitása a természeti környezet védelme miatt csak komoly megfontolások és a megfelelő infrastrukturális fejlesztések után javasolható. A határmenti helyzet a jövőben előnyöket kínál: a háború befejezése óta növekedőben van a turisták száma, egyre többen térnek vissza a kempingekbe és a panziókba. Többségében azonban még a negatív hatások dominálnak: a tranzitút jelenléte problematikus, az ún. bevásárlóturizmus jelentősebb turisztikai fejlesztéseket nem indukál, komoly gondot jelent viszont a kis-jugoszláviai állampolgárokat sújtó határátlépési illeték.

A kistérségben tevékenykedő Vendégváró Bácska Egyesület, valamint a Baján megnyílt TOURINFORM Iroda próbálja szervezni a térség turizmusát, melynek célja a szervezett vendégforgalom feltételeinek biztosítása, az idelátogatók megállítása, többnapos programok kialakítása, az útvonalak összekapcsolásával kiszolgáló pontok létrehozása, valamint a területről szóló információs anyagok összeállítása, azaz összességében a turisztikai szervezés, szolgáltatások színvonalának javítása, valamint az idegenforgalmi koncepció és terv kidolgozása. A kistérség jelenleg önmagában is tud komplex programot kínálni, ám a továbblépést a kistérség határain kívüli attrakciók, programok bekapcsolásával képzelik el, s ezt jól mutatja a Duna jobb partján lévő megyékkel való kapcsolatkeresés. A terület nemzetiségi összetétele alapján fontos az intenzív nemzetközi kapcsolatok kiépítése (hagyományőrzés, termál- és vadászturizmus) elsősorban a szomszédos szerb, horvát területekkel, valamint a fizetőképesebb német nyelvterületű országokkal és Olaszországgal.

A fejlesztési prioritások a terület adottságainak megfelelően a következők:

A természeti értékek alapján a Duna és a csatornák mentén, a gátakon és az árvízvédelmi töltéseken belüli területeken az ökoturizmus kialakulásának a lehetősége és az esélye a legjelentősebb (vízi turizmus, természet-megfigyelő turizmus, gyalogos turizmus, kerékpáros turizmus, és a lovaglóközpontok bekapcsolásával a lovas turizmus, stb.). Fontos a kialakítandó útvonalak csatlakozásának elősegítése a Duna mentén a megye más térségeihez és a szomszédos megyékhez, illetve a szomszéd országhoz. Ehhez kapcsolódik a Duna-holtágak rekonstrukciója (a Petőfi-sziget-Sugovica átvágása, a Szeremlei-ág - Nagy-Pandúr sziget között az ún. szeremlei kör kialakítása, a Ferenc-csatorna rendbetétele), melynek során alkalmassá válnak a csónakos-evezős turizmusra. Ezt egészíti ki a területen a vadászati turizmus fejlesztése (Gemenc, Béda-Karapancsa). A jövőben a települések és a Duna-Dráva Nemzeti Park közötti „játékszabályokat” meg kell alkotni, a gazdálkodás, a megélhetés és a természetvédelem érdekeit össze kell egyeztetni. A hozzá kapcsolódó turisztikai szálláslehetőségeket – amelyeket vadászati szezonon kívül a természeti turizmus iránt érdeklődők is használhatnának – fenn kell tartani.

A soknemzetiségű együttélésből eredő hatások kihasználása a hagyományőrzés terén (népviselet, néptánc, kézművesség, szövés, fazekasság, stb.), valamint a gasztronómiai (a nagybaracskai, de főképp a bajai nemzetközi halászléfőzés népünnepély jellegének megőrzése) és borturisztikai adottságok (borünnepi rendezvények) fejlesztése, a hagyományos bácskai vendégszeretettel, mezőgazdasági rendezvényturizmussal (napraforgó bemutató).

A Dávodon és Nagybaracskán lévő termálvíz hasznosítása, a gyógyturizmus fejlesztése, amely hosszabb távon - időjárástól függetlenül - a szezon meghosszabbítását idézhetné elő.

Alaphelyzet: A megye egyik legnagyobb kistérségében 20 település található, itt él a megye népességének 14,5%-a. Az egész országra jellemző népességfogyás ebben a térségben mérsékelt volt, 1990 és 1996 között közel kétezer fővel csökkent a lakosság száma. A térségben sokféle nemzetiség – magyar, német, délszláv, stb. – él együtt.

A népesség iskolázottságát jelző mutató - a kecskeméti kistérség után - a második legjobb a megyében (az átlagos iskolai végzettség 8,40 osztály volt 1990-ben). Jelentős iskolahálózattal rendelkezik a térség, hiszen a 8 középiskola mellett felsőfokú képzés is található itt. A két, korábban önálló, műszaki (vízügyi, környezetvédelmi) és pedagógiai képzettséget adó felsőfokú intézményt az Eötvös József Főiskola integrálja. A térségben nagyon jelentős a német nyelv és kultúra ápolása, amelyet a Német Nemzetiségi Oktatási Központ fogja össze.

1997. első hónapjában a térségben regisztrált munkanélküliségi ráta (11,9%) meghaladta ugyan a megyei átlagot (10,6%), de nem tartozott a legrosszabb helyzetűek közé, a "középmezőnyben" foglalt helyet. A megyében hivatalosan munkanélküliként nyilvántartottak 16,3%-a (4078 fő) élt a kistérségben. Nagyon hasonló volt az ellátottak két fő csoportjának aránya, mivel a regisztráltak 34,3%-a járadékot, a 32,3%-a pedig jövedelempótló támogatást kapott.

Főbb folyamatok: A térségben az időskorú népesség száma és aránya magas, ez a megyeit meghaladó arány már évtizedek óta jellemző erre a területre. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának fokozatos csökkenése mellett az ipari és a tercier szféra vált a térség legfőbb foglalkoztatójává. A térség általános fejlettségét jelzi, hogy a szolgáltatási ágazatban dolgozók aránya a vizsgált időszakban mindvégig meghaladta a megyei átlagot.

Fő problémák: A népesség kedvezőtlen korösszetétele komoly terheket ró az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre. Az általuk nyújtott szolgáltatások nem tudnak kellően lépést tartani az időskorú népesség növekvő aránya miatt keletkező speciális igényekkel.

A mezőgazdasági termelés szerkezete átalakulóban van és ez több fontos problémát vet fel. A családi vállalkozások biztosította keretek kedveznek a munkaigényes kultúrák (pl. spárga, zöldség, gyümölcs, szőlő) termelésének, de fel kell készülni arra, hogy egy-két évtizeden belül a mezőgazdaságból főhivatásszerűen megélők száma csökkeni fog. Valószínűleg csak a legfelkészültebbek, az értékesítési, marketing tevékenységben is járatosak, a rugalmas piaci kapcsolatokkal rendelkezők tudnak talpon maradni. Általános feladat a mezőgazdasággal foglalkozók szakmai jártasságának javítása, a korszerű ismeretek bővítése.

A kistérség számára - a déli határszakasz, a nagy átmenő forgalom miatt - a feketekereskedelem, a csempészés, különösen a kábítószer-csempészés komoly és kiemelt veszélyt jelent.

A kistérség továbbfejlődésében jelentős előnynek számít a népesség átlagosan magas képzettségi szintje, ami a quaterner szektor bővüléséhez elengedhetetlen feltétel. A térség történelmi múltjával, az itt élő nemzetiségekkel összefüggő hagyomány a német nyelv ápolása, és magas színvonalú oktatása. A kistérségnek ez a kulturális tradíciója a külföldi befektetések, munkahelyteremtések szempontjából is előnyt jelenthet.

A főiskolai oktatásban rejlő innovatív erőnek jelentős kisugárzása lehet a vállalkozói, befektetői hajlandóság növekedésére.

A munkahely-teremtések szempontjából kiemelt szerepe van a Baján történő fejlesztéseknek. A munkaadók utazási kedvezmények, támogatások révén segítséget nyújthatnak a térség falvaiban élőknek, hogy - ingázóként ugyan, de - munkalehetőséghez juthassanak. A munkahelyek száma bővíthető az egészségügyi-szociális szférában foglalkoztatottak számának növelésével is.

A kistérség Bács-Kiskun megye Alsó-Duna-völgyi falvait és felső-bácskai településeinek egy részét foglalja magában. Az itt élők szerencsésnek mondhatják magukat, mert Baja a sajátosan "kétpólusú" megye második legnagyobb városa, amelynek kisugárzása a 19 település határán túl is érezhető. Ez különösen a bácsalmási és jánoshalmi kistérség lakói számára fontos, hiszen egyelőre a két fiatal város egyike sem tudja ellátni maradéktalanul a központi funkciókat.

A kistérségi határok nagy vonalakban az egykori járáshatárokat követik. A kivételek: Dunafalva, amely Baranya megyéből csatlakozott és Rém, amely a kiskunhalasi járás része volt. Az említett szomszédos kistérségek falvai ugyancsak a bajai és halasi járáshoz tartoztak.

Forgalmi helyzet: Baja fontos közlekedési csomópont, hiszen itt található a Dél-Alföld egyetlen Duna-hídja, amely utat nyit Dunántúl felé. Az 55. sz. főút Szegeddel, az 51. és 54. sz. főút pedig a fővárossal és a megyeszékhellyel teremt összeköttetést. A kistérség falvainak közel fele azonban csak alsóbbrendű utakon - nemegyszer kerülővel - közelíthető meg. Ez annál is inkább probléma, mert a transzverzális vasútvonalak hiánya éppen ezt a vidéket sújtja leginkább: Baján kívül csak Bácsbokodnak van vasútállomása, s ezek is csupán egy szárnyvonal részei. A hercegszántói határátkelőhely forgalma nem éri el a tompaiét és a dunai hajózás lehetőségei sincsenek kellőképpen kihasználva.

A tervezett beruházások elsősorban a közúti közlekedés feltételeit kívánják javítani. Az M9-es gyorsforgalmi út és a Déli Autópálya a K-NY-i, a Duna menti közlekedési tengely fejlesztése pedig az É-D-i kapcsolatokat erősítené. Míg település-elkerülő szakaszok építésében mindenekelőtt Baja, Csávoly és Felsőszentiván érdekelt, a helyi jelentőségű elképzelések közül a Szeremle-Bátmonostor-Vaskút és a Szeremle-Dunafalva mellékút, valamint Rém és az 54. sz. főút összekapcsolása a legfontosabb. A bajai kikötő bővítése a nemzetközi hajózás, az érsekcsanádi füves repülőtér polgári célú felhasználása pedig a belföldi légiközlekedés szempontjából érdemel figyelmet.

Településszerkezet: Baját kedvező forgalmi adottságai emelték az agrártelepülések közül a szabadalmas városok sorába, s tették a környező falvak piaci központjává. Vidékét ma is kisfalvak alkotják: a 3.500-as lélekszámot csupán Sükösd és Vaskút haladja meg, Bácsszentgyörgy és Érsekhalma népessége ugyanakkor az ezer főt sem éri el.

A mai kistérség területén hajdanvolt uradalmi falvakat (Bátmonostor, Gara, Felsőszentiván, Vaskút) és pusztákat (Rém) egyaránt találunk. Többségük zárt település; jelentősebb arányú - 5%-ot meghaladó - külterületi népességgel csupán Érsekhalma, Hercegszántó és Bácsborsód rendelkezik. A községgé alakítások nem befolyásolták lényegesen a településszerkezetet: egyedül a kicsiny Bácsszentgyörgy, valamint Dunafalva önállósult ilymódon.

Térkapcsolatok: Baja - mint pozícióját javító középváros - a legfejlettebb kistérségi centrumok egyike, s ez vidékére is kedvező hatással van. Ma már nemcsak kereskedelmi, hanem felsőoktatási és ipari központ is. Térszerkezeti helyzete ugyancsak kedvező, hiszen középponti fekvésének köszönhetően - Dunafalvát kivéve - a kistérség valamennyi településéről viszonylag könnyen megközelíthető.

Ami a községi alapellátás mutatóit illeti: az alapfokú oktatás és a háziorvosi szolgálat mindenütt biztosított. A helyi intézményeket tekintve a forgalmi árnyékban lévő, ill. periférikus helyzetű falvak (Bátmonostor, Bácsborsód, Dunafalva, Szeremle), valamint a kistelepülések (Bácsszentgyörgy, Érsekhalma) vannak a legnehezebb helyzetben. A tervezett közúti fejlesztések vélhetően ezeket a községeket is közelebb hozzák majd egymáshoz.

Mivel a kistérség szinte valamennyi települése agrárjellegű, az aktív keresők döntő többsége helyben dolgozik. Munkahelyük biztosítása az öntözés fejlesztését és mezőgazdasági vállalkozások élénkítését kívánja meg.

A bajai kistérség a megye déli részén a Duna bal parti közúti tengely és a Dél-Dunántúl-Szeged közlekedési tengely metszéspontja körül terül el. Határmenti települései egyelőre inkább a periferikus helyzet hátrányait, mint a határon átnyúló együttműködés előnyeit, lehetőségeit érzékelik.

A kistérség nagy része a Duna menti kedvező adottságú agrárvidékhez tartozik. Csupán keleti szélén érintkezik a kedvezőtlen talajvízviszonyokkal jellemezhető problémás területekkel. A térség települési viszonyai, területi tartalékai a fejlesztésekhez megfelelő telepítési tényezőket tudnak biztosítani. A települések rendezési terv-ellátottsága heterogén. Elsősorban a térség déli, határmenti településeinek elavultak a rendezési tervei.

A kistérség központja Baja. Területi kapcsolatai, vonzása a kistérség határain messze túlnyúlik és a megye teljes bácskai részére kiterjed. Területi kapcsolatainak fejlesztése a Felső-Bácskai településszövetség és a Vajdaság felé kívánatos.

A kistérség gazdasági bázisa a mezőgazdaság és az erre épült feldolgozóipar, de jelentősek a szállítási-forgalmi és a tercier-quaterner funkciók is. Térségi jelentőségű területrendezési feladatot elsősorban a logisztikai jellegű fejlesztések jelentenek (kikötő, vasút, közút kapcsolata, raktárbázis, stb.). Fontos térségi kihatása lenne a már évtizedek óta napirenden lévő Szabadka-szegedi közlekedési kapcsolatok visszaállításának is. E vasútvonal egyúttal része lehet egy korábbi nagytérségi (Adria-Kárpátok) összeköttetés visszaállításának is. Hercegszántó, Nagybaracska, Dávod, Dunafalva mellett Baja is csatlakozott a mohácsi vállalkozási övezethez, mely az euro-régiós fejlesztésekbe való bekapcsolódás lehetőségét nyújtja. A továbblépéshez - az EU tartalmi-módszertani követelményeknek megfelelő - programok kidolgozása szükséges.

A kistérség nagy részén - a talajvízhiányos területeket leszámítva - az intenzív agrárterület, az árutermelő nagygazdaságok területfoglalása és fejlesztése a jellemző. Ezek az EU csatlakozás következtében a versenyszférába kerülnek, támogatásuk lehetősége erősen behatárolt lesz. A talajvízszint-süllyedéses, aszályos területeken a környezetkímélő gazdálkodás fejlesztése ajánlatos, ahol a természetvédelmi és egyéb strukturális támogatások (pl. falusi turizmus) lehetősége valószínűsíthető.

Az erdősítési program a térséget - nagyságrendjéhez mérten - mérsékelten érinti. A Duna mentén és a települések környezetében védelmi célú és rekreációs erdősítés ajánlatos, míg nagyobb erdőtelepítések a térség középvonalában elhelyezkedő futóhomokos területeken (a borvidék terület-felhasználási igényeivel koordináltan) irányozhatók elő.

A lakó- és intézményi területek, valamint ezek növekedési igénye elsősorban a laza szerkezetű, kevésbé intenzív beépítési jelleg felé jelentkeznek. Kivétel ez alól Baja városközpontja. A térségben legjelentősebb iparterülettel Baja rendelkezik. Ez a várható igényeket is ki tudja elégíteni. Számottevő külterületi (mezőgazdasági feldolgozó) üzemi területek elsősorban Érsekhalma, majd Vaskút, Nagybaracska, Bácsbokod, Csátalja és a hercegszántói határátkelő térségében találhatók.

Jelentősebb üdülőterület Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Dávod és Dunafalva területén található, míg Szeremle, Nagybaracska és Hercegszántó tervez üdülőterületi kialakításokat. A legkomplexebb üdülő-idegenforgalmi kínálattal Baja rendelkezik. Dávod és részben Nagybaracska elsősorban termál adottságait kívánja hasznosítani. A többi település általában vízparti üdülőterületekkel rendelkezik. Ezek környezeti rendezése esetenként kívánatos (pl. Nagybaracska üdülőterületi fásítás). Speciális településvédelmi feladatot képez Nemesnádudvaron a pincék omlásbiztosítása.

A legjelentősebb infrastruktúra-fejlesztési feladatok a közlekedés területén jelentkeznek. A kistérség É-i peremét érinti az M9 gyorsforgalmi út 2x2 sávos távlati kiépítésre tervezett nyomvonala, mely a K-Ny-i kapcsolatok javításához járul hozzá. A közúti főhálózaton a településelkerülő szakaszok kiépítése a legfontosabb. Közülük az 51. sz. főúton Baja elkerülése K-en, az 55. sz. főúton Csávoly elkerülése É-on, és Felsőszentiván elkerülése D-en, valamint az 55. sz. út új nyomvonalra helyezése Baján belül.

A mellékutakon: 54117. sz. út kiépítése Dusnok - Nemesnádudvar - Rém között (14,3 km), 6,5 km földút kiépítése Szeremle és Bátmonostor között. A Szeremle és Dunafalva közötti kb. 4 km-es út az árvízvédelmi töltésen megnyílik, ennek a forgalomtól függő műszaki fejlesztése számításba vehető. A Szeremlétől az 55. sz. főútig tartó, Baját délről elkerülő gyűrű Vaskút és az 55. sz. főút közötti még hiányzó szakaszainak kiépítése, a nem megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező szakaszok átépítése szükséges. A főhálózati elkerülő szakaszok remélhetőleg kiváltják a balesetveszély szempontjából most legjobban exponált útszakaszokat. A hercegszántói határátkelő teherforgalmának alakulásától függően felülvizsgálat tárgyát képezheti az 51. sz. főút Sükösdtől-Csátaljáig tartó, településeken átvezető szakaszainak terhelése, balesetveszélyessége, környezeti zavaró hatása és így az esetleges elkerülő szakaszok létesítésének igénye. Ezen igények kielégítéséhez a településrendezési tervet kell megfelelően átdolgozni.

A megyei rendezési terv programja Gara-Bácsszentgyörgy térségében kishatárforgalmi célú átkelőhely kialakítását irányozta elő. Konkrétabb helykijelölése még további vizsgálatokat és egyeztetéseket kíván. Mindkét esetben a határhoz vezető út egy-egy szakaszának korszerűsítése válik szükségessé. Ez Gara esetében relatíve hosszabb. A határátkelő központi fogadó települése vitathatatlanul Gara, Bácsszentgyörgy - zsáktelepülés jellege miatt - viszont az átmenő forgalomhoz való közvetlenebb kapcsolódást jobban igényli. Ez tulajdonképpen településfejlesztési kérdés. A fogadó település ez esetben is Gara. A határátkelő állandó nyitvatartása reálisan csak a jugoszláviai helyzet konszolidálódását és a jelenlegi átkelők forgalmi telítődését követően várható.

Újabban felvetődött egy Mohács térségében épülő híd javaslata is. Bár ez Baranya megyében lenne, de Baja térségi kihatása mindenképpen feltételezhető. A leendő hídtól az 55. sz. útig a megfelelő összeköttetést ki kell alakítani, mely részben a meglévő szakaszok felhasználásával várható.

Területfelhasználási kihatásokkal bíró vasútfejlesztés a térséget közvetlenül nem érinti. (A szabadkai vasúti összeköttetés építési igényei a bácsalmási kistérségben jelentkeznek.) Érsekcsanádon füves repülőtér van, melynek polgári célú felhasználásával a program számol. A Dunán ENSZ EGB VI. C. vízi út osztálynak megfelelően 2,5 m hajómerülési norma kialakítása szükséges. A legjelentősebb kikötőfejlesztés Baján folyamatban van, mely logisztikai központtá válik. A kikötőfejlesztés tartalékterülete a hídfőtől É-ra van, melynek szárazföldi közlekedési kapcsolatai is kiépítést igényelnek. Kisebb jelentőségű - elsősorban rekreációs célú – víziút-fejlesztésekre a Ferenc-csatorna térségében koncepció készül. Ezek megvalósulása önerős, vállalkozói fejlesztésekkel valószínűsíthető. A rendezési tervben elsősorban a helybiztosításra kell törekedni.

A kistérségben jelentős kerékpárút-fejlesztések, illetve előirányzatok találhatók. Közülük legjelentősebb a Duna menti (általában töltésen vezetett), melyhez a Baja-Csávoly-(Kiskunhalas), az Újmohács-Dávod-(Bácsbokod-Tompa) és a Hóduna-Hercegszántó-országhatár kerékpárutak kapcsolódnak és térségi hálózatot képeznek. Ez utóbbiak mellékutak kerékpáros igénybevételét, vagy kerékpáros sáv kialakítását jelentik.

A vízrendezés terén a kistérségben a Duna menti részen az ár- és belvízrendezés, a homokhátsági részen a vízvisszatartás a legjelentősebb feladat. A kistérséget a Sárközi, a Kígyósi, az Igali, a Mohácsi (Margittaszigeti) és a Dél-Dunavölgyi belvízrendszerek érintik kisebb-nagyobb arányban. Közülük legveszélyeztetettebb a Mohács (Margittaszigeti) öblözet. A legjelentősebb víztározó-fejlesztéseket az Igali vízrendszerben az Igali-főcsatornán irányoz elő a program.

Speciális feladatot képez a vízbázisok védelme. A meglévő felsőkandai és bajai vízbázisok mellett a jövőben a dunafalvai (bezerédi és leneskerti) és a sükösd É-i vízbázisok védelme is szükséges. E területeket a rendezési terv megjelöli.

A kistérség valamennyi települése ivóvízzel ellátott. Baja önálló vízművel rendelkezik, míg a Baja Környéki Kistérségi Vízmű látja el Szeremlétől Dávodig a településeket. Bácsbokod és Bácsborsód, Gara és Bácsszentgyörgy, valamint távlatban Sükösd és Érsekcsanád közös vízműről kap vizet. Előbbieken túlmenően a vízellátás fejlesztései általában minőségi fejlesztéseket, az ellátás biztonságának fokozását szolgálják.

Szennyvízcsatornázás és -tisztítás Baján és Garán van. Az igénybe vevő lakosság aránya még alacsony. A szennyvíztisztítás megyei programja (ADUVIZIG) szerint:

2010-ig Szeremle Bajához kapcsolódik, Érsekcsanád és Sükösd, Bácsbokod és Bácsborsód, Vaskút és Bátmonostor, valamint Csávoly és Felsőszentiván -(Rém) közös rendszert épít ki, míg Dunafalva önálló szennyvíztisztítót létesít.

2010 után Dávod, Csátalja, Nagybaracska és Hercegszántó közös rendszert épít ki, míg Nemesnádudvar önálló szennyvíztisztítót létesít. Érsekhalma szennyvíztisztítása további gazdasági számítást kíván. Ettől függően vagy önálló megoldás, vagy csatlakozás lehetséges.

Energia szempontjából a térség jól ellátottnak tekinthető. Az országos hálózat részét képező villamos-, vagy gázvezeték-fejlesztés a térséget nem érinti. Néhány periférikus elhelyezkedésű település vezetékes gázellátása még hátravan.

A távközlési létesítmények vonatkozásában a csávolyi TV adó jelentkezik jelentősebb területrendezési, illetve szabályozási feladattal.

A kistérség területének jelentős részét lefedik a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenc és a Karapancsa-Béda részterületei. Fentieken kívül az érsekcsanádi tölgyes természetvédelmi terület képez még védendő értéket. A DDNP kezelési terve most készül. Elkészülte után területszabályozási elemei a rendezési tervbe beépítésre kerülnek. Elsősorban a természetvédelmi és a termelési, illetve szabadidő tevékenységek területi lehatárolása és szétválasztása, illetve összehangolása szükséges.

A kistérségben a hulladék-elhelyezés térségi megoldása különös odafigyelést igényel. A jelenlegi koncepció szerint a regionális lerakó Vaskút területén nyer elhelyezést. A telephelyet a rendezés összefoglaló tervlapja tartalmazza. A lerakó a környezetvédelmi beruházásokon túlmenően közlekedésfejlesztési igényeket is támaszt.

A különleges szabályozást igénylő katonai objektumok területe csökkent, de Baja térségében így is 2-3 ilyen területtel számolni kell. Szabályozási feladatot támaszt az érsekcsanádi repülőtér légtere is.

változó és kedvezőbbé tehető forgalmi helyzet, kis kapacitások és korszerűtlenség (közút, vasút, hajózás), a kombinált szállítási formák kihasználatlansága

irány: a bajai kikötő és a Duna híd felújítása, Mohácsnál új híd, a Duna túlsó parti térségeivel való szorosabb együttműködés a vállalkozói övezetben, logisztikai és szolgáltatási fejlesztések, út- és vasút-korszerűsítés

környezeti érzékenység, értékek tekintetében kiemelkedő a Duna–Dráva Nemzeti Park, a Duna-part egésze, a Gemenci erdő, Karapancsa, a horgászparadicsomok, a sajátos faluhálózat, s a város építészeti értékei

irány: vízügyi fejlesztések, különböző típusú holtág-rekonstrukciók, jelentős idegenforgalom és speciális (pl. vadász, horgász) turizmusfejlesztés, a csatornázottság szintjének emelése, a hulladék-elhelyezés közös megoldása

viszonylag kedvező eltartóképességű gazdaság

irány: az eltartóképesség további növelésére irányuló sokoldalú gazdaság-, szolgáltatás- és kereskedelem-fejlesztési programok

kedvező termőhelyi adottságú, magas színvonalú agrárium

irány: a teljes agrárvertikum és élelmiszer-feldolgozás magas színvonalú, EU konform továbbfejlesztése

színvonalas műszaki és humán infrastruktúra

irány: a teljes kiegyenlítés mellett szükséges a további fejlődést biztosító tényezők összehangolt fejlesztése, a kórházi és humán szolgáltatások terén is

viszonylag erős belső kohéziójú településszerkezet

irány: az együttműködés fokozása, az összeköttetések javítása három szinten: a városok, a markáns nagyközségek, s a falvak szintjén

nemzetiségi sokszínűség, jelentős oktatási és kulturális tradíciók

irány: a főiskolai integráció és a nemzetiségi oktatás fejlesztése, az identitás erősítése, a népességmegtartó képesség fokozása, kapcsolódás az európai programokhoz

határmenti fekvés

irány: a Vajdasággal való gazdasági, társadalmi, közlekedési kapcsolatok erősítése, Duna és a Tisza–Maros–Duna Euro-régiókhoz való kapcsolódás, a határátkelők fejlesztése

A kistérség területfejlesztési koncepciója regionális és megyei kapcsolódásai

A nemzetközi jelentőségű Duna vonal és a hozzá kapcsolódó határátkelők, a tervezett új híd, a Baja–Szeged tengely, valamint a 6-os főút regionális társulása kedvező hatásainak kiaknázása, a közlekedési és munkamegosztási kapcsolatok jelentős javítása.

A térség természeti értékeinek szigorú védelme, területük bővítése helyi védelemmel, a Duna és a holtágak rekonstrukciója, a Ferenc-csatorna és a Szeremlei-ág rehabilitációs fejlesztése.

A közlekedési és ellátási kapcsolatok fejlesztése a bácsalmási, a jánoshalmi, a kalocsai és a kiskőrösi kistérséggel, a Pécs–Baja–Szeged tengely erősítésével.

A kistérség és központja fejlesztő szerepének, pozíciójának kiteljesítése az egész megyében, a Felső–Bácskai Együttműködésben, különös tekintettel a bácsalmási és a jánoshalmi térségekre.

A településközi – térségi szemléletű együttműködés fokozása, különös tekintettel a térség nemzetközi és országos jelentőségű regionális és közlekedési pozíciójára is.

A mezőgazdaság minőségi, EU konform fejlesztése, a gazdaság diverzifikálása, eltartóképességének – a térségbeli ingázást is feltételező - közös növelése.

A térség egészére kiható felső- és középfokú oktatási, kulturális és térségi civil (nemzetiségi) szervezet-fejlesztések, kitüntetett figyelemmel az idegenforgalomra.

A Duna menti magas természeti értékű területek szigorú védelme, a nem védett részeken a vízi- és az ökoturizmus, a vadász és horgász, valamint a kulturális turizmus fejlesztése

A tájtermesztés fejlesztése, a hungaricumok megerősítése, a sokoldalú halgazdálkodás lehetőségeinek kiaknázása

A korszerű szennyvíz- és hulladékkezelés megoldása

Munkahelyteremtő gazdaságfejlesztő programok beindítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, valamint a Baja–Mohács vállalkozói övezetre

A határmentiségből és a logisztikai típusú fejlesztésekből adódó kombinált szállítási lehetőségek kihasználása a kereskedelem hagyományaira is építve

A települések közötti közlekedési hálózat sűrűségének és minőségének javítása a távlatban javuló tranzitszerepkör maximális kihasználásával

Kommunikációs és informatikai fejlesztések

Professzionális kistérségi fejlesztő-tervező-menedzser iroda létrehozása

A területi kohézió erősítése

A tervezett Szakmai Szolgáltató Központ létrehozása és sokoldalú működtetése

A sokszínű és soknemzetiségű helyi társadalom identitásának fejlesztése, összekapcsolva az idegenforgalommal

A bajai kistérségre a következő kiemelt (települési) területi besorolások alkalmazhatók: elmaradott térség, egyes települései a települési besorolások szerint is támogatandók. A megyei övezeti besorolás szerint: a Duna kiemelt fejlesztési zónája, a Duna – Dráva Nemzeti Park kiemelten védett területei és pufferzónái, a tranzitút fejlesztési zóna, határmenti fejlesztési terület.

Professzionális kistérségi fejlesztő, menedzser iroda létrehozása, információs központtal, INTERNET- bázison, jelentős turisztikai marketing feladatokkal.

A magas színvonalú mezőgazdaság termelési kultúrájának fenntartása, a feldolgozottság szintjének további növelése, hozzá kiegészítő vidékfejlesztési típusú termelési programok csatolása (gasztronómia, kézműipar, stb.).

A sokoldalú európai területfejlesztési program-lehetőségekhez való csatlakozás (közlekedés, logisztika, a tradicionális könnyűipar megújítása, gazdaság- és kereskedelem-fejlesztés, úgymint Duna program, PHARE CBC program, a soknemzetiségűségre is tekintettel).

A turizmus kiemelt és komplex fejlesztése, célterületeinek pontos meghatározása és a programkínálatok összehangolt fejlesztése, marketingje (természetes és termál-vízi, horgász, vadász, konferencia-turizmus, vendéglátás /halászlé, bor/, nemzetiségi-folklór).

Baja szellemi, oktatási-ifjúsági, kulturális, és idegenforgalmi központ szerepkörének továbbfejlesztése, a vele társuló községek térségére ható vonzó- és kisugárzó hatásaira is építve.

© 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. Minden jog fenntartva!